*** 1996. április 9-én, Hajdú Gábor szenátor szerkesztésében az RMDSZ szenátusi frakciója alkotmányossági óvást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a 69/1991 sz. Helyhatósági törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezet egyes rendelkezéseivel szemben. Az RMDSZ szenátorai, akiknek sikerült megnyerniük a kezdeményezéshez a KDNPP, a PSZP, a Liberális Tömörülés és a DP 17 szenátorának támogatását, kifogásolják a Prefektúra intézményének törvényesítését (az Alkotmány csupán a Prefektus intézményét ismeri!), amely ilymódon egyenrangúvá válna a megyei tanáccsal, továbbá azt, hogy az új, módosított törvény bevezeti az „országos érdekő köztulajdon” (alaptörvényben nem szereplő) fogalmát, és ezzel – súlyosan sértve a helyi autonómia alkotmányos elvét (Alkotmány 120. és 121. szakasza) – több sikertelen kormányintézkedés után a kormány tulajdonába szeretné juttatni a megyei közigazgatási palotákat. Az óvás ugyanakkor alkotmányellenesnek tartja az 54. szakasz 3. bekezdését is, amely az anyanyelv helyi közigazgatásban való szabad használatának jogát nyírbálja meg azzal, hogy kötelezővé teszi a kérvények, beadványok román nyelvő fordításának csatolását, és kéri e bekezdés törlését a 69/1991-es törvényből.
*** Ugyanaznap az RMDSZ képviselőházi frakciójának kezdeményezésére 53 ellenzéki és független képviselő óvást emelt az Alkotmánybíróságnál a Helyhatósági választásokról szóló 70/1991-es törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezet 17. és 18. szakasza ellen. Előbbi a katonai szolgálaton lévőknek biztosítja a lehetőséget arra, hogy állomáshelyükön szavazhassanak, míg az utóbbi a civil állampolgárok számára legalább hathónapos tartózkodást (és külön kérvényezést) tesz kötelezővé abban a helységben, ahol választhatnak. Ezek a megkülönböztető rendelkezések az állampolgárok jogegyenlőségét szavatoló alkotmányos előírásokkal (16. szak. 1. bek. és 34. szak. 1. bek.) ellentétesek, és különösen a főiskolai hallgatókat sújtják, akiknek érdekük ott szavazni, ahol tanulmányaik alatt több évig tartózkodnak.
*** A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja szervezésében 1996. április 10-én Parlamenti politikai pártok és a romániai nemzeti kisebbségek címmel szemináriumra került sor a fővárosi Elisabeta Palotában, amelyen több parlamenti párt képviselői, kisebbségi és nemkormányzati szervezetek képviselői, valamint újságírók vettek részt. Az RMDSZ-t Szabó Károly szenátusi frakcióvezető és Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke képviselték a rendezvényen.
A szemináriumot Adrian Nőstase, a kormánypárt ügyvezető elnöke nyitotta meg, és előadásában kifejtette, hogy a kisebbségi kérdés valós probléma, amit nem lehet megkerülni vagy elkendőzni, továbbá, hogy a választások évében üdvös lenne, ha a kisebbségi kérdést nem használnák fel politikai célokra. Szólt arról, hogy a romániai magyarság érdekképviseletének számos törvénykezdeményezése van, amelyeket legalább meg kell vizsgálni.
A szemináriumon hangsúlyosan vetődtek fel a romániai magyarság problémái. Szabó Károly szenátor kifejtette, hogy az RMDSZ rég szorgalmazza a hasonló rendezvényeket, amelyeket folytatni kell. Szólt arról, hogy milyen vetületei vannak a kisebbségi kérdésnek az európai integrációban, és hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja az ország európai integrációját, mert ez lehetőséget nyújt a nemzeti kisebbségek, benne a romániai magyarság helyzetének megnyugtató rendezésére is.
*** Borbély László képviselő április 9-én, kedden, a Képviselőházban napirend előtti felszólalásában reagált Teodor Meleőcanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációra adott válaszára.
Mint ismeretes, ez év március 6-án a kormány kétszínő politikáját tette szóvá az RMDSZ Maros megyei képviselője az Alsóházban annak kapcsán, hogy prefektusok rendeletére Maros, Kolozs és Szatmár megyében karhatalommal távolították el a kétnyelvő feliratokat, helységnévtáblákat magyarok által is lakott településeken, holott a kétnyelvő feliratok használatát az ET Parlamenti Győlése által elfogadott és Románia által ratifikált Kisebbségi keretegyezmény is előírja.
Mostani felszólalásában Borbély László megütközést keltőnek nevezte a kérdésben legilletékesebb állam- és külügyminiszter válaszát, miszerint az ET Kisebbségi keretegyezménye mindaddig nincs érvényben, amíg legalább 12 tagország nem ratifikálta, így Románia nem köteles alkalmazni a kétnyelvő táblákra vonatkozó nemzetközi szabályozásokat. Az RMDSZ képviselője kifejtette: azáltal, hogy a román Parlament ratifikálta, a nemzetközi egyezmény a belső jogrend részévé vált, akkor is, ha azt egyelőre még nem ratifikálta 12 ET-tagország. Utalt arra, hogy a kormány vezető képviselői, maga Ion Iliescu államfő is többször nyilatkozott a Keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről, kiemelve, hogy Románia teljesítette e nemzetközi dokumentum minden előírását. Sőt, a kisebbségi törvénytervezetek elemzésére létrehozott különbizottság egy előzetes jelentésében leszögezi, hogy nincs szükség Kisebbségi törvényre, hiszen Románia ratifikálta a Kisebbségi keretegyezményt, amely a belső jogrend részét alkotja. „És akkor, amikor egy olyan nagyon is konkrét, mindmáig megoldatlan kérdésről van szó, amelyet a Keretegyezmény bető szerint, de szellemében is szabályoz, a kormány hivatalos álláspontját képviselni hivatott legilletékesebb személy azt fejtegeti, hogy ezt a dokumentumot eddig csupán 4 ország ratifikálta – mondotta Borbély László. Hogyan beszélhetünk a jelenlegi kormány hiteléről mindaddig, amíg éles ellentét van a nemzetközi szervezetek felé tett nyilatkozatok és a Parlament szószékéről elhangzottak között? Hogy lehet hitele egy olyan kormánynak, amely évek óta ígéri a nemzeti kisebbségek törvénytervezetének Parlament elé utalását, és hat éve halogatja a romániai Egyházi törvény véglegesítését, miközben a Romániában elismert 14 felekezet egyházfői által aláírt tervezetet még 1990-ben felterjesztették a kormányhoz? Milyen hitele lehet egy olyan parlamenti többségnek, amely a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénykezdeményezés megvitatására külön létrehívott bizottságban több mint két év alatt képtelen volt megfogalmazni egy jelentést? Hogy lehet hitele annak a kormánynak, amely egyes megyék (Maros, Kolozs, Szatmár) prefektusainak megparancsolja, hogy a rendőri szervek segítségével távolíttassák el a kétnyelvő feliratokat? – sorolta kérdéseit Borbély László képviselő. – A választ e kérdésekre alighanem azok fogják megadni, akik előtt Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat.”