1995. szeptember 4., hétfő III. évfolyam, 610. szám

*** 1995. augusztus 28-a és szeptember 1-e között az Egyesült Nemzetek Szövetségének Kisebbségvédelmi Albizottsága megalakította a Kisebbségi Munkacsoportot, melynek genfi alakuló ülésén az RMDSZ képviseletében jelen volt Bíró Anna-Mária politikai tanácsos.

A Kisebbségi Munkacsoport az ENSZ és más nemzetközi kormányközi szervezetek történetében az elsô olyan fórum, melyen a kisebbségi szervezetek az ôket érintô kérdések megtárgyalásában közvetlenül részt vehetnek. Az RMDSZ a világ elsô kisebbségi szervezete, amely részt vett az ENSZ Kisebbségi Munkacsoportjának alakuló ülésén.

*** Mintegy tizenötezren gyûltek össze 1995. szeptember 2-án Székelyudvarhely fôterén, a “Patkóban” az RMPSZ és a MIT által szervezett Polgári Fórumon, anyanyelvünk, az anyanyelvû oktatás védelmében, az új Tanügyi törvény diszkriminatív rendelkezései elleni nagyszabású tiltakozó megmozduláson.

A Fórumon részt vettek az RMDSZ országos és helyi vezetôi, parlamenti képviselôi és szenátorai, az RMPSZ, a MIT, a Bolyai Társaság és más civil társadalmi szervezetek képviselôi, a történelmi magyar egyházak elöljárói, az erdélyi városok és falvak magyarságának küldöttei és az ország más tájain élô magyarok is.

A Fórumot dr. Ferenczy Ferenc polgármester, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ elnöke lépett a mikrofon elé. Beszédében rámutatott arra, hogy a romániai magyarság csak azt a természetes jogot követeli magának, hogy saját sorsáról önmaga dönthessen úgy, hogy ezáltal a többség életét, jogait semmiben se csorbítsa, azt az elidegeníthetetlen jogot, hogy mi magunk dönthessünk arról, milyen nyelven, mit és hogyan tanuljanak gyermekeink. Ezt követôen Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János, a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a MIT elnöke, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyûltekhez. A Polgári Fórum résztvevôinek Kiáltványát a székelyudvarhelyi Benedek Elek tanítóképzô egy diákja olvasta fel. A résztvevôkre áldásukat adták az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselôi: dr. Erdô János, az Unitárius Egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház püspöke, Csernák Béla, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese és Antal Zoltán esperes, az Erdélyi Református Egyházkerület nevében. Nemes Levente színmûvész Illyés Gyula Koszorú címû versét és Dsida Jenô Psalmus Hungaricusát mondta el, két klasszikusunk igaz érveit a megmaradás mellett. A Polgári Fórum nemzeti imánkkal és a Székely himnusszal zárult.

*** KÖZLEMÉNY

1995. augusztus 31-én, Takács Csaba ügyvezetô elnök meghívására a privatizációs folyamat gyakorlati kérdéseirôl tartottak megbeszélést Kolozsváron a Parlament két Házának gazdasági jellegû szakbizottságaiban tevékenykedô RMDSZ szenátorok és képviselôk, az RMDSZ képviselôi a Magánvagyon Alapokban (FPP) és meghívott szakértôk. A tanácskozás résztvevôi szakmai ajánlás formájában megfogalmazták RMDSZ teendôit a romániai privatizáció jelenlegi és elkövetkezô szakaszaiban. Megállapították, hogy a szövetségnek minden szinten fel kell kell vállalnia az ezzel kapcsolatos információgyûjtést és teljes körû információáramoltatást a hazai magyarság felé. Ennek keretében lényeges feladatok:

– a törvény adta lehetôségek ismertetése;

– a névre szóló tulajdonjegyek kiváltásának ösztönzése;

– az igényjogosultak figyelmének felhívása arra, hogy vagyonjegyeik törvénytelen eladásával megfosztják magukat tulajdonosi minôségüktôl;

– a különbözô régiók kínálta privatizációs lehetôségek elemzése és ennek alapján a részvényjegyzésekre vonatkozó téjékoztatás kidolgozása és eljuttatása a területi szervezetekhez, szeptember második felében;

– az igények függvényében megalakítható helyi szakértôi-tanácsadói csoportok ellátása megfelelô dokumentációval;

– különös figyelmet kell fordítani a falusi lakosság tájékoztatására a vagyonjegyek felhasználási lehetôségeirôl.

Tekintettel arra, hogy a privatizációs folyamat megköveteli a folyamatos, pontos tájékoztatást, a törvényes lehetôségek minél hatékonyabb kihasználását, a jelenlevôk elhatározták, hogy olyan testületté alakulnak, amely eleget tehet ezen elvárásoknak. Az RMDSZ Privatizációs Szakcsoportjának tagjai: a parlamenti képviselet részérôl dr. Csapó József, Incze Tibor, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila szenátorok; Antal István, Birtalan Ákos, Borbély László, Elek Barna, Mátis Jenô, Pécsi Ferenc, Vida Gyula, Neményi József Nándor képviselôk, a Magánvagyon Alapokban tevékenykedô Hosszú Zoltán szenátor, továbbá Szabó István és Debreczeni János, valamint Zólya László és Veress Csaba szakértôk az Ügyvezetô Elnökség Gazdasági Fôosztálya részérôl. A tevékenység operatív irányításával és összehangolásával, a kapcsolattartással a területi szervezetekkel és az Ügyvezetô Elnökséggel Antal Istvánt, Debreczeni Jánost, Elek Barnát, Hosszú Zoltánt és Szabó Istvánt bízták meg.

Az Ügyvezetô Elnökség következô ülésén meghozza a munkacsoport által megfogalmazott ajánlások gyakorlati megvalósítását biztosító döntéseket.

Az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének Sajtóirodája

*** 1995. szeptember 1-én, Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi fôbiztosa romániai látogatása alkalmából Nyilatkozatot tett közzé, melyben leszögezi, hogy az európai dokumentumok igen tágan értelmezhetô elôírásokat tartalmaznak a nemzeti kisebbségek anyanyelvû oktatására vonatkozóan, és bár a nemzetközi szabványok nem irányozzák elô a kisebbségi oktatást minden szinten és minden tantárgy esetében, a nemzetközi normák alkalmazását minden esetben hozzá kell igazítani a kisebbségek sajátos igényeihez. Max van der Stoel tudomásul vette a román kormány igéreteit a nemzetközi normák tiszteletben tartására az új Tanügyi törvény alkalmazása során, és fontosnak ítéli, hogy rendszeres idôközökben fölmérjék az új törvény alkalmazásának hatásait. E fölmérések során megkülönböztetett figyelmet kellene fordítani arra, hogy a társadalmi-gazdasági tantárgyakat beiktassák azok közé a tantárgyak közé, amelyeket a kisebbségek állami egyetemeken anyanyelven tanulhassák. Hasonlóképpen fontosnak tartotta az anyanyelvû szakoktatásra vonatkozó kisebbségi igény kielégítését. A törvény alkalmazásának elemzése érdekében rövidesen ismét ellátogat majd Romániába – jelentette ki az EBESZ kisebbségügyi fôbiztosa.

*** Szeptember 2-án folytatódott Bukarestben a hágai központú Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány és a Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi jogszabályozás bevezetése Románia jogrendjébe címmel rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium. A szeminárium második napján az RMDSZ részérôl jelen volt Tokay György képviselô, Bíró Anna-Mária és Niculescu Antal politikai tanácsosok.

Varujan Vosganian, az örmény kisebbség parlamenti képviselôje a kisebbségi törvénytervezet képviselôházi “történelmérôl”, sorsáról tartott elôadást, majd kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi politikai helyzet (mindenekelôtt a cigány és a magyar kisebbségek ellen keltett pszihózisnak köszönhetôen) alkalmatlan építô jellegû törvénykezés kidolgozására a kisebbségekre nézve. Varujan Vosganian sajnálatosnak tartotta továbbá, hogy sem a miniszterek, sem a politikai pártok nem konzultáltak a nemzeti kisebbségek képviselôivel, mielôtt a kisebbségeket érintô kérdésekben döntöttek. Az RMDSZ nem terrorszervezet, célkitûzéseit csakis törvényes úton próbálja érvényre juttatni – mondta az örmény képviselô. Ennek ellenére, a magyar kisebbség érdekvédelmi szervezete nem talált komoly tárgyalópartnerre a román politikai pártok között, így teljesen elszigetelôdött. Nézete szerint az RMDSZ együttmûködése a Romániai Demokratikus Konvencióval nem volt produktív.

Renate Weber, a román Helsinki Bizottság társelnöke furcsa jelenségnek nevezte, hogy a szemináriumon a Nemzeti Kisebbségi Tanács által szétosztott Kisebbségi törvény (amelyet – mint Ivan Truøer, az NKT ügyvezetô titkára mondotta – a kormány benyújt a parlamentbe) 28-as cikkelye pontosan azt a jogot kívánja szavatolni, amelyet a német, a magyar és a szlovák kisebbség követelt, és amelyet a parlamenti többség, illetve a kormány képviselôi mereven visszautasítottak a Tanügyi törvénytervezet vitája és elfogadása során: az anyanyelven történô felvételi vizsgát – korlátozások nélkül. Renate Weber a fô kormánypártot támogató pártok nyilvánosságra hozott dokumentumaiból idézve rámutatott arra, hogy a Románia által elfogadott nemzetközi dokumentumok értelmében az állam illetékes szervei rég törvényen kívül kellett volna hogy helyezzék az RNEP-t és az NRP-t, e pártok xenofób, kisebbségellenes propagandája miatt, hiszen az kimeríti több nemzetközi dokumentum idevágó rendelkezéseit.

Arie Bloednak, az Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány igazgatójának, illetve Ivan Truøernek, az NKT ügyvezetô titkárának ismételt kérésére Tokay György elmondta, hogy az RMDSZ kész visszalépni az NKT-ba, amennyiben megszûnnek azok az okok, melyek arra késztették szövetségünket, hogy visszahívja képviselôit az NKT-bôl.. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan azt tapasztaljuk, hogy sajnos legutóbb, éppen a Tanügyi törvénytervezet vitája alatt, a kormány újból bebizonyította: semmibe veszi az NKT döntéseit, javaslatait.

A kormányzatnak a Tanügyi törvény gyakorlati alkalmazása során kilátásba helyezett, a kisebbségek sérelmeit orvosolni hivatott rendeleteit illetôen Niculescu Antal kijelentette, hogy az RMDSZ örömmel és reménnyel fogadja ezeket. Niculescu Antal ugyanakkor kifejtette, hogy egyrészt van olyan cikkely, amelyet egyszerûen nem lehet másként alkalmazni, mint ahogyan megfogalmazták, másrészt a gyakorlat azt mutatja, hogy sajnos még a törvény által szavatolt kisebbségi jogok egy részét sem gyakorolhatjuk. A szövetségi elnök politikai tanácsosa Adrian Cãšuneanu Kovászna megyei prefektus rendeletét hozta fel példának, amely az akkor még a törvénytervezetbe bele sem foglalt, a román osztályok indítását szavatoló 8-as cikkelyt kötelezôvé tette, anélkül, hogy erre a Tanügyminisztériumtól utasítást kapott volna.

*** Megváltozott az RMDSZ képviselôházi frakciójának telefonszáma is: a frakcióiroda új hívószáma 01/3235425.

*** Lapzártakor értesültünk arról, hogy az RMDSZ képviselôházi frakciója Borbély Lászlót jelölte a Képviselôház Állandó Bizottságának titkári tisztségébe. Ugyanakkor a frakció megválasztotta új elnökét Tokay György személyében. A két alelnök: Antal István és Márton Árpád, titkár: Fekete Zsolt.

A Képviselôház elsô ülésén a Ház Állandó Bizottsága megújítása során titkárrá választotta az RMDSZ jelöltjét, Borbély Lászlót.