1996. április 18., csütörtök IV. évfolyam, 762. szám

*** Április 18-án, csütörtökön került sor a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ szokásos sajtóértekezletére, amelyen ezúttal Szabó Károly, a szenátusi frakció vezetője volt a házigazda. Mellette Hajdú Gábor szenátor, Borbély László képviselő és Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsadója vett részt az értekezleten.

Szabó Károly szenátor rövid bevezetőjében összefoglalta a legutóbbi sajtóértekezlet óta eltelt időszak politikai eseményeit, történéseit – az RMDSZ szemszögéből. Ezek között említette Markó Béla szövetségi elnök budapesti találkozóját és megbeszéléseit Horn Gyula miniszterelnökkel, az ez alkalommal tett javaslatot egy, a határon túli magyarság szervezetei, valamint a magyarországi parlamenti pártok képviselőinek részvételével rendezendő tanácskozásra vonatkozóan; az RMDSZ képviselőinek találkozóját Tom Lantos magyar származású amerikai képviselővel (amelyre az amerikai politikus és Ion Iliescu elnök találkozója előtt került sor); továbbá a vezető kormánypárt, a TDRP által szervezett kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szemináriumot, amelyen a TDRP ügyvezető elnöke, Adrian Nőstase első ízben hangoztatta, hogy szükséges a konzultáció az RMDSZ-szel, mint a romániai magyarság érdekképviseleti szervezetével, a kisebbségi kérdés kezelése érdekében.

Borbély László az RMDSZ európai integrációs munkacsoportjának nemrégi nyilatkozatára utalva elmondta, hogy a román társadalom túlnyomó többsége óhajtja az európai integrációt, de ehhez feltétlenül szükséges a romániai törvények összhangba hozása az európai törvénykezéssel. Ennek érdekében fordult az RMDSZ politikai ajánlattal a romániai parlamenti pártokhoz, és állásfoglalásához mellékelt egy olyan, 21 törvényt tartalmazó listát, amelyek elfogadása elengedhetetlenül szükséges az Európai Unióba való integráció előkészítő szakaszában. Ezzel öszefüggésben Borbély László megemlítette, hogy sajnos a kormány nem mutat kellő politikai akaratot az integrációra, és példaként hozta fel azt a megütközést keltő választ, amelyet a külügyminiszter adott egy parlamenti interpellációjára az ET Kisebbségi Keretegyezményében foglaltak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban, nevezetesen a kétnyelvő feliratokat illetően. Teodor Meleőcanu azt állította, hogy Románia nem köteles betartani a Keretegyezményt, mivel az még nem lépett érvénybe. Ezzel szemben az RMDSZ véleménye az, hogy a Románia Parlamentje által ratifikált dokumentum a benne foglaltak betartására kötelezi a kormányt. Ezzel kapcsolatban és két más, ratifikáció előtt álló ET-dokumentummal, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával, illetve a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájával kapcsolatban Borbély László a kormányfőhöz is intézett interpellációt, akinek a jövő hét elején kell válaszolnia a Képviselőházban.

Hajdú Gábor szenátor a közelmúltban elfogadott három törvénnyel kapcsolatban az RMDSZ által kezdeményezett alkotmányossági óvások eredményéről adott rövid elemzést, és indokolta meg az RMDSZ álláspontját az egyes kifogásolt rendelkezéseket illetően. A Párttörvény esetében szövetségünk óvásának részben helyt adott az Alkotmánybíróság, a többi két törvény (a Helyhatósági törvény, illetve a Helyhatósági választásokról szóló törvény) ellen emelt kifogásainkat azonban elvetette. Hajdú Gábor szenátor felhívta a figyelmet a szóban forgó törvények közötti egyes ellentmondásokra. E kérdéskör kapcsán Szabó Károly ismét leszögezte, az RMDSZ nem a román nyelv hivatalos jellege ellen emel szót, hanem egy bennünket megillető jog gyakorlását kéri. Az Alkotmány egyes rendelkezései elleni kifogásaink nem jelentik azt, hogy az RMDSZ nem tartja tiszteletben az Alkotmányt. Ellenkezőleg, az Alkotmányt tiszteletben tartva, az általa adott jogokkal élve törekszünk, alkotmányos eszközökkel, az Alkotmány (illetve a törvények) megváltoztatására, hiszen a pártok létének éppen ez az értelme: a mindenkori törvények módosítása, jobbítása.

Niculescu Antal bejelentette, hogy az RMDSZ – az UNPO tagjaként – április végén részt vesz az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához tartozó Kisebbségvédelmi Albizottság Genfben sorra kerülő ülésén. Hasonlóképpen beszámolt arról – kérdésre válaszolva –, hogy az RMDSZ, mint FUEV-tag, a Német Demokrata Fórummal együtt társszervezője a májusban Temesváron sorra kerülő FUEV-kongresszusnak.

A kérdések többnyire a helyhatósági választások előkészületeire, az RMDSZ-nek a bukaresti főpolgármester-jelölttel kapcsolatos opciójára, az RMDSZ más politikai pártokkal kötendő választási egyezségeire vonatkoztak, de elhangzott kérdés arra vonatkozóan is, hogy kaptak-e utasítást és miként szavaznak majd az RMDSZ-szenátorok Corneliu Vadim Tudor parlamenti immunitásának ügyében.

A válaszok során az RMDSZ képviselői leszögezték, választási egyezségek – három párt kivételével: RNEP, NRP és SZMP – lehetségesek, különösen a második fordulóban, de ezekről kizárólag a területi szervezetek joga dönteni. Bukarest főpolgármester-jelöltjeinek támogatását illetően még nincs döntés, ami pedig Vadim Tudor ügyét illeti, a frakció tagjai nem kaptak semmiféle “utasítást”, a szavazás titkos lesz, erről tehát nincs mit közölni. Borbély László egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az RMDSZ-nek az európai integrációval kapcsolatos politikai ajánlatára egyetlen párt részéről sem jött még válasz.