*** Az RMDSZ szenátusi csoportjának kezdeményezésére 28 ellenzéki szenátor alkotmányossági óvást nyújtott be június 27-én az Alkotmánybírósághoz a Vadállományról és a vadvédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseivel szemben, amelyek ellentmondanak a magántulajdon védelméről szóló alkotmányos rendelkezéseknek.
*** A Szenátus 1996. június 27-én 68 szavazattal (a leadott 104-ből) beválasztotta Magyari Lajos Kovászna megyei szenátort az Országos Audiovizuális Tanácsba. Említésre méltó, hogy a Szenátus által a OAT-ba választott három jelölt közül Magyari Lajos kapta a legnagyobb szavazatszámot. Ezt megelőzően a jelölést a Felsőház mővelődési és jogi bizottsága is támogatta, a plénum mostani döntésével az RMDSZ jelöltje július 16-tól tagja a 11 tagú OAT-nak. Mivel a tisztség összeférhetetlen a szenátori minőséggel, Magyari Lajosnak le kell mondania szenátori mandátumáról, helyét a Kovászna megyei listán utána következő RMDSZ-jelölt foglalja majd el, természetesen az új, novemberben esedékes parlamenti választásokig.
*** Kedden, június 25-én, Frunda György szenátor felszólalt az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésének plénuma előtt. Beszédében az RMDSZ képviselője kiemelte a felállítandó Nemzeti Kisebbségek Tanácsadó Bizottságának szükségességét. Feladatai megvalósítása érdekében, a 12–20 tagú, hatéves időszakra kijelölt, de újra nem választható szakemberekből összeálló tanácsadó bizottságnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy párbeszédet folytasson nem csupán a szerződő felekként érintett kormányokkal, hanem a nemzeti kisebbségek képviselőivel és nemkormányzati szervezetekkel is. A bizottság jelentéseit tudomásul vétel végett eljuttatja a Miniszterek Tanácsának, utóbbi pedig az egyezmények megszegése esetén továbbítja észrevételeit a Parlamenti Közgyőlésnek. Frunda György kifejtette, hogy a bizottság az összegyőjtött információk alapján igyekszik majd meggyőzni a kormányokat, hogy tartsák szem előtt a Kisebbségi Keretegyezményben lefektetett jogokat, amelyek az egyes országok által figyelembe veendő jogok minimumát képezik. Frunda György érvelt az Európai Emberi Jogi Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének elfogadása mellett, amely az 1201/1993-as Ajánlás szellemében biztosítani hivatott a nemzeti kisebbségek kulturális és oktatásügyi jogait. Végezetül reményét fejezte ki afölött, hogy az 1201/1993-as Ajánlás 11. szakaszának Velencei Bizottság általi értelmezése megkönnyíti a román kormány számára az 1201-es Ajánlás elfogadását, amit eddig a kormány és Románia elnöke az állam egységére és szuverenitására nézve veszélyesnek ítélt és elutasított, az értelmezés után azonban világossá vált, hogy a nemzeti kisebbségek által igényelt területi, helyi autonómia, illetve különleges státus csupán önazonosságuk biztosítását szolgáló eszköznek tekinthető, arra jó, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat hazájukban.
*** Június 25-én, a Képviselőházban Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke felszólalt a tanszemélyzet státusáról szóló törvénytervezet általános vitájában. Miután üdvözölte a törvénytervezet napirendre tőzését, Asztalos Ferenc kiemelte a rég várt szabályozás szükségességét. Mint mondotta, ez a törvény új társadalmi státust biztosít a tanügyi dolgozóknak, összhangban azzal a fontos szereppel, ami a pedagógustársadalomra hárul. Szorgalmazta egyben, hogy a szakaszonkénti vita során a honatyák törekedjenek az oktatás decentralizációját szolgáló módosító javaslatok megfogalmazására és elfogadására. Példaként említette az oktatási intézmények vezetőinek hatáskörére vonatkozó túlszabályozást, különös tekintettel a vegyes tannyelvő vagy kisebbségi iskolákra.