1997

1997. november 13., csütörtök V. évfolyam, 1154. szám

***      November 13-án, csütörtökön délben nagy érdeklődés mellett tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett az értekezleten részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert, a képviselőházi frakció alelnöke, illetve titkára.

Markó Béla bevezetőjében röviden áttekintette a Tanügyi törvény módosítására vonatkozó Sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos fejleményeket, valamint a szövetség kormányzati szerepvállalásával, koalíciós munkájával kapcsolatos kérdéseket, és kifejtette a kormány átalakítására vonatkozó RMDSZ-álláspontot. A Sürgősségi kormányrendelet kapcsán a koalíción belül, pontosabban a KDNPP és az RMDSZ között kialakult nézeteltérés, konfliktushelyzetről szólva a szövetségi elnök kijelentete, hogy bár az RMDSZ-t vádolják zsarolással, valójában éppen az RMDSZ-t zsarolja a koalíció legnagyobb pártja. Az RMDSZ ugyanis a reformfolyamat folytatása, a koalíció együttmaradása és az ország gazdasági talpraállítása érdekében újabb kompromisszumra mutatott hajlandóságot: javasolta hogy Románia történelmét románul, a földrajzot pedig anyanyelven oktassák. Ezzel szemben a parasztpárt egyes politikusai immár semmiben sem akarnak engedni, sőt azzal fenyegetőztek, hogy ha az RMDSZ nem egyezik bele mindkét tantárgy román nyelven való tanításába, akkor a KDNPP szenátorai a Sürgősségi kormányrendelet többi, az anyanyelvi oktatásra vonatkozó rendelkezése ellen fognak szavazni. Hangoztatta, hogy a kialakult konfliktushelyzetben az RMDSZ hivatalosan felkérte az ország elnökét, foglaljon nyilvánosan állást a Tanügyi törvénnyel kapcsolatban, annál is inkább, mert a szövetség vezetőinek az államfővel folytatott beszélgetései során Emil Constantinescu többször nyilatkozott olyan értelemben, hogy a kisebbségeknek biztosítani kell az anyanyelven való oktatás jogát, és elítélte azokat, akik gátolják e kérdés rendezését az aláírt dokumentumok és nemzetközi egyezmények, szerződések szellemében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy itt nem valamilyen politikai doktrináról van szó, hanem a vállalt kötelezettségek, az aláírt egyezmények és megállapodások tiszteletben tartásáról. Olyan, korábban már létező, kivívott jogok szavatolásáról, amelyeknek alkalmazásáért éppen a minap az összes nemzeti kisebbségi szervezetek is síkraszálltak a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa szerdai plenárisán elfogadott Nyilatkozatban. A szövetségi elnök ugyanakkor utalt az NKT egy másik állásfoglalására is, amelyben a nemzeti kisebbségek tiltakoznak a nacionalista, kisebbségellenes, idegengyőlölő retorika felerősödése ellen. Markó Béla nyomatékosan kijelentette, hogy az RMDSZ nem akar háborúskodni a KDNPP-vel, hiszen hat éve jók a kapcsolataink ezzel a párttal, és ezeket a kapcsolatokat nem szabad hogy megzavarják a – véleményünk, sőt meggyőződésünk szerint – múló, konjunkturális álláspontok, amelyeket előbb-utóbb az idő amúgyis meghalad. A kormányátalakítással kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ valós, lényeges átalakítást szorgalmaz, és egyetért az államtitkárok számának csökkentésével is. A gazdasági szférában, különösen a privatizáció terén egyszerősítésre van szükség, amit egy privatizációs minisztérium és esetleg egy reformügyi tanács létrehozásával látunk megoldhatónak. Ugyanakkor hangoztatta, hogy a kormányátalakítást nem szabad tovább halogatni, már így is túl sokat beszéltek róla, holott nincs benne semmi rendkívüli.

Arra a kérdésre, hogy a Sürgősségi kormányrendelet kedvezőtlen módosítása esetén időszerővé válik-e az RMDSZ kilépése a kormánykoalícióból, Markó Béla elmondotta, hogy az esetleges kilépésre vonatkozóan még nem történt, nem is történhetett döntés, erre ugyanis csak az SZKT hivatott, azt pedig a Sürgősségi kormányrendelet szenátusi vitájának és a vita eredményének függvényében hívják majd össze. A kérdés kapcsán, Tőkés László indítványára utalva Takács Csaba leszögezte, az RMDSZ Operatív Tanácsának tagjai nem értettek egyet a tiszteletbeli elnök véleményével, a koalícióban való részvételről majd csak a szenátusi vita után dönthet az SZKT. Egy másik kérdés kapcsán rámutatott arra, hogy az RMDSZ fokozottabban szeretné kivenni részét a reform megvalósításából, amit az is tanúsít, hoy az RMDSZ honatyái nagyobb számban jelen vannak a parlament gazdasági szakbizottságaiban, és nincsenek benne például az emberjogi bizottságban. A Hargita-Kovászna-ügy kapcsán Verestóy Attila elmondotta, hogy sajnos nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint e két megyét elárasztották a magyar befektetők. Nincsenek jelentős különbségek a megyék között a magyar befektetők részvételét illetően. A Hargita és Kovászna megyében befektetett magyar tőke mindössze 1%-a annak, ami ráférne és jó lenne nemcsak e megyéknek, hanem az egész országnak. Hanem a magyar tőkebeáramlás elleni hisztériakeltés igen káros Románia gazdasági talpraállása szempontjából, mert nemcsak a magyar befektetőket, hanem minden idegen befektetőt elijeszt. Ez a rendkívül jól irányított propaganda voltaképpen a reform, a korszerősítés, a polgárosodás és a gazdasági felemelkedés ellen irányul, és mélységesen káros, végeredményben súlyosan nemzetellenes. Egy kérdésre, hogy ha már amúgy is kész a kompromisszumra, miért nem tud lemondani az RMDSZ a két tantárgy anyanyelvő oktatásáról, Markó Béla frappáns válasza így hangzott: Ha Pruteanu úrnak (és másoknak), akinek a gyerekei nem érdekeltek az ügyben, olyannyira fontos, hogy a magyar gyerekek románul tanulják a történelmet és a földrajzot, hogy ezért kész élet-halál harcot vívni, miért nem lehet megérteni, hogy minekünk, magyaroknak – az érintetteknek – is valamennyicskét fontos e két tantárgy anyanyelven való elsajátítása. Éppen ezért kész az RMDSZ kompromisszumra, de nem minden jog feladására, hiszen az alapvető emberi jogokat nem lehet szeletekre vágni, hogy ennyi és ennyi százalékot megadunk belőle, de többet nem – mondotta az RMDSZ elnöke.