1996. február 13., kedd IV. évfolyam, 717. szám

*** 1996. február 13-án, Ion Iliescu államfő fogadta Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét. A találkozón jelen volt Traian Chebeleu elnöki szóvivő és Gheorghe Fulga elnöki tanácsos, illetve Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa.

A megbeszélésen Markó Béla több, a romániai magyarságot érintő kérdést vetett föl. Szóba került a sajtó szerepe a választási kampány előkészítésében és ennek kapcsán az is, hogy a kormányhoz közelálló sajtóban továbbra is gyakoriak a magyarellenes megnyilatkozások, kommentárok. Szóba kerültek a törvényhozási kérdések között a Párttörvény, a Helyhatósági törvény módosítása és nem utolsósorban a kisebbségi oktatásra vonatkozó állampolgári törvénykezdeményezés, amelyet a Szenátus Oktatásügyi Bizottsága még mindig nem vitatott meg. Markó Béla jelezte az államfőnek, hogy sürgős intézkedésre van szükség az őszi egyetemi felvételi vizsgák nyelvével kapcsolatban. Ugyanakkor a szövetségi elnök kitért Cseresznyés Pál, illetve a zetelaki elítéltek helyzetére is, amivel kapcsolatban Iliescu elnök elmondta, hogy a kérdésben most várja a választ az illetékes igazságügyi szervektől.

Markó Béla ismét javasolta egy, a romániai magyarság képviselői, az Elnöki Hivatal, a kormány, a romániai politikai élet képviselői közti intézményes párbeszédforma kialakítását, többek között az atlantai konklúziókra is támaszkodva. Az államfő egyetértett azzal, hogy a koncepciós véleménykülönbségek tisztázására és a konkrét problémák megoldására hasznos lenne egy dialógusformát kialakítani. Ion Iliescu elnök ugyanakkor ismételten több kifogást emelt az RMDSZ kisebbségpolitikai koncepciójával szemben.

*** Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes meghívására kedden, február 12-én, Frunda György szenátor munkareggelin vett részt. A Bukarestben létrejött találkozón jelen voltak a parlamenti pártok vezetői, illetve képviselői, kivéve az RNEP, az NRP és az SZMP képviselőit, akik nem kaptak meghívást.

A megbeszélés fő témája Romániának az európai közösségbe és az euro-atlanti szövetségbe való integrációja volt. Az 5 pontos feltételrendszer fő feltétele a nemzeti kisebbségek problémáinak az orvoslása és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok rendezése.

Richard Holbrooke hangsúlyozta, hogy az ideális az lenne, hogyha Románia és Magyarország egyszerre integrálódhatna a NATO-ba, de ez a két ország politikájának az alakulásától függ, illetve attól, hogyan, milyen mértékben, mikor tesznek eleget a felvételi követelményeknek.

Frunda György elmondotta, hogy az RMDSZ egyaránt támogatja a két ország közötti alapszerződés megkötését és Románia európai integrációját, mert így látja biztosíthatónak a kisebbségi jogokat. Ugyanakkor szükségesnek tartja a romániai magyar közösség politikai és jogi igényeinek a szavatolását, annál is inkább, mivel ezek Románia Alkotmányának, állami szuverenitásának tiszteletben tartására alapozódnak, és összhangban vannak az ide vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, s ezek elfogadtatása tekintetében az egyedül járhatónak a parlamenti utat tartja. Frunda György aggodalmát fejezte ki afölött, hogy az utóbbi öt évben hozott törvények mindinkább korlátozzák a kisebbségi jogokat, továbbá hogy egyre agresszívebb hangnemben támadják a romániai magyarságot és politikai igényeit a hivatalos sajtóban.

Az amerikai külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta a kisebbségi problémák megoldásának szükségességét és azt, hogy ez éppúgy érdeke a román többségnek is, megoldása elősegíti Románia bejutását a NATO-ba.

*** Hétfőn, február 12-én, a Képviselőház az Idegenrendészeti törvény tervezetét vitatta meg.

A vitában többször is felszólaló Márton Árpád kifogásolta, hogy a törvény tiltja az idegenek számára politikai jellegő rendezvények kezdeményezését és szervezését, hogy az üzleti, illetve újságírói vízumot 6 hónapra szőkíti, hogy az idegeneknek 48 órán belül be kell jelentkezniük a legközelebbi rendőrségen, hogy a vendéglátó (természetes személy is) szintén be kell hogy jelentse, 24 órán belül, ha idegent szállásol el, hogy túl széles az a kör, ami miatt a Belügyminisztérium megtilthatja az idegeneknek azt, hogy az ország bizonyos zónáiba utazzanak, továbbá kifogásolta azokat a büntetéseket, amelyeket e megszorítások megszegése esetében kilátásba helyeztek. Az RMDSZ Kovászna megyei képviselője a fentiek szellemében törlési és módosítási javaslatokat tett.

*** Ugyancsak hétfőn, február 12-én, több képviselőnk élt az interpellálás jogával.

Birtalan Ákos (Kovászna megye) a szociális segély gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban kérte a kormány álláspontját, különös tekintettel arra, hogy némely esetben a szociális segély munkaképes állampolgároknak, illetve rá nem szorulóknak jut, másrészt pedig az e célra az állami költségvetésből a helyi közigazgatási szervek számára elkülönített összegek nagy késéssel és a szükségletekhez mérten elégtelen mennyiségben jutnak el.

Elek Barna (Maros m.) a privatizáció során Maros megyében tapasztalható törvénytelenségeket tette szóvá, jelesen a szovátai AGROMEC háromfalusi részlege körüli visszaéléseket, amelyek miatt a település földmővesei nem tudják megvenni a mezőgépeket.

Mátis Jenő (Kolozs m.) a kötelező gépjármő-biztosítás körüli törvénytelenségek megszüntetését sürgette a kormányhoz és a Pénzügyminisztériumhoz intézett interpellációjában.

Nagy Benedek (Hargita m.) az egészségügyi minisztertől az AIDS-es gyermekek nagy számával kapcsolatban kért magyarázatot.

Neményi József Nándor (Kolozs m.) ismét Kolozs megyei szárnyastenyésztő vállalatok – jelesen a gyalui Avicola Kereskedelmi Vállalat – válságos gazdasági helyzetét tette szóvá, és sürgette a mezőgazdasági kormányzat, a kormány beavatkozását az állami tőkével mőködő vállalat átszervezésére és megmentésére.

Pécsi Ferenc (Szatmár m.) egy korábbi interpellációjára tért vissza, amelyre nem kapott választ, Mircea Coőea privatizációs államtitkárnál sürgetve a SOMACO Rt. szatmári részlegeinek privatizációját részvények kibocsátása és eladása útján.

*** Kedden, február 13-án, a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Borbély László Maros megyei és Márton Árpád Kovászna megyei képviselő szólalt fel.

Borbély László több kérdésre hívta fel az illetékesek figyelmét. A tömeges privatizáció visszásságait (a régi aktivista módszerek újjáéledését, a kuponjegyzés különböző zsaroló módszerek általi kikényszerítését) tette szóvá, felhívta a figyelmet arra, hogy a Parlament már semmilyen ellenőrzést nem gyakorolhat egy olyan kormány fölött, amelynek eredeti összetételéből alig egyharmada, azaz mindössze nyolc miniszter van még az egyes tárcák élén. Elmarasztalta a kormányt a költségvetési törvények sorozatosan késedelmes beterjesztéséért is. Végül a román-magyar megbékélés kapcsán kifogásolta, hogy a kormányzat semmiféle, bár szimbolikus gesztus nem tett a magyar kisebbség felé, kitartóan hangoztatja viszont, hogy a nemzetiségi kérdés a nemzetközi szabványoknak megfelelően meg van oldva. Hogy ez mennyire nem így van, azt a Románia által is ratifikált Kisebbségi Keretegyezménynek a kétnyelvő feliratokra vonatkozó előírásai be nem tartásával példázta Borbély László, aki rámutatott arra, hogy egyes prefektusok rendeletére még onnan is eltávolították a kétnyelvő táblákat, ahol ezeket a helyhatósági szervek felállították, pedig a kérdésben a kormány mellett mőködő Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak is van egy erre vonatkozó határozata.

Márton Árpád a Kovászna megyei Ozsdola községhez tartozó Hilib faluban történtekre hívta fel a T. Ház és a Belügyminisztérium figyelmét. A Kovászna megyei településen ugyanis február 1-jén 19 tagú rendőr- és csendőrkülönítmény házról házra járva kutatott és rótt ki tetemes pénzbírságokat a portákon talált, a kaszálókról begyőjtött rőzsékért is, a falu roma nemzetiségő lakosait pedig beidézte a rendőrörsre, ahol egyeseket – saját elbeszélésük szerint – bántalmazott. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek nem volt házkutatási engedélye, a kiszállás alkalmával az erdészet képviselői nem voltak jelen, a rendőri szervek agresszív fellépése pedig nyilvánvalóan a lakosság megfélemlítését célozza.