*** 1999. július 1-én, a szövetség bukaresti székházában került sor az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletére, melyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetô és Asztalos Ferenc, a Képviselôház oktatási bizottságának alelnöke.
Bevezetôjében Markó Béla elmondta, hogy a parlamenti ülésszak alatt észlelt nehézségek és akadozások ellenére az utóbbi hetekben a koalíció jól és a kormányprogramnak megfelelôen mûködött, hiszen jónéhány létfontosságú törvényt tudott elfogadni, vagy megszavazni valamelyik Házban. Néhány hete a Szenátus megszavazta a Helyi adminisztráció törvényét, a múlt héten a Képviselôház megszavazta a köztisztviselôk statútumát, amely fontos elôírásokat tartalmaz a kisebbségekre nézve is, a tegnap ugyancsak a Képviselôház fogadta el a Földtörvényt, és végül a két Ház együtt ma véglegesítette a Tanügyi törvényt. Az RMDSZ elnöke szerint a koalíció közel áll ahhoz is, hogy végre szabályozza az államosított házak visszaadását is.
A Földtörvénnyel kapcsolatban Markó Béla elmondta, hogy a képviselôházi változat szerint maximum 50 hektár mezôgazdasági területet és maximum 10 hektár erdôt kaphatnak vissza a természetes személyek. A közbirtokosság esetében résztvevô tagonként legfeljebb 10 ha igényelhetô vissza a közbirtokosság volt tulajdonát képezô erdôkbôl, kaszálókból, legelôkbôl és mezôgazdasági területekbôl. A közbirtokosság visszakaphatja minden ingatlanát, vagy ha már ezek nem léteznek, akkor kárpótlást ígényelhet, az önkormányzatok pedig visszakaphatják minden erdejüket. A törvény ugyanakkor szabályozza az egyházak földjeinek és erdejeinek visszaadását is.
A Tanügyi törvénnyel kapcsolatban Markó Béla elmondta, hogy elfogadása fontos lépés a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése felszámolásának irányába, az RMDSZ elfogadta jelen formájában, de ez korántsem jelenti, hogy meg lenne elégedve, hiszen a törvény még mindig tartalmaz olyan megszorítást, hogy Románia történelmét és földrajzát nem lehet kisebbségi nyelveken oktatni.
Ugyanakkor el kell ismerni a most megszavazott törvény elônyeit is, hiszen biztosítja a magyar szakoktatást, a felvételit azon a nyelven amelyen addig tanult a diák. A kisebbségi nyelven tanuló osztályokban vagy iskolákban egyes iskolai dokumentumokat anyanyelven is meg lehet szerkeszteni és kiadni. A román nyelv elsajátítása már nem kötelezô, csak a tanulása, az is sajátos program és tankönyv szerint az elemi iskolában és sajátos tankönyvek szerint az 5–8 osztályban. Kis településéken, vagy szórványvidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszámalatti osztályokat mûködtetni. Az anyanyelvû oktatás szempontjából legfontosabb a 123. cikkely, amely kimondja, hogy az egyetemeken szervezni lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat a nemzeti kisebbségek nyelvén és kérésre multikulturális egyetemeket is lehet létrehozni. A törvény ugyanakkor elismeri a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy magán felsôfokú oktatási intézményeket mûködtessenek.
Kérdésre válaszolva Verestóy Attila frakcióvezetô elmondta, hogy az akreditációs törvény ugyan elôírja, hogy román tannyelvû kar nélkül nem lehet az egyetemeket elismertetni, de ez nem zárja ki egy magyar vagy magyar-német egyetem létét, hiszen egy ilyen egyetemen lehet például román tanárokat képezni a kisebbségi nyelven történô oktatás számára.
*** Madaras Lázár önkörmányzati ügyvezetô alelnök kétnapos Maros megyei körutat kezdett meg június 30-án. Részt vett a Maros Megyei Önkormányzati Tanács ülésén, majd miután meghallgatta a Tanács prioritásait, ismertette az Önkormányzati Fôosztály elképzeléseit. Az ülést követôen Kincses Elôd megyei RMDSZ-elnökkel tanácskozott a fôosztály és a területi szervezet kapcsolatairól.
Madaras Lázár ma tájékozódó látogatáson volt a Maros Megyei Tanács alelnökénél, Virág Györgynél és Fodor Imre marosvásárhelyi polgármesternél, valamint a megyei tanács gazdasági kérdésekért felelôs alelnökénél, Frãtianu úrnál. Mindhárom találkozón tájékozódott az aktuális gondokról, és ismertette az önkormányzatok támogatási lehetôségeit. A Dorin Florea Maros megyei prefektussal való találkozón az ügyvezetô alelnök a prefektúra és az önkormányzati intézmények közötti kapcsolatokról tájékozódott.
*** Az Ügyvezetô Elnökség (ÜE) 1999. június 30-i, kolozsvári ülésén megvitatta és elfogadta a fôosztályok cselekvési prioritásait és II. féléves cselekvési tervét. Az ÜE az összesített cselekvési tervet eljuttatja a szövetségi elnöknek, a területi szervezetek elnökeinek, a parlamenti frakcióvezetôknek és a kormányzati tisztségviselôknek. Az ülésen megvitatták az ÜE Szervezési és Mûködési Szabályzatát is, melynek elfogadására a soron következô ülésen kerül sor. A szabályzat végleges formáját az ÜE az SZKT elé fogja terjeszteni jóváhagyás végett.
Az ÜE a Szövetségi Képviselôk Tanácsával való kapcsolattartásért Nagy Zsolt ügyvezetô alelnököt, a Szövetségi Egyeztetô Tanáccsal való kapcsolattartásért Sebesi Karen Attila ügyvezetô alelnököt bízta meg.