1996. március 25., hétfő IV. évfolyam, 746. szám

*** 1996. március 22-én, pénteken, Markó Béla szövetségi elnök Budapesten megbeszélést folytatott Pető Ivánnal, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökével és Eörsi Mátyással, az SZDSZ külügyi szóvivőjével. A találkozóra, amelyen jelen volt Kuncze Gábor belügyminiszter is, az RMDSZ és a magyarországi parlamenti pártok közötti rendszeres kapcsolattartás jegyében került sor. A megbeszélésen többek között szóba került a jelenlegi romániai politikai helyzet, a romániai magyarság autonómia-törekvései, a román-magyar alapszerződés kérdése.

A találkozó utáni sajtóértekezleten Pető Iván pártja álláspontját tolmácsolva hangsúlyozta: a határon túli magyarok ügyeiről csak a határon túli magyar szervezetek bevonásával, véleményük ismeretében és nem azok véleményével szemben lehet kialakítani bármilyen álláspontot. Az autonómia kérdésével kapcsolatban az SZDSZ elnöke megjegyezte: fontos, hogy ezt az ügyet ne a magyar belpolitika eseményei, hanem az érintettek érdekei határozzák meg. Olyan szakértői tanácskozásokra lenne szükség, amelyen a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyarországi parlamenti pártok képviselői kicserélhetnék véleményüket. Pető Iván úgy vélte, hogy szerencsés lenne egy ilyen jellegő eszmecsere előkészítésének megkezdése.

Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ-nek szüksége van arra, hogy rendszeresen konzultálhasson a Magyar Országgyőlés pártjaival. Kijelentette, az RMDSZ arra törekszik, hogy ezektől a pártoktól ne egyenlő távolságra, hanem “egyenlő közelségre” legyen. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a magyarországi pártok törekedjenek konszenzusra a határon túli magyar közösségek helyzetének megítélésében, az általuk igényelt megoldások támogatásában.

*** Ugyancsak március 22-én, pénteken, Magyar Bálint magyar mővelődési és közoktatási miniszter találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és Béres Andrással, a szövetség nemrégiben kinevezett oktatási alelnökével. A megbeszélésen többek között véleményt cseréltek a határon túli kulturális intézmények normatív alapon történő támogatásának lehetőségeiről. Béres András javasolta, hogy mielőbb közösen kellene megvizsgálni egy, a Székelyföldön létesítendő – a romániai akkreditációs és felsőoktatási előírásokkal összhangban lévő – alapítványi egyetemmel kapcsolatos elképzeléseket.

*** A HTMH Önkormányzati Szakmai Munkabizottsága az 1994 őszétől negyedéves rendszerességgel, a régió különböző nemzetiségő polgármesterei, illetve önkormányzati testületeinek tagjai részére megtartott szakmai tréninget ez alkalommal a szlovákiai Madarászházán szervezte, a házigazda, a Magyar Koalíció Központi Önkormányzati Bizottságával együtt.

Az Önkormányzatok Közszolgáltatás címmel március 21–23-án tartott konferencián dr. Törzsök Erikának, a HTMH helyettes elnökének rövid politikai megnyitója után rangos szakmai előadásokat hallhattak az erdélyi, délvidéki és felvidéki meghívottak. Az előadások, valamint az ezeket követő viták folyamán a településüzemeltetésnek szinte minden ágazatáról szó esett, beleértve: a szervezeti és pénzügyi átalakulás folyamatait; az irányítási és szervezési rendszer megújítási elveit; a szolgáltató vállalatok irányítási és mőködési problémáit; a szerződéses kapcsolatokat és pályáztatási lehetőségeket, valamint a kistérségi együttmőködést a településüzemeltetésben.

Napirenden kívül dr. Kvarda József parlamenti képviselő a szlovákiai magyarságot rendkívül hátrányosan érintő, a konferencia idején megszavazott új szlovákiai közigazgatási reform törvényének várható következményeiről számolt be.

A konferencia résztvevőit fogadta Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, valamint a másik két szlovákiai magyar koalíciós párt képviselője.