*** 1996. február 12-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Központi Kampánybizottsága. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök is.
A kampánybizottság döntést hozott azokra a plakátokra vonatkozóan, amelyeket az RMDSZ a helyhatósági választási kampány idején használni fog. Ugyanakkor figyelembe véve a területi szervezetek igényeit és a jelöltek számát, normatív elosztást dolgozott ki a propagandaanyagok, valamint más központi támogatások elosztására vonatkozóan. Ezután Demeter János kampányigazgató helyzetelemzést tartott a területi szervezetek kampányelőkészítő tevékenységéről. A kampánystáb megállapította, hogy a jelöltek kiválasztása az SZKT gyergyószentmiklósi határozatának megfelelően történik. A jelöltek kiválasztásánál a szakmai szempontok a mértékadóak. Az erdélyi nagyvárosokban a helyi RMDSZ szervezetek kidolgozták a kampánystratégiát, a jelöltlistákat a Választási törvény megjelenése után véglegesítik. Végül a kampánystáb jónak ítélte meg a területi szervezetek tevékenységét, kivéve a Hargita megyei három területi szervezetét, ahol a jelöltek kiválasztásának folyamata elmarad a többi területi szervezethez képest. Ezért Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök február 17-én Hargita megyei körutat tesznek, ahol részt vesznek a Csíkszéki Területi Szervezet közgyőlésén és a gyergyószentmiklósi RMDSZ-választmány ülésén.
*** Ilie Fonta vallásügyi államtitkár 1996. február 6-án keltezett levelében válaszol dr. Csiha Kálmánnak, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének az 1996 augusztusára tervezett III. Magyar Református Világtalálkozó ügyében. Az államtitkár arra szólítja fel a két romániai református egyházkerületet, hagyjanak fel a Világtalálkozó Romániában való megrendezésére irányuló szervezőmunkával.
Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Bütösi János püspök, a Magyar Református Világszövetség elnöke még január elején a Vallásügyi Államtitkárságon tett látogatás alkalmával – ahol csak egy osztályvezető fogadta őket – tájékoztatták az államtitkárságot az 1996. augusztus folyamán Erdélyben, a Partiumban megrendezésre kerülő III. Magyar Református Világtalálkozó célkitőzéseiről, főbb rendezvényeiről, és átadták a rendezvénysorozat programfüzetét. A püspökök politikai, erkölcsi és anyagi támogatást kértek a román kormányzattól a Világtalálkozó lebonyolításához.
Ilie Fonta államtitkár említett levelében azzal érvel, hogy a tervezett református rendezvénysorozat kötődik „a magyar törzsek 1.100 évvel ezelőtti európai honfoglalásáról megemlékező rendezvényekhez, és méginkább ahhoz a valósághoz, amely szerint gyakorlatilag a teljes 1996-os esztendő választási év Romániában”, márpedig mindkettő valószínőleg fel fogja szítani a politikai szenvedélyeket, amit csak tetézne a Református Világtalálkozó rendezvénysorozata. Ilie Fonta szerint az 1991. évi, Budapesten és Debrecenben megtartott II. Világtalálkozó „sem volt mentes politikai, nacionalista felhangoktól”.
E levélre Szilágyi Aladár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka a nagyváradi Bihari Napló február 10-i számában reagál egy cikkben, amelyben kiemeli, hogy a református egyház nem alárendeltje a Vallásügyi Államtitkárságnak, az nem tilthatja be a rendezvényt, legfeljebb megtagadhatja annak támogatását, és idézi azokat a törvénycikkeket, amelyek értelmében a vallásos, megemlékező jellegő rendezvényeket nem kell előzetesen bejelenteni.
*** Február 12-én, Hajdú Gábor szenátor interpellációt intézett a kereskedelmi és a vízügyi, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi miniszterhez az őszi-téli szélviharok okozta erdőgazdálkodási károk csökkentése ügyében – bírálván a kereskedelmi miniszter 68/1996-os rendeletét, amely erre az évre, „ideiglenesen”, nagymértékben korlátozza a faipari termékek exportját, sőt tiltja olyan termékek exportját, amelyek gazdasági feldolgozásához nincs hazai kapacitás! –, illetve a tanügyminiszterhez a középiskolai és egyetemi diplomák honosítása ügyében.
*** Február 14-én, a Szenátus megtárgyalta és ratifikálta a Romániának az Európai Közösséghez és annak tagállamaihoz való csatlakozását szentesítő Európai Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvére vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ-frakció részéről Frunda György szenátor foglalt állást a jogszabály elfogadása érdekében. Élve az alkalommal, Frunda György kiemelte, hogy szigorúan be kell tartani az integrációs követelményeket, és figyelmeztetett arra, hogy a román kormány még mindig nem írt alá számos egyezményt, és nem sürgeti kellőképpen az aláírtak ratifikálását, illetve a román törvénykezés összhangba hozását az európai normákkal, holott nagyon erős a versengés e tekintetben is a volt szocialista országok között, s a teljes jogú csatlakozásnak fontos előfeltétele ez.
Heves vita alakult ki a Szenátusban a Politikai pártokról szóló törvény tervezetének szakaszonkénti tárgyalása során. Kozsokár Gábor szenátor jogi értelemben megfoghatatlannak nevezte azt a tételt, hogy a pártok a „nemzeti politika” hordozói, másrészt úgy vélekedett, hogy az európai-kontinentális, illetve regionális érdekek alapján történő politikai csoportosulás lehetőségét nem lenne szabad törvényileg eleve tiltani. Dr. Csapó József az Alkotmányra hivatkozva kérte ezeknek és más megszorító kitételeknek a törlését. Az RMDSZ javaslatai ezúttal sem leltek számottevő támogatásra, így előreláthatólag a képviselőházi változat számos méltánytalan rendelkezéssel módosul. Bekerült az 5. szakaszba egy olyan toldás, miszerint a nemzeti kisebbségi szervezetekhez tartozó állampolgárok lehetnek ugyan más politikai pártok tagjai, de „nem hozhatnak létre etnikai pártokat”. A pártok bejegyzésére vonatkozó fejezet 17. paragrafusa a Szenátus által elfogadott változat szerint 10.000 alapító tagot követel meg, az ország megyéinek több mint felében (fele+1) legalább 600-600 létszámos megoszlásban. Kozsokár Gábor, Buchwald Péter és Hosszú Zoltán ellenérvelése visszhangra talált ugyan, még Ilie Nica kormánypárti szenátor is síkra szállt e túlzott megszorítások ellen, de végül is a józan álláspontot mindössze 21 szavazat támogatta, 84 igenlő vokssal szemben.