MIÉRT: Mindig van kiút a válságból

A kormánykoalíció szétesése és újraalakulása, népszavazás, koronavírus-járvány, gazdasági buktatók és új lehetőségek; egyáltalán hogyan élték meg a fiatalok ezt a zűrös időszakot? Főként ezeket a témaköröket járták körül a XIX. MIÉRT Akadémia résztvevői december 10-11. között Püspökfürdőn, ahol RMDSZ-es politikusok, hazai és nemzetközi szakértők elemezték a jelenleg zajló folyamatokat.

A MIÉRT legfontosabb szakmai rendezvénye pénteken, a járványügyi előírásoknak megfelelően szűkebb létszámmal startolt, a megnyitón Szabó Ödön parlamenti képviselő, majd Kovács Péter, a Kós Károly Alapítvány alelnöke, Oltean Csongor MIÉRT-elnök és Tőtős Áron, a MIÉRT elnökhelyettese, az esemény főszervezője köszöntötte a területi szervezetek képviselőit.

A plenáris előadások közül kiemelendőnek számított Barna Gergő szociológus, az Erdélystat projektvezetőjének előadása, aki a jövő évi, romániai népszámlálásról és annak nagy tétjéről beszélt. Bár a magyarság “súlya” nem csökkent az elmúlt két évtizedben, kérdéses, hogy 2022-ben mekkora lesz a számaránya. Ez több szempontból is fontos kérdés, hiszen a romániai magyarság ezáltal harcolhat ki magának kisebbségi és nyelvhasználati jogokat, ugyanakkor számos pragmatikus tét is a levegőben áll: a jövő évi eredményektől függ a települések fejlesztése, illetve a családokkal, az oktatással és más szociális helyzetekkel kapcsolatos szakpolitikák alakulása is.

A MIÉRT rendezvényének előadója volt Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, aki a kormánykoalíció válságának körülményeiről, az új kihívásokról és az RMDSZ jelenlegi kormányban betöltött szerepéről is beszélt a fiataloknak. Cseke Attila fejlesztési miniszter pedig olyan tervekről és megvalósított programokról számolt be, amelyekkel elsősorban a fiatalok itthonmaradását célozzák. Eddig nagy előrelépést az országos szintű bölcsőde program hozta, amely főleg a nagyvárosokban jellemző problémákra adott megoldást. Cseke elmondta, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt nehéz olyan körülményeket teremteni, melyekkel látványos és gyors előrehaladást lehet elérni, ámbár az elmaradott régiók felzárkózásában nagyon fontos szerepe lesz például az Anghel Saligny-programnak is.

A gazdasági tényezőknél maradva: krízis, kockázat és eredményesség címszavakkal tartott előadást Dr. Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi karának tanára, dékánhelyettese, aki főként a járvány okozta válságról, mint lehetőségről beszélt a résztvevők előtt. Interaktív prezentációjában nagy szerepet kapott a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor elnevezésű projekt, amellyel a járvány kezdete óta napi szinten követték az aktuális járványügyi folyamatokat. Ezt követően Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság alelnökének szakmai prezentációja következett, ahol a szabadpiaci körülményekről, majd az erre rákövetkező nemzetközi energiaválság következményeiről és a gyakorlati tudnivalókról számolt be.

A következő előadások főként nemzetközi tekintetben értelmezték a válságkezelést. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az Európai Unió ifjúságpolitikai prioritásairól beszélt, ilyen téren fontos kiemelni, hogy a 2022-es év tematikus év lesz – ez pedig kiváló alkalom a tagállamok számára, hogy jobban népszerűsítsék és szélesebb körben alkalmazzák az ifjúságnak szánt programokat. Natalia Piotrowska, a bukaresti lengyel nagykövet-helyettest Közép-Európa és az Európai Unió viszonyáról lehetett kérdezni, de mélyebb betekintést adott a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válságról, illetve Oroszország és Ukrajna között kibontakozó konfliktushelyzetről is.

A főként gazdasági témákat körüljáró értekezletek után a személyes történetek kerültek előtérbe: a koronavírus-járvány alatt megjelenő érzelmi válságokról, a segítségadás fontosságáról és az újrakezdésről Molnár Éva Kinga pszichológus tartott előadást. Végezetül két fiatal vállalkozó, Szabó Gergő és Csuzi Botond számolt be tapasztalatairól, akik elmondták: bár sok új helyzethez kellett alkalmazkodniuk vállalkozásuk működése érdekében, kellő rugalmassággal minden nehézséget le lehet küzdeni.

„A MIÉRT eleve több pilléren áll: fontos számunkra a fiataloknak való programok szervezése, az, hogy megmaradjon a remek kapcsolat köztünk és az RMDSZ között, a harmadik célkitűzésünk pedig a szakmaiság, a fiatalok fejlesztése. Ezen túl azért is tartom fontosnak az Akadémia létezését, mert ez a hétvége remek lehetőséget biztosít a résztvevők számára, hogy megismerjék egymást, hiszen Szatmár megyétől egészen Fehér megyéig, Brassó megyétől Temes megyéig mindenhonnan képviselve van a magyarság. Az a tapasztalatunk, hogy évről évre megújulnak az érdeklődők, akik úgy gondolják, fontos számukra az ifjúsági szférában, a közösségi ügyekben való résztvétel. Az Akadémia ehhez ad egyfajta fogódzót és támpontot” – mondta el Tőtős Áron, az Akadémia koordinátora.

“Nagyon sajnáltuk, hogy tavaly le kellett mondanunk erről a rendezvényről. Elképesztően hasznos és tartalmas volt minden előadás. A fiatalok szerették, érdeklődtek, láttam rajtuk, hogy inspirálódnak az elhangzottak után, hiszen több kérdésükre is választ kaptak. Ez a legjobb érzés, amikor ezt tapasztalhatjuk, ezért csináljuk az Akadémiát” – összegezte Olteán Csongor, a MIÉRT elnöke.