1995. szeptember 20., szerda III. évfolyam, 622. szám

*** Az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában szerdán, szeptember 20-án a lezajlott soros sajtóértekezleten Markó Béla, Borbély László, dr. Csapó József, Hosszú Zoltán, Kerekes Károly és Márton Árpád szenátorok illetve képviselôk vettek részt. Bevezetôjében Markó Béla a magyar-román megbékélés kérdéseire tért ki bôvebben. Elôrebocsátotta, hogy a romániai magyarság természetszerûleg igencsak érdekelt ennek a folyamatnak a beindulásában. Sajnos azonban egyelôre semmi jele annak, hogy a nacionalista retorika visszaszorulóban volna Romániában, sôt ennek éppen az ellenkezôje tapasztalható a Parlamentben és azon kívül, s a mindennapi gyakorlat is ellentmond a szándéknyilatkozatok hangzatos kitételeinek. Vonatkozik ez az ellenzéki pártok megnyilatkozásaira is. Mélyebben kellene elemezni azokat az okokat és indítékokat, amelyek a problémákat gerjesztik. Közkeletû az a téves kiindulópont, amely szerint a nemzeti kisebbségek problémáit Romániában sikerült teljes mértékben megoldani, továbbá, hogy az RMDSZ radikalizálódott az utóbbi idôben. Holott arról van szó, hogy a romániai magyarság és az RMDSZ lényegében változatlan, jogos követeléseit korábban legalább részint támogató politikusok illetve pártok változtatták meg álláspontjukat számos kérdésben.

Ezt követôen dr. Csapó József szenátor a Szenátus által nemrég elfogadott Környezetvédelmi törvénytervezet hiányosságaira és alkalmazhatatlanságának okaira hívta föl a figyelmet. Márton Árpád képviselô a Büntetô Törvénykönyv módosításával kapcsolatos, most folyó képviselôházi vitára tért ki, hangoztatván, hogy a tisztelt Ház európai viszonylatban páratlan, az igazán demokratikus jogrenddel össze nem egyeztethetô, büntetô rendelkezéseket fogad el sorozatosan. Utalt az állam aláaknázására, a sajtónyilvánosság korlátozására, az idegen országok zászlaja kitûzésére és himnuszainak nyilvános eléneklésére vonatkozó szakaszokra. Kerekes Károly képviselô visszatért a román-magyar megbékélés kérdésére annak a hírnek a kapcsán, hogy rövidesen a RNEP jelöltje fogja megkapni a Maros megyei prefektusi széket. Elmondta, hogy a közrend és nyugalom eddigi biztosításában jelentôs szerepet játszott a jelenlegi prefektus, Ion Racoløea (TDRP), és hogy hasonló mértékletesség aligha várható szóban forgó utódjától. Az esedékes prefektus-csere ügyében az RMDSZ-frakció kérdést intézett a kormányhoz, amire azonban semmilyen válasz nem érkezett.

Az újságírók kérdéseire válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy minden lekicsinylô híresztelés ellenére, valójában sikeresek voltak és tömegjelleget nyertek a Tanügyi törvény elleni tiltakozó akciók. Egyébiránt pedig megjegyezte, hogy a francia-német megbékélés modellje ugyan sok tekintetben valóban tanulságos, de a román-magyar megbékélést úgy kell megvalósítani, hogy az is modellé válhasson mások számára. Hosszú Zoltán szenátor kitért arra, hogy az aradi vértanúk közelgô emlékünnepsége próbaköve lesz a szándéknyilatkozatok ôszinteségének. Borbély László képviselô figyelmeztetett arra, hogy a politikusok és a sajtó alig vagy egyáltalán nem érdeklôdött például az idei légionárius rendezvények iránt, az RMDSZ elszigetelésére irányuló akciók viszont célirányosan összehangoltaknak látszanak és félô, hogy az elkövetkezô választási kampányban föl fognak erôsödni.

*** A Szenátus szeptember 20-án folytatta le a Lakosság-nyilvántartásról és a személyazonossági igazolványról szóló törvénytervezet vitáját. Az általános vitában fölszólaló Szabó Károly szenátor síkraszállt a múltból ránk maradt, un. Ingatlannyilvántartási Könyv (Carte de imobil) újraszentesítése ellen. Noha nézetét más ellenzéki szenátorok is osztották, a törvényhozók végül az ide vágó szakasszal együtt szavazták meg a törvénytervezetet.

*** Szeptember 19-én elhangzott parlamenti felszólalásában Borbély László RMDSZ-képviselô ismételten felhívta a figyelmet a Maros Megyei Tanfelügyelôség önkényes döntésére, mellyel utólagos szóbeli román nyelvvizsgára kényszerítette a frissen végzett, magyar anyanyelvû romántanárokat, akik írásbelileg már eredményesen pályáztak román tagozaton meghirdetett román katedrákra. A helyzeten mit sem változtatott az, hogy a korábban elhangzott interpellációra reagáló tanügyminisztériumi államtitkár eredetileg megengedhetetlennek nyilvánította ezt az eljárást. Az illetékes minisztérium nem helyezte hatályon kívül, hanem – a jelek szerint – ellenkezôleg, helyben hagyta ezt a törvénytelen, messzemenô következményekkel járó döntést. Borbély László tiltakozását fejezte ki és követelte a probléma törvényes rendezését.

*** A radnóti iskolában magyar tagozatra jelentkezô 16 elsôosztályos gyerek közül – “sajnálatos adminisztratív tévedés folytán” – csak tíz tanulót vettek nyilvántartásba és emiatt az iskolaigazgató egy összevont szimultán osztály (I.–III.) beindítását hagyta jóvá. Az RMDSZ Marosmegyei elnökének, Zonda Attilának a javaslatára az RMDSZ radnóti elnöke, Simon István, néhány érintett szülôvel együtt kérvényben fordult a Megyei Tanfelügyelôséghez, ahol a beadvány iktatása után ígéretet tettek az önálló, 16 tanulóval beinduló, magyar tannyelvû osztály létrehozására.

*** NYILATKOZAT

1995. szeptember 20-án 15 órakor a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal felszólította a kolozsvári Magyar Opera Igazgatóságát, hogy 16.00 óráig vegye le az épület homlokzatáról a Bartók Béla Emléknapokat hirdetô magyar nyelvû reklámfeliratot.

A felszólítással kapcsolatban az intézmény igazgatósága a következôket jelenti ki:

– A felszólítás nélkülöz minden törvényes alapot, mivel hasonló peres ügyekben Románia Legfelsôbb Ítélôszéke már elmarasztalta (348/1993. április 12., dosszié szám: 126/1993) a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt, kijelentvén, hogy Alkotmány- és törvényellenesnek minôsül minden olyan cselekedet, amely a reklámtevékenységet kizárólag az állam nyelvére kívánja korlátozni.

A fentiek világosan jelzik, hogy az átirat mögött nacionalista, uszító, a nemzeti méltóságunkat sértô szándékok rejtôznek.

Mint kulturális intézmény kijelentjük, hogy az átirat tényét kultúraellenesnek is minôsítjük, hiszen Bartók Béla életmûve az egyetemes zeneirodalom legkiválóbb értékei közé tartozik. A polgármesteri rendelet a román nemzeti kultúra érdekeit is sérti, mivel a zeneszerzô halálának 50. évfordulója alakalmával világszerte rendezett koncertek mûsorán számos olyan alkotás szerepel, amely a román népi kreativitás tiszteletét sugallja.

Ezennel kijelentjük, hogy az intézmény vezetôsége nem fog eleget tenni a polgármester önkényes felszólításanak.

Kolozsvár, 1995. szeptember 20.

Igazgató A Bartók Emléknapok Fôbiztosa

Simon Gábor Demény Attila