*** Az RMDSZ szokásos kéthetenkénti sajtóértekezletére ezúttal rendhagyó módon kedden, április 30-án, került sor a szövetség bukaresti székházában. Az értekezletet azért hívta össze Markó Béla szövetségi elnök, hogy a központi sajtó és a nemzetközi hírügynökségek képviselői előtt bejelentsék az RMDSZ választási kampányának rajtját, ugyanakkor lehetőséget adva a kampánystábnak a bemutatkozásra, illetve a szövetség választási programjának ismertetésére.
Markó Béla mellett ennek megfelelően Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János ügyvezető alelnök, az RMDSZ helyhatósági választási kampányigazgatója, valamint a kampánystáb két másik tagja, Nagy Zsolt ifjúságügyi ügyvezető alelnök és Kós Anna, az ÜE titkárságának vezetője, a kampánystáb médiafelelőse foglalt helyet az újságírókkal szemben.
Markó Béla bevezetőjében bemutatta a résztvevőket, majd miután röviden beszámolt római látogatásáról, amelynek során találkozott és megbeszéléseket folytatott a Vatikán vezető tisztségviselőivel, és alkalma nyílt egy rövid, de fontos találkozóra II. János Pál pápával is, összefoglalta az RMDSZ választási célkitőzését, stratégiáját, megemlítve, hogy szövetségünk már januárban közzétette a székelyudvarhelyi SZKT-n elfogadott állásfoglalását az idei választások jelentőségéről, arról a veszélyről, amelyet a nacionalista retorika fölerősödése jelenthet, valamint szövetségünk készségéről az ország demokratikus erőivel való együttmőködésre. Végül kifejezte reményét, hogy az idei választási kampány során a nacionalista retorikával nem sikerül elterelni a figyelmet az ország, az állampolgárok reális gondjairól.
Takács Csaba elmondotta, hogy az RMDSZ a helyhatósági választási kampány során a polgármester- és tanácsosjelöltek minőségére helyezi a hangsúlyt, és természetesen azt a célt tőzte maga elé, hogy minél több polgármestert, polgámester-helyettest, községi, városi és megyei tanácsost juttasson be az önkormányzatokba. Olyanokat, akik képesek megoldást keresni a lakosság gazdasági, szociális gondjaira, a településgazdálkodás és -fejlesztés égető kérdéseire, tenni a privatizáció és különösen a földtörvény alkalmazásának meggyorsításáért. Választási programjában az RMDSZ kettős célt követ: a magyar nemzeti közösség, a nemzeti kisebbségek érdekeinek képviseletét és a társadalom általános érdekeinek, a piacgazdaság, a politikai pluralizmus, a civil társadalom értékeinek védelmét.
Demeter János hangsúlyozta hogy a minőséget, a szakmai hozzáértést és elkötelezettséget tartva szem előtt, az RMDSZ szigorú követelményeket állított jelöltjeivel szemben, és összefoglalta szövetségünk választási programjának fő célkitőzéseit.
Nagy Zsolt elmondotta, az RMDSZ arra törekedett, hogy minél több megyében teljes listát állítson a helyhatósági választásokra, s hogy e listákon az ifjúság képviselői is helyet kapjanak, majd számszerően felsorolta hány polgármesteri, polgármester-helyettesi, helyi, városi és megyei tanácsosi tisztségre alított jelöltet az RMDSZ.
Kós Anna a sajtóval való jó kapcsolatok szerepéről szólt, és megemlítette, hogy az elektronikus sajtóban történő kampányt tekintve szövetségünk sajátos helyzetben van, hiszen a ránk kiosztott adásidőben nem a saját választóinkhoz szólunk. Markó Béla ezt kiegészítve közölte, az RMDSZ kérni fogja, hogy az elektronikus médiában jelöltjeink magyarul szólhassanak választóikhoz.
A kérdések jobbára az RMDSZ és a többi párt, különösen az RDK és más ellenzéki pártok közötti kapcsolatokra, választási szövetségekre vonatkoztak. Markó Béla elmondotta, hogy már a székelyudvarhelyi nyilatkozatban leszögeztük: célunk a minél demokratikusabb helyhatóságok megteremtése és minél több RMDSZ-jelölt bejuttatása az önkormányzatokba, polgármesteri székekbe. Az 1992-es választásokhoz viszonyítva ma valóban más a helyzet, nincsenek közös listáink a Romániai Demokratikus Konvencióval, de a három, részben vagy kifejezetten magyarellenes programot hirdető nacionalista párt kívételével valamennyi parlamenti párttal lehetőségük van a területi vagy helyi szervezeteknek helyi választási egyezségekre, támogatási megállapodásokra, természetesen a jelölt személyétől, személyes kvalitásaitól függően. Bukarestben ezidáig még nem került sor egyezségre a demokratikus ellenzék pártjaival, ez a következő napokban várható.
Takács Csaba a kolozsvári polgármesteri szék eljövendő birtokosának kérdésében ismertette az RMDSZ döntését, hogy nem indít saját jelöltet, a magyar választópolgárok mintegy 20–25 százalékot kitevő szavazatára a legesélyesebb ellenzéki jelölt számíthat, de a demokratikus erőknek további minimum 30 százalékot kell megszerezniük a román választópolgároktól. Nincs még konkrét döntés arra vonatkozóan, kit támogat az ellenzék jelöltjei közül az RMDSZ.
A kérdések során szóba került a Hargita és Kovászna megyékből „elüldözöttek” újonnan előrángatott, erősen naftalinszagú kérdése, aminek kapcsán Markó Béla elmondotta, hogy erre a diverzióra számítani lehetett, valóban meglepőnek és sértőnek azt tartja, ahogyan felelős politikusok, elsősorban Ion Iliescu elnök reagált az „elüldözött románok egyesületének” jelentkezésére, és különösen az államfő ama vélekedését kifogásolta, hogy Kovászna és Hargita megyében nem forradalmi cselekmények mentek végbe 1989. decemberében, hanem etnikai jellegő leszámolások. Ami a kérdés érdemi részét illeti, statisztikai adatok állnak rendelkezésünkre, amelyeket közzé fogunk tenni, és amelyek egyértelmően bizonyítják, hogy Hargita és Kovászna megyében a román lakosság létszáma e hat esztendő alatt gyarapodott, s hogy többek között lényegesen több lakást kaptak román nemzetiségő polgárok, mint magyarok e két megyében.
A marosvásárhelyi Magyar Liberális Demokrata Párt polgármesterjelöltjével kapcsolatban Nagy Zsolt kijelentette, ez az újra jelentkező szerveződés is igen naftalinszagú, a megszavazott Párttörvény értelmében rövidesen el is fog tőnni, egyébként mint marosvásárhelyi lakos, bízik a marosvásárhelyi magyarság politikai érettségében.
Végezetül, ugyancsak kérdésre válaszolva, Demeter János név szerint felsorolta az RMDSZ polgármeterjelöltjeit a nagyobb erdélyi városokban.