1996. március 1., péntek IV. évfolyam, 730. szám

*** KÖZLEMÉNY

Az Ügyvezető Elnökség 1996. február 29-én, csütörtökön tartott ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy március 1-ei kezdettel kinevezte Béres Andrást az Oktatási Főosztály élére, megbízott ügyvezető alelnöki jogkörrel. A kinevezést Markó Béla szövetségi elnök megerősítette.

Az ülés kiemelten foglalkozott a gazdasági kérdésekkel. A privatizációra vonatkozóan, a vagyonjegyek (kuponok) jegyzésének jelenlegi arányát elemezve az Ügyvezető Elnökség szükségesnek ítélte a folyamat gyorsítását, az RMDSZ privatizációs tájékoztató irodái tevékenységének a fokozását, a vagyonjegyek elhelyezésének további és hatékony ösztönzését, tekintettel a jegyzési határidő közelgő lejártára. A testület ilyen értelmő Felhívást fogalmazott meg, ugyanakkor a területi elnökökkel a hét végén sorra kerülő tanácskozás napirendjére tőzte a kérdést.

A magyarországi kárpótlási folyamattal kapcsolatban az Ügyvezető Elnökség újabb intézkedéseket hozott az RMDSZ által a hazai igény jogosultaknak nyújtható szolgáltatások hatékonyságának biztosítására. Az ülés napirendjén szerepelt az RMDSZ 1996. évi, az SZKT által elfogadandó költségvetésének véglegesítése.

A testület kidolgozta az SZKT elé terjesztendő javaslatát az Ügyvezető Elnökség keretében létrehozandó Mezőgazdasági Főosztály szervezési formájára, továbbá egy szociális kérdésekkel foglalkozó iroda létrehozására vonatkozóan. Ugyanakkor véglegesítette javaslatait az SZKT Mőködési Szabályzatának módosítására vonatkozóan.

Az ülés során tájékoztató hangzott el a Magyarországon szerzett egyetemi és főiskolai diplomák honosítása érdekében az ÜE Oktatási Főosztálya által tett lépésekről, az RMDSZ polgármesterjelöltjének kiválasztása céljából Gyergyószentmiklóson tartandó belső előválasztás szervezési kérdéseiről, valamint a területi elnökök tanácskozásának előkészítéséről.

Takács Csaba

ügyvezető elnök

*** 1996. március 1-én a Helyhatósági törvény vitája során Márton Árpád Kovászna megyei képviselő arra vonatkozó javaslatát, hogy azokban a helységekben, ahol jelentékeny számú nemzeti kisebbség él, a helyi közigazgatásba, a közintézményekbe és közhivatalokba az illető kisebbségek anyanyelvét ismerő személyeket is alkalmazzanak, elvetették, és az 54. cikkelyt elfogadták. Ez kimondja, hogy a helyi közigazgatásban az állampolgárok és a hatóságok közötti kapcsolatokban az érintkezési nyelv a román. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szóban és írásban anyanyelvükön is folyamodhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, az írásba foglalt kérést azonban román fordításban – a törvény nem említ hitelesített fordítást! – mellékelni kell, és ha a tisztviselő nem ismeri az illető anyanyelvét, tolmácsot lehet igénybe venni.