*** KÖZLEMÉNY
Fölhívom a Szövetségi Képviselők Tanácsa tagjainak figyelmét, hogy a következő SZKT-ülésre nem július 6–7-én, hanem július 13–14-én kerül sor Kolozsváron, mivel ebben az időpontban semmilyen más országos jellegő rendezvény nem lesz.
Az új időpont megállapítása érdekében az Állandó Bizottság konzultált a szövetségi elnökkel, az Ügyvezető Elnökséggel és az SZKT-frakciók vezetőivel, illetve a Kolozs megyei szervezettel.
A fentiek értelmében 1996. július 13–14-re Kolozsvárra összehívom a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését. Az ülés szombaton reggel 9 órakor kezdődik.
Az Állandó Bizottság javasolja, hogy pénteken, július 12-én 18 órától a Fürdő (Pavlov) utcai székházban kerüljön sor az Egyeztető Kerekasztal tanácskozására.
Az Állandó Bizottság az SZKT kolozsvári ülésére a következő napirendet javasolja:
1. A parlamenti jelöltállítás kritériumai és módszere;
2. Az elnökjelölés kérdése;
3. Költségvetés;
4. Az Ügyvezető Elnökség tevékenységéről szóló beszámolók;
5. A Mezőgazdasági és Szociális Főosztály mőködési szabályzata;
6. Az Etikai és Fegyelmi, a Szabályzatfelügyelő és az Ellenőrző Bizottságok szabályzatai;
7. Az autonómia-koncepció támogatására vonatkozó népszavazás kérdése;
8. Az Operatív Tanács utolsó üléséről szóló beszámoló;
9. Interpellációk.
Bukarest, 1996. június 26.
Markó Béla
szövetségi elnök
*** KÖZLEMÉNY
1996. július 1-re, hétfőn délelőtt 10 órára az RMDSZ kolozsvári Majális (Republicii) utcai székházába összehívom a Külpolitikai Tanácsadó Testületet.
Bukarest, 1996. június 26.
Markó Béla
szövetségi elnök
*** Június 25-én, kedden, közös sajtótájékoztatót tartott a Képviselőházban Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-képviselő és Octavian Bot Bihar megyei képviselő, a Romániai Demokratikus Konvenció megyei elnöke.
A sajtótájékoztató témája a Bihar Megyei Tanács Állandó Bizottságának megválasztása körül kialakult helyzet volt. Amint az elhangzott, annak ellenére, hogy a tanács 10 helyét az RMDSZ és 6 helyét az RDK szerezte meg, e két alakulat egyetlen képviselője sem került be az ÁB-ba.
A kialakult helyzettel kapcsolatban Szilágyi Zsolt úgy fogalmazott, hogy ez érthetetlen és ellenkezik a Helyi közigazgatásról szóló törvény azon előírásával, amely kimondja, hogy a megyei tanácsok vezetőségét a tanácsban szerzett mandátumok számával arányosan kell szétosztani az egyes pártok között. Ezzel ellentétben, a vezetést olyan szervezetek képviselői szerezték meg, amelyek mindössze 5 (SZDRP), 3 (SZDU), illetve 2 (RDAP) mandátummal rendelkeznek. Az RMDSZ-képviselő értékelése szerint ez a helyzet veszélyeztetheti Nagyvárad és Bihar megye etnikai békéjét, amely eddig példaértékő volt.
Ugyancsak a választások e váratlan kimenetele kapcsán, Szilágyi Zsolt képviselő csodálkozását fejezte ki, hogy magukat a demokratikus ellenzék oszlopos tagjainak, vagy éppenséggel egyedüli hivatott képviselőinek tekintő pártok, mint a Polgári Szövetség Pártja, a 93-as Liberális Párt, a Câmpeanu-féle Nemzeti Liberális Párt, illetve a Szociáldemokrata Unió, következetesen a kormánypártokkal szavaztak, ennek magyarázatául pedig csak a tanácsosoknak ígért előnyök szolgálhatnak.
Újságírók kérdésére válaszolva, az RMDSZ-képviselő elítélte a kormány azon szándékát, hogy rendeleti úton módosítsa a Párttörvényt, és hangsúlyozta, hogy ez kizárólag a Parlament feladata lehet.
*** Június 25-én, Kerekes Károly Maros megyei képviselő nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Törvényszék mellett mőködő Főügyészséghez, az ország főügyészéhez a volt hadifoglyok jogait szabályozó 118/1990-es törvényerejő rendelet alkalmazásának ügyében. Az RMDSZ-képviselő azt teszi szóvá nyílt beadványában, hogy bár a Legfelsőbb Törvényszék 1996. február 12-i Határozatával leszögezte, hogy a 118/1990. sz. törvényrendelet 1. szakasz, 2. bek. b. pontjának rendelkezése a magyar hadseregből fogságba esett személyekre is vonatkozik, több ezer Maros, Kolozs és Szatmár megyei személy nem élhet veteránt megillető jogaival. E megyékben magyarellenes politikai körök hatására születtek ezek a bírósági határozatok, amelyek ellen ezrek fellebbeztek, s ezek a fellebbezések a legfőbb ügyész asztalán fekszenek. Miután felhívja a főügyész figyelmét a kérdés hangsúlyozottan politikai jellegére, Kerekes Károly megállapítja: a román-magyar történelmi megbékélésre szólító felhívással összhangban, valamint a két ország hadseregei között fennálló jó viszony okán ez a kérdés sürgős és méltányos megoldásra vár, s ekképpen elkerülhető, hogy az RMDSZ nemzetközi fórumokhoz forduljon a jogorvoslatért.
*** Június 26-án Nagybányán megalakult a helyi tanács. A tanács alakuló ülésén 19 szavazattal Nagybánya alpolgármesterévé választották Szaniszló Józsefet, az RMDSZ polgármesterjelöltjét.