*** Február 15-én, csütörtökön, a szövetség bukaresti székházában megtartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal Szabó Károly szenátusi frakcióelnök, Kozsokár Gábor, a Szenátus Állandó Bizottságának titkára, Pécsi Ferenc, a képviselőházi frakció helyettes vezetője és Varga Attila képviselő vett részt a tájékoztatón.
Markó Béla rövid bevezetőjében elmondotta, hogy az RMDSZ már megkezdte az előkészületeket a helyhatósági választásokra, és a felkészülés folyik a területi szervezetekben, annak dacára, hogy éppen a minap a vezető kormánypárt elnöke egy nyilatkozatában a választások májusi megtartását valószínősítette. Reméljük – tette hozzá az RMDSZ elnöke –, hogy újabb halasztás többé nem lesz. Markó Béla beszámolt a Ion Iliescu elnökkel lezajlott keddi találkozójáról, amelyet a természetes és szükséges időnkénti konzultációk sorába illeszkedőnek nevezett, majd felsorolta azokat a kérdéseket, amelyeket az államfőnek fölvetett, illetve amelyekről a Cotroceni palotában beszélgetés folyt. Ezután át is adta a szót az értekezletre néhány perc késéssel éppen a párttörvény szenátusi megszavazásáról érkező Kozsokár Gábornak, aki tömören és érzékletesen kezdte: „Nos, ezt is letudtuk!”. Majd elmondta, hogy a képviselőházi forma nagyjából elfogadhatóan rendezte volna a pártok bejegyzésével és tevékenységével kapcsolatos kérdéseket, de ezt a Szenátus jogi bizottságától származó számos megszorító rendelkezés elemi állampolgári jogokat korlátozó, alkotmányellenes törvénnyé alakította.
Kozsokár Gábor ezután tételesen felsorolt néhány ilyen túlzott megszorításokat tartalmazó és végső soron alkotmányellenes kitételt, amelyek miatt az RMDSZ-frakció a törvénytervezet szenátusi változata ellen szavazott, nem utolsósorban azért, mert ezek sértik az állampolgárok társulási jogát. E megszorító rendelkezések a Szenátus jogi bizottságának elnökétől, Ion Predescu szenátortól erednek, aki ezáltal bizonyította lojalitását a vezető kormánypárt iránt. Egyes kitételek egyszerően alkotmányellenesek. A „nemzeti politikát” egyaránt folytatni hivatott pártok tétele elfogadhatatlan, hiszen ki lesz majd a döntőbíró, aki csalhatatlanul eldönti, mi az igazi nemzeti politika, mi szolgálja a nemzet érdekét, ha nem a kormányzó párt? Vagyis az egyetlen párt, hiszen azok a pártok, amelyek nem ugyanazt a politikát kívánnák folytatni, törvénytelenek. Visszatérnénk tehát az egypártrendszerhez. Másrészt a törvény erejével akarjuk rákényszeríteni a „demokráciát” a pártokra. Ami által ismét igazzá válik a népi demokráciabeli mondás: semmit sem szabad, de amit szabad, azt muszáj! Mintegy következtetésként, Kozsokár Gábor hangsúlyozta: az RMDSZ nem a szövetségünk számára különösebb veszélyt nem jelentő rendelkezései miatt, hanem a demokrácia elveinek súlyos megsértése miatt szavazott a szenátusi változat ellen.
Szabó Károly szenátor még tömörebben fogalmazott: „Ez a törvény nem a Politikai pártokról szóló törvény, hanem a politikai pártok betiltásának törvénye.” Majd felhívta a figyelmet a mai sajtóban nagy nyilvánosságot kapott eseményre: Ion Pitulescu rendőrtábornok lemondására, illetve ezzel kapcsolatban arra, hogy a rendőrség főparancsnoka súlyos vádakkal illeti az állam egyik fontos hatalmi ágazatát, az igazságszolgáltatást, holott a rendőrség is az igazságszolgáltatás egyik láncszeme, és ha igaz, hogy a bírói testületben van korrupció, senki nem gondolhatja komolyan, hogy a rendőrség mentes e rákfenétől.
Pécsi Ferenc a költségvetési terv megvitatásának megengedhetetlen elodázásáról mondott rövid bírálatot, Varga Attila pedig a helyhatósági törvény képviselőházi változatának nehézkes, a szükségesnél lassúbb alakulásáról szólt, és hangoztatta, hogy a szenátusi változathoz képest jelentős változások miatt előreláthatólag egyeztetésre lesz szükség a két Ház között.
Egy kérdésre válaszolva, Markó Béla kijelentette, hogy a Cotroceni palotában egymást érő diplomatafogadások (Holbrooke, Somogyi Ferenc, A. Kassoff PER-igazgató) és az RMDSZ elnökének Iliescu elnökkel lezajlott találkozója között nincs összefüggés, egyszerő véletlen egybeesésről van szó, a találkozót az RMDSZ elnöke már korábban kérte és ezt az időpontot állapították meg. Ami a nyugati politikusok, diplomaták gyakoribb romániai jelenlétét illeti, ez a Nyugatnak a térség iránti megnövekedett érdeklődését bizonyítja, beleértve a román-magyar viszony rendezésére irányuló tárgyalásokat. E tárgyalások során több dokumentumot vitatnak meg, de valamennyinek legfontosabb vonatkozása, lényege a kisebbségi kérdés. A román félnek, a kormánynak el kellene ismernie, hogy van megoldásra váró kisebbségi kérdés. Ennek megoldása nem idő, hanem politikai akarat kérdése, és az RMDSZ véleménye szerint ez az akarat egyelőre hiányzik. Egy másik kérdésre válaszolva, mely az Adevőrulban a magyar külügyminiszternek tulajdonított kijelentés kapcsán azt tudakolta, van-e lényeges változás a magyar kormány álláspontjában az alapszerződés megkötését, a kisebbségi kérdés romániai megoldásának magyar megítélését illetően, Markó Béla kijelentette, hogy tudomása szerint nincs, Somogyi Ferenc államtitkár látogatása során érdemben folytattak megbeszéléseket és megállapodtak a tárgyalások további menetében. Ami az RMDSZ részvételét illeti, az RMDSZ természetesen közvetlenül érdekelt azokban, de a román kormányzat álláspontja szerint más módon kerítenek módot a konzultációra. Egyelőre csak annyiról tud, hogy sor kerül egy találkozóra az RMDSZ képviselői és Meleőcanu külügyminiszter között.
*** A Szenátus február 15-i ülésén éles vita folyt a Párttörvény zárórendelkezései közé tartozó 48. szakasz körül, mely a helyhatósági és parlamenti választásokon részt vevő nemzeti kisebbségi szervezetekre nézve is érvényesnek mondja ki a politikai pártok mőködésére vonatkozó megszorító rendelkezéseket. Dr. Csapó József és Szabó Károly szenátorok alkotmányellenesnek és a Románia által aláírt kisebbségvédelmi nemzetközi egyezmények elveivel ellentéteseknek minősítették ezt a rendelkezést, és az inkriminált szakasz törlését kérték. A Szenátus ezzel szemben még egy további megszorítással fogadta el (79 szavazattal, 22 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett) ezt a törvényszakaszt. Ezt követően Frunda György szenátor szólalt fel. Bejelentette, hogy az RMDSZ-frakció véleménye szerint az új Párttörvény Szenátus által letárgyalt változata halmozott megszorításokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek szervezetei tekintetében, ütközik az Alkotmány egyesülési szabadságjogot biztosító kitételeivel és a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keret-egyezmény előírásaival. Emiatt az RMDSZ a törvény ellen szavaz – jelentette be Frunda szenátor. A Szenátus végül 87 mellette, 22 ellene szóló szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta a törvénynek a Képviselőház által már elfogadott szöveghez képest jóval hátrányosabb változatát.