1996. július 8., hétfő IV. évfolyam, 818. szám

*** Mint már jelentettük, 1996. július 4–5-én Budapesten találkoztak a Magyarország határain túl élő magyar kisebbségek érdekképviseleti szervezetei, a magyar kormány, valamint a magyarországi parlamenti pártok képviselői. A Magyarország és a határon túli magyarság címő rendezvényen az RMDSZ képviseletében részt vettek Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT ÁB elnöke, Székely István, az Ügyvezető Elnökség Önkormányzati és Főosztályának főreferense és Niculescu Antal, a Szövetségi Elnöki Hivatal politikai tanácsosa. A Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szevezésében lérejött találkozót megelőzően, július 4-én, csütörtökön délelőtt egyeztető tanácskozásra került sor a 11 határon túli magyar párt, illetve szervezet között. Ezt követően Horn Gyula miniszterelnök fogadta a határon túli magyarság vezetőit (az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba).

A tanácskozás a résztvevők Közös nyilatkozatának elfogadásával zárult, amelyet alább közlünk.

KÖZÖS NYILATKOZAT

A Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Budapesten, a Magyarország és a határon túli magyarság c. rendezvény keretében 1996. július 4–5-én találkoztak a határon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezetei, a magyar kormány, valamint a magyarországi parlamenti pártok képviselői. A konferencián megvitatták Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatának politikai-stratégiai kérdéseit, megfogalmazva közös álláspontjukat.

A résztvevők

– a világ magyarságának nemzeti összetartozásából kiindulva,

– szem előtt tartva Magyarország és a határon túli magyar közösségek együttes érdekeit, azaz a magyar nemzet érdekeit,

– a határon túli magyar közösségek helyzetének minden érintett fél számára megnyugtató, tartós rendezésére törekedve,

– a Magyarország és a vele szomszédos államok közötti jó viszony előmozdításának és kialakításának szándékával,

– a térség biztonsága és stabilitása növelésének érdekében,

– Magyarország és a térség országainak euro-atlanti integrációs folyamata elősegítésének szándékával

jelen nyilatkozatban megerősítik a következőket:

1. A határon túli magyar közösségek iránti felelősség elvének, amelyet a Magyar Köztársaság alkotmánya rögzít, maradéktalanul érvényesülnie kell a Magyarország és a szomszédos országokban élő magyar közösségek közötti viszony alakításában.

2. A kétoldalú államközi kapcsolatokban a nemzet érdekeinek hatékonyabb érvényesítéséhez szükséges a magyarországi politikai pártok, a magyar kormány, illetve a határon túli magyar közösségek politikai szervezetei közötti minél teljesebb politikai egyetértés kialakítása.

3. Megerősítik, hogy a határon túli magyarok identitása megőrzésének, közösségként való fennmaradásának és fejlődésének, valamint a szülőföldön való megmaradásának alapvető kérdése az önkormányzat, az autonómia létrehozása, összhangban a mőködő európai gyakorlattal és a nemzetközi normák szellemiségével.

Összehangolt támogatásban részesítik a határon túli magyar közösségek ennek megfelelő autonómia-törekvéseit mint helyzetük alkotmányos egyenjogúságon alapuló rendezésének eszközét. A magyar kormány ezzel kapcsolatos nemzetközi fellépésén túlmenően kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi pártközi fórumokon és a nemkormányzati szervezetekben végzett ilyen jellegő munkának.

4. Egyetértenek azzal, hogy Magyarország és a magyar nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú az euro-atlanti integrációs szervezetekhez való mielőbbi csatlakozoás. Ez a Kárpát-medence különböző országaiban élő valamennyi magyar érdeke, a magyarság egymásra találásának esélye. Megerősítik annak szükségességét, hogy a Magyar Köztársaság külpolitikájában az euro-atlanti integrációs célok mellett egyidejőleg és azonos súllyal legyen képviselve a szomszédsági kapcsolatok fejlesztése. Ezen külpolitikai törekvések nem szoríthatják háttérbe a határon túli magyar nemzeti közösségek alapvető érdekeit.

5. Támogatják mindazon Magyarországgal szomszédos államoknak – melyek ezen szándékukat kinyilvánították –, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozását abban a meggyőződésben, hogy a felvételi követelmények teljesítésével az érintett államokban a demokrácia és a piacgazdaság intézményeinek zavartalan mőködésén túl az ott élő magyar közösségek sajátos jogállásukkal kapcsolatos törekvései is érvényesülnek, összhangban az EU-tagállamok pozitív gyakorlatával.

6. A résztvevők elítélnek minden olyan politikát, amely szembeállítja Magyarország és a határon túli magyar közösségek érdekeit.

7. A magyar kormány és a magyarországi politikai pártok partnernek tekintik a határon túli legitim magyar szervezeteket, és támogatják jelenlétüket a nemzetközi fórumokon.

8. A magyarországi politikai pártok szorgalmazzák a kapcsolatok elmélyítését a szomszédos országok demokratikus erőivel, a kölcsönös előnyökön alapuló együttmőködést az ottani szervezetekkel és intézményekkel. Ez a törekvés megegyezik a határon túli magyar szervezetek szándékával. Ugyanakkor elengedhetetlen az érintett államok kormányai, valamint a kisebbségi közösségek legitim képviselőinek párbeszéde és megegyezése is.

9. A magyarországi parlamenti pártok vállalják, hogy törvényalkotó tevékenységük során konzultálnak a határon túli magyar szervezetekkel a közösségeket érintő kérdésekben.

10. A résztvevők egyetértenek azzal, hogy a határon túli közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg.

11. A Magyarország és a határon túli magyar szervezetek közötti jobb együttmőködés érdekében a résztvevők szükségesnek tartják a folyamatos információáramlást, konzultációt és egyeztetést. A résztvevők elhatározták, hogy még az idén találkoznak és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit.

Budapest, 1996. július 5.