1996. június 11., kedd IV. évfolyam, 799. szám

*** Június 11-i ülésén a Szenátus napirendjére tőzte Az állami tőkével mőködő kereskedelmi társaságok aktívumai és részvényei részletre történő kiárusítására vonatkozó 39/1995. sz. kormányrendelet jóváhagyásáról szóló törvénytervezetet. Az általános vita során Szabó Károly frakcióvezető szenátor rámutatott arra, hogy ennek a jogszabálynak az esete is jól bizonyítja, milyen veszélyeket rejt magában a törvényhozási jogkör átruházása a kormányra. Ezt a kormányrendeletet csaknem egyéves – időközben jogviszonyokat teremtő – késéssel terjesztették a törvényhozás elé. Szabó szenátor kitért arra, hogy a végrehajtó hatalom képviseletében felszólaló Florin Georgescu pénzügyminiszter ahelyett, hogy megfelelő érvekkel igyekezett volna megnyerni a törvényhozókat, felelősségre vonó, illetlen hangnemben követelte a rendelet fentartások nélküli jóváhagyását. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője föltette a kérdést, ki fogja kezelni, és milyen célra fogja felhasználni az eladásból összeálló pénzalapokat? Frunda György szenátor figyelmeztetett arra, hogy a közvetlen utókor fel fogja róni a román törvényhozásnak azt, hogy a pénzügyi-gazdasági vonatkozású törvénykezést éppen a legfontosabb vonatkozásaiban engedte át a végrehajtó hatalomnak. Ugyanakkor egyet nem értését fejezte ki azzal, hogy a kormányrendelet a hitelkedvezményezettek sorából kirekeszti a külföldi beruházókat, holott az Alkotmány és az aláírt nemzetközi egyezmények az effajta diszkriminációt semmiképp sem engedik meg.

A több más szenátor által is számos tekintetben kifogásolt kormányrendelet vitáját a Szenátus végül is elnapolta.

*** A Képviselőház június 11-i ülésén a Takarék és Letétpénztár (CEC) banki részvénytársasággá való átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet vitatta meg. Az általános vitában Neményi József Nándor Kolozs megye képviselő fejtette ki az RMDSZ-frakció álláspontját a törvénytervezettel kapcsolatban. Méltatta a CEC átszervezését és korszerősítését célzó törvénykezdeményezést, ami a romániai bank- és pénzügyi rendszer átszervezésének és reformjának jelentős láncszeme, ugyanakkor kifejtette azokat az érveket, amelyek szükségszerővé és elengedhetetlenné teszik a CEC átszervezését és korszerősítését. Az RMDSZ képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénynek kifejezetten korlátoznia kellene az államnak a kormányon, különösen a Pénzügyminisztériumon keresztül történő beavatkozását a CEC mőködésébe, és föltétlenül növelni kell a pénzintézet tőkéjét ahhoz, hogy eleget tehessen rövid távú hitelezési feladatainak.

A törvénytervezet szakaszonkénti vitájában Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő több kérdést intézett a kezdeményezőhöz és a szakbizottsághoz, kérve, hogy tájékoztassák a törvényhozót szándékuk alapvető és valódi indíttatásáról. Birtalan Ákos több módosító javaslatot is tett, amelyekből a plénum egyet fogadott el, arra vonatkozóan, hogy a CEC-be letétbe helyezett összegeket, azok kamatját és más hozadékát az állam garantálja olyan formában – és innen a javaslat: –, hogy ezeket a letétbe helyező vagy annak törvényes megbízottja kérésére kötelezően visszaszolgáltassák.

*** 1996. június 10-én Fekete Zsolt Hunyad, Neményi József Nándor Kolozs és Németh János Maros megyei képviselők korábban, június 3-án elhangzott interpellációjára válaszoltak az illetékesek: a mezőgazdasági miniszter, a pénzügyminiszter helyettese és egy tanügyminiszteri államtitkár. A válaszok lényege: 1. A mai napig sincs tisztázva a magániskolák tanulóinak járó állami gyermeksegély kérdése, ezt a mai napig nem folyósítják. A pénzügyminisztérium válasza nem volt tárgyszerő és nem oldotta meg a kérdést. 2. A falusi ifjúság kedvezményes hitelezését szabályozó törvények kidolgozása folyamatban van, letelepedési hitelt, házépítési hitelt és gépvásárlási kölcsönöket így még nem folyósíthatnak a rászorulóknak. A kérdést a mezőgazdasági, illetve pénzügyminisztériumi tárca illetékese megpróbálta tisztázni, de csekély sikerrel. 3. A tanügyminisztériumi államtitkár bonyolult fejtegetésekbe keveredett a gyulafehérvári Római Katolikus Teológia akkreditálása kérdésében. Azt próbálta magyarázni, hogy a letett dokumentáció bizonyos hiányosságai miatt késlekedik a nyilvánossági jog megadása.

*** Lapzártakor még tartott Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülése, amelyen részt vesz Markó Béla szövetségi elnök is. Az ülés részletesebb ismertetésére visszatérünk.