1996. július 17., szerda IV. évfolyam, 824. szám

*** HATÁROZAT

Az 1996-os parlamenti jelölések módszeréről

Tekintettel arra, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja olyan országos testület, amelynek munkája kiemelten fontos az egész szövetség számára, a Szövetségi Képviselők Tanácsa szükségesnek tartja a szenátor- és képviselőjelöltek kiválasztásának módszerét általános és kötelező jelleggel szabályozni.

A szabályozás célja:

– egy egységes, az SZKT által meghatározott kritériumrendszer alkalmazása;

– az előző évek tapasztalatainak figyelembevétele;

– a tagság véleményének figyelembevétele;

– a döntéshozatal nyitottsága és nyilvánossága;

– a kompetencia és értékorientált szelekció;

– a szervezet szövetségi jellegének tiszteletben tartása;

– a helyi és az országos érdekek egyidejő érvényesítése.

A fenti célok megvalósítása érdekében az SZKT elhatározza, hogy a parlamenti jelöltállításnál a következő módszert kell alkalmazni:

I. A jelölés

1. Szenátor- és képviselőjelölteket javasolhatnak a helyi, körzeti, területi RMDSZ-szervezetek, a helyi belső politikai szerveződések, az RMDSZ-szel társult ifjúsági szervezetek, szakmai és rétegszervezetek.

Egyéni jelentkezés is lehetséges. Az egyéni jelentkező a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazat 0,5 %-ával egyenlő mennyiségő támogató aláírást kell felmutasson.

2. A minél szélesebb körő javaslattétel érdekében a megyei szervezet vezetősége a sajtóban felhívást tesz közzé, a határidőt is megjelölve.

3. Ahol nem megyei, hanem területi jellegő az operatív vezetés (Hargita, Máramaros), a területi szervezetek elnökségéből megyei jelölőbizottság jön létre, amely legkevesebb hat, legtöbb tizenkét tagú; ahol erre a szervezetek által elfogadott mechanizmus létezik, ott az alkalmazandó.

A megyei jelölőbizottság megalakításáért, ülései összehívásáért a szövetségi elnök felel.

A megyei jelölőbizottság a jelöltállítás egész ideje alatt mőködik.

4. A határidő leteltéig a javasolt vagy önjelölt személy benyújtja a pályázatát a megyei elnökségnek (jelölőbizottságnak), mellékelve a kritériumrendszer szerint elkészített curriculum vitaet. E két dokumentum nemléte kizáró jellegő.

II. A listák összeállítása

1. A megyei elnökség (jelölőbizottság) összesíti a javaslatokat az SZKT által meghatározott kritériumok ellenőrzése céljából.

A megyei döntéshozó testületek ülése előtt az ügyvezető elnök összehívja a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát. A TEKT, a szövetségi elnök jelenlétében, az országos érdekek szempontjából megvizsgálja a beérkezett jelentkezéseket, és szükség esetén javaslatokat tesz a megyei szervezeteknek.

2. A megyei elnökség (jelölőbizottság) nyilvánosságra hozza a beérkezett javaslatokat, megfelelő időt adva a tagság részéről esetleg felmerülő óvásoknak, kifogásoknak, észrevételeknek.

3. A megyei elnökség a választmány, illetve a választmány szintő saját döntéshozó testület elé terjeszti a javaslatokat. A jelöltek meghallgatása után a választmány, illetve a választmány szintő saját döntéshozó testület titkos szavazással rangsorolja a jelölteket.

Az ülés időpontjáról időben értesíteni kell a szövetségi elnököt, aki kötelező módon megfigyelőt vagy megfigyelőket delegál az ülésre.

Az ülések jegyzőkönyvét a szövetségi elnök megfigyelői ellenjegyzik.

Megyei döntéstől függően a meghallgatás és a rangsorolás történhet küldöttgyőlésen, illetve átruházható egy közvetlen, titkos előválasztásra.

4. Hargita és Máramaros megyében a területi szervezetek választmányai, illetve választmány szintő saját döntéshozó testületei elektorokat delegálnak egy közös jelölőgyőlésre. Az elektorok számát az 1992-es parlamenti választásokon az RMDSZ-re leadott szavazatok számával kell arányítani. Az így létrehozott jelölőgyőlés létszáma nem lehet kisebb ötvennél. Abban az esetben is közös jelölőgyőlést kell tartani, ha a megyei jelölőbizottság előzetesen elosztja a mandátumokat a területek között.

Ezt az elosztást a területi választmányokkal kell hitelesíteni és a közös jelölőgyőlésnek tiszteletben kell tartania.

Amennyiben nem sikerült egyezségre jutni, a megyei jelölőbizottság a szövetségi elnökhöz fordul, hogy hívja össze az Operatív Tanácsot, és a kérdésben az Operatív Tanács dönt. Amennyiben az érdekelt szervezetek között más egyezség létezik, az az egyezség alkalmazandó.

A közös jelölőgyőlésen, más megyei jelölőgyőléshez hasonlóan, jelen vannak a szövetségi elnök által delegált megfigyelők.

5. A jelölt nem vehet részt azoknak a testületeknek a munkájában, amelyek a jelölést végzik és eldöntik a végső sorrendet.

6. Azokban a megyékben, ahol nincs RMDSZ-szervezet, a szövetség jelöltlistáit az Ügyvezető Elnökség állítja össze a területi szervezetekkel.

7. A jelöltek elbírálása a következő, orientatív kritériumok alapján történik:

– jogi, politikai és társadalomtudományi ismeretek;

– szakmai hozzáértés, az érdekképviseletre való rátermettség;

– politikai tevékenység (1989 előtt és után);

– a jelölt részvétele a romániai magyar nemzeti közösség érdekében kifejtett tevékenységben;

– beszéd- és fogalmazáskészség, politikai és jogi szókincs ismerete;

– román nyelvtudás;

– világnyelv(ek) ismerete;

– a jelölt személyes programja, politikai elképzelése.

A jelöltállításnál más kritériumokat is figyelembe lehet venni.

Kötelező kritériumok:

– RMDSZ-tagság;

– megyebeli állandó lakhely.

III. A listák véglegesítése

1. A jelölőgyőléseken elfogadott listát nyilvánosságra kell hozni.

2. Az I/1-es cikkelyben megjelölt szervezetek és testületek, illetve a jelöltek óvással fordulhatnak a szövetségi elnökhöz.

3. A szövetségi elnök a hozzá beérkezett óvások kivizsgálására/elbírálására kinevez egy háromtagú bizottságot: egy tag az országos Etikai Bizottságból, egy tag a Szabályzat-felügyelő Bizottságból, egy tag a Szövetségi Egyeztető Tanácsból. A kinevezett csoport az SZKT által rögzített határidőn belül beérkezett óvásokat lehetőleg a helyszínen (megyei szervezet) tárgyalja, az óvást emelő jelölt, valamint a megyei elnök jelenlétében. A szakértői csoport a kivizsgálás után jelentést készít a szövetségi elnöknek az esetről, megfogalmazva és alátámasztva két lehetséges konklúziót: az óvás elvetését vagy az eset újratárgyalását az illetékes megyei döntéshozó szerv által.

Az országos szakértői csoport jelentéseinek elemzésére a szövetségi elnök összehívja az RMDSZ Operatív Tanácsát. A testület a beterjesztett jelentések tanulmányozása után esetenként elrendeli az óvásban jelzett ügyek megyei szintő újratárgyalását, az Operatív Tanács által kijelölt központi megfigyelő személy jelenlétében.

Amennyiben az újratárgyalás eredményeként módosul az eredeti lista, azt indoklással együtt újra nyilvánosságra kell hozni.

4. Az óvások határidejének lejártával, illetve az újratárgyalás után a listákat a szövetségi elnök elé terjesztik aláírás végett.

IV. Általános rendelkezések

1. Az országos szintő kampánytevékenység és az RMDSZ elnökjelöltje kampányának szervezésére és lebonyolítására, valamint a megyei választási bizottságok tevékenységének összehangolására az SZKT egy Országos Választási Bizottságot nevez ki, mely testület egy politikai és egy szervezési munkacsoportban fejti ki tevékenységét.

2. A Magyarországon tartózkodó romániai magyarok és a kettős állampolgársággal rendelkezők tájékoztatása és szavazásának megszervezése az Országos Választási Bizottságra tartozik.

Kolozsvár, 1996. július 14.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa