1996. május 2., csütörtök IV. évfolyam, 771. szám

*** Az RMDSZ szenátusi frakciójának kezdeményezésére 29 ellenzéki szenátor április 30-án alkotmányossági óvást nyújtott be az 1996. évi Költségvetési törvény ellen. Az óvás aláírói a törvény 35. szakaszának (és a vonatkozó mellékleteknek) ama rendelkezését kifogásolják, miszerint a katonai nyugdíjasok pótnyugdíjához hiányzó esetleges alapokat a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium által kezelt pótnyugdíj-alap költségvetéséből fedezik, ami alkotmányellenes, hiszen egyrészt az Alkotmány 137. szakaszának 2. bekezdése az állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés szétválasztásáról rendelkezik, másrészt a kifogásolt szabályozás sérti az Alkotmány 41. szakaszát, amely védi a magántulajdont, a 136. szakasz pedig szavatolja a magántulajdon sérthetetlenségét. Márpedig a pótnyugdíj-alap a munkavállalók fizetésének 2%-át, illetve utóbb (1986-tól) 3%-át kitevő hozzájárulásból áll össze, s ezen alapok tulajdonjoga a törvény értelmében a munkavállalóké. Ugyanakkor az állami katonai nyugdíjasok hasonló pótnyugdíj-intézménye külön mőködik, ezeket az alapokat pedig a Honvédelmi Minisztérium és Belügyminisztérium kezeli. Mindezek alapján egyértelmő, hogy a katonai pótnyugdíjak társadalombiztosítási alapokból történő fedezése súlyosan alkotmányellenes.

*** 1996 április 25–27-e között rangos rendezvénysorozattal ünnepelték meg Nagybányán, a Lendvay Márton Mőkedvelő Színjátszó Kör rendezésében, a város első hivatásos színjátszó együttese bemutatkozó előadásának 200. és a Lendvay Márton Színjátszó Kör megalakulásának 35. évfordulóját. A két évforduló összekapcsolása jelzi, hogy a magyar nyelvő színjátszás folyamatos volt Nagybányán. A rendezvénysorozat április 25-én a nagybányai színjátszás múltját és jelenét bemutató kiállítás megnyitásával kezdődött, és Lendvay Márton ligeti szobrának megkoszorúzásával folytatódott. Simori Sándor emlékbeszéde után a helyi magyar közösség képviselői mellett koszorút helyezett el a HTMH képviseletében Bálint Pataki József főosztályvezető és Sagyebó László osztályvezető. Délután a Drámai Színház előcsarnokában a Csiha Tamás elnökölte emlékünnepségen Farkas Ede ismertette a Lendvay Márton Mőkedvelő Színjátszó Kör 35 éves történetét, majd Mazalik Alfréd képviselő, a város polgármestere, a helyi színház igazgatója és dr. Kötő József, az RMDSZ mővelődés- és egyházügyi alelnöke köszöntötte a társulatot. Ezt követően az alapító tagokat oklevéllel tüntették ki. Este az ünnepelt társulat bemutatta Békefi-Lajtai-Méhes A régi nyár c. zenés vígjátékát. Pénteken, április 26-án került sor a 200 éves nagybányai színjátszás történetéről rendezett szimpoziumra. Az ünnepségsorozat keretében bemutatásra került a nagybányai Drámai Színház előadásában Caragiale: Leonida naccsás úr és a reakció c. egyfelvonásosa, a marosvásárhelyi Hahota társulat színrevitelében Woody Allen Játszd újra, Sam! c. vígjátéka, valamint a Több is veszett Mohácsnál címő irodalmi mősor Méhes Kati és Tóth-Páll Miklós színmővészek előadásában.

*** 1996. április 29-e és május 3-a között Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa az RMDSZ képviseletében részt vett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának Kisebbségvédelmi Albizottsága által létrehozott Kisebbségi munkacsoport genfi ülésén. Április 30-án tartott felszólalásában, az RMDSZ képviselője rámutatott arra, hogy a Romániában már meglévő jogokat szőkítő, a tavaly elfogadott Tanügyi törvény jelentősen gátolja az etnikumközi párbeszédet és együttmőködést. A kommunista rendszer hasonló törvényéhez viszonyítva is jogfosztó szabályozás ellen nemcsak a magyar, hanem a német, a cseh és szlovák nemzeti kisebbség is tiltakozott, sőt a kormány mellett mőködő Nemzeti Kisebbségi Tanács is sikertelen javaslatot tett a kisebbségi oktatást szabályozó XII. fejezet módosítására. E létfontosságú kérdés megoldására az RMDSZ még 1994 szeptemberében saját törvényjavaslatot nyújtott be, amit félmillió állampolgári aláírás támogatott. A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatban a jelen lévő szlovákiai magyar kollégája helyett szólva, Niculescu Antal elmondotta, hogy Szlovákiában is jogfosztó törvényeket fogadtak el a nyelvhasználatra vonatkozóan, de a szlovákiai magyarok még bírálni sem merik a törvényt, mert a Szlovák Parlament által 1996. márciusában módosított Btk. 98. szakasza kétévi börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik “a Köztársaság érdekeit sértő valótlan információkat terjesztenek”.

*** Az április 26–28-a között Bukarestben lezajlott Fekete-tengeri gazdasági együttmőködés fórumának munkálatain az RMDSZ-t Neményi József Nándor és Mátis Jenő képviselte.

A fórum Nemzeti kisebbségek és gazdaságpolitika Romániában nevő munkacsoportjában Neményi József Nándor a rendszerváltozás utáni agrárpolitika nemzeti kisebbségeket érintő vonatkozásairól tartott előadást, amelyben hangsúlyozta, hogy az agrárkérdés Erdély magyarságának sorskérdése, megoldása felöleli a gazdasági, politikai és társadalmi szférát egyaránt, és nagyban meghatározza az itthonmaradás, a szülőföldön való boldogulás feltételeit.

Mátis Jenő A magyar kisebbség részvétele a gazdasági egységek vezetésében címmel tartott előadást. Rámutatott a romániai magyar közösséget érintő gazdasági diszkrimináció konkrét megnyilatkozási formáira, nevezetesen arra, hogy az ÁVA (FPS) által a részvényesek közgyőlésébe, illetve az Igazgatótanácsokba kinevezett vezetők között az egyes megyék összlakosságában betöltött számarányukhoz viszonyítva sokkal kevesebb magyar nemzetiségő van. A Hargita megyei 85%-os magyar lakossághoz viszonyítva mindössze 44%, Kovászna 76%-os magyar lakosságához viszonyítva 41%, Maros megye 43%-os magyar lakosságához képest csupán 3% (!), Kolozs megyében a 20%-os részarányhoz viszonyítva mindössze 2%-os a képviselet, Brassó megyében a 12%-hoz viszonyítva csak 1%, és Biharban is csak 8%-os a képviselet a 28%-os magyar lakossághoz képest.