*** November 2-án, csütörtökön, az RMDSZ szokásos kéthetenkénti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök mellett Kozsokár Gábor, a Szenátus Állandó Bizottságának titkára, Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, Tokay György képviselőházi frakcióelnök és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő vett részt.
A sajtóértekezletnek nem volt előre meghatározott témája. Markó Béla bejelentette, hogy szombaton Kolozsváron összeül a Szövetségi Egyezetető Tanács, amely a szövetséget foglalkoztató legégetőbb kérdésekről tanácskozik majd, köztük elsősorbana az oktatás helyzetéről. Elmondotta, hogy bár ez a sajtóban nem kapott nagyobb nyilvánosságot, az RMDSZ, a romániai magyarság folytatja tiltakozó akcióit a Tanügyi törvény jogkorlátozó rendelkezései ellen, és konkrét példaként említette Kozma Szilárd Csíkszeredán élő költő és Katona Ádám EMK-szóvivő éhségsztrájkját, továbbá marosvásárhelyi közéleti személyiségek éhségsztrájk-láncát, amellyel Cs. Gyímesi Éva kolozsvári egyetemi tanár, oktatásügyi alelnök is szolidarizál. Ezek az egyéni – nem az RMDSZ által szervezett – akciók is tanúsítják, hogy a romániai magyarságot továbbra is foglalkoztatja az anyanyelvő oktatás helyzete. Elmarasztalóan szólt arról, hogy az enyedi RMDSZ-székházban fölfedezett lehallgatókészülékről tett bejelentésre semmilyen intézkedés nem történt, illetve válasz nem érkezett az illetékes szervektől.
Tokay György a Képviselőházban folyó törvényhozói munka egyes vetületeiről szólt. A Párttörvénnyel kapcsolatban megemlítette, hogy a Nagyrománia Párt és az RNEP által előterjesztett módosító indítványokat (az etnikai, illetve vallási alapon álló pártok betiltására) a szakbizottság nagy többséggel elvetette, és pontosabban körülhatárolták, azt is, mi értendő „külföldi irányító központokon”, kik nem lehetnek tagjai semmilyen pártnak (a módosított szövegváltozatban ide sorolták a Rádió és Televízió szakszemélyzetét). Az adománynak ingyenesnek kell lennie, ezért a törvény nem engedélyezi azokat az adományokat, amelyek nyilvánvalóan gazdasági vagy politikai előnyszerzést céloznak. A Büntető Törvénykönyv szövegében hozott módosítások között megemlítette a zászló- és himnuszhasználatról szóló szakasz kiegészítését, amivel az RMDSZ ebben a formában sem érthet egyet, mert egy törvényes rendelkezés nem lehet „kevésbé alkotmányellenes, vagy nagyon alkotmányellenes”, az vagy alkotmányos, vagy alkotmányellenes. A Tanügyi törvény módosításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a legdemokratikusabbnak kikiáltott törvény távolról sem tökéletes, mindössze három hónapig élt, a társadalmi realitás igazolta az RMDSZ fenntartásait.
Kozsokár Gábor a szenátorok és képviselők státuszára vonatkozó törvénytervezet vitájáról szólt, és fejtette ki az RMDSZ álláspontját az összeférhetetlenség, illetve a parlamenti immunitás kérdésében. Seres Dénes a Helyhatósági törvény és a helyhatósági választásokat szabályozó törvény módosításának rendkívül lassú üteméről, a Helyi és Regionális Autonómiák Európai Chartájának még mindig késő ratifikálásáról szólt, ami nélkül nem érvényesülhet a helyi autonómia Alkotmányban is rögzített elve. A kormány célzatos késleltető szándékát marasztalta el, amelynek célja, hogy majd az utolsó pillanatban egy a jelenlegi hatalomnak megfelelő törvényt fogadtasson el a törvényhozással. Végül Mátis Jenő egy román parlamenti delegáció tagjaként Finnországban tett látogatás tapasztalatairól számolt be igen érdekesen, és érzékletes adatokkal példázta a finnországi svéd kisebbség helyzetének modellértékő megoldását (egyetemi oktatás, nyelvhasználat, kétnyelvő feliratok, etnikai pártok mőködése, ölandi autonómia, stb).
Egy, a Tőkés László által a román és magyar államfőhöz intézett alternatív megbékélési javaslattal kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy az RMDSZ vezetése egyetért ezzel a javaslattal, hiszen szövetségünk állhatatosan vallja, hogy a román-magyar kapcsolatok megnyugtató rendezése, a román-magyar történelmi megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása alapján lehetséges. Ezért nem is annyira valamilyen külföldi, pl. dél-tiroli modell, hanem sajátos román-magyar modell szerint kell megoldani a kérdést, megvalósítani a román-magyar történelmi megbékélést. Ami pedig Traian Chebeleu elnöki szóvivőnek a Tőkés-javaslattal kapcsolatos reagálását illeti, teljességgel elfogadhatatlan az, hogy Chebeleu úr nem a javaslatról mond véleményt, hanem a javaslattevő személyét minősíti – igen vitathatóan. De hát nincs ezen mit csodálkozni akkor, amikor Chebeleu úr eleve abból indul ki, hogy a kisebbségi kérdés Romániában megoldott, nincs szükség újabb jogi szabályozásokra, törvényes garanciákra. Ilyen megközelítéssel sehová sem lehet jutni. Az RMDSZ ezzel szemben számos vonatkozásban elengedhetetlennek tartja a jogi, törvényes szabályozásokat. Elsősorban az anyanyelvő oktatás jogsértő rendelkezéseinek módosítását a Tanügyi törvényben, de hasonlóképpen a kétnyelvő feliratok, az anyanyelvhasználat, az autonómia kérdéseinek tisztázását, jogi szabályozását. Sajnos egy ilyen irányú folyamat el sem kezdődött. A Tanügyi törvény módosításával kapcsolatos reményeinkről szólva Markó Béla elmondotta, az RMDSZ reméli, hogy a Szenátus, majd a Képviselőház is megvitatja a kisebbségi oktatásra vonatkozó, félmillió aláírással megtámogatott törvénytervezetünket. A tervezet sorsa azonban nincs a mi kezünkben, az a parlamenti többség politikai akaratától függ. Az viszont bizonyos, hogy a „legdemokratikusabb” törvény máris módosításra szorult. Végül egy másik kérdésre válaszolva a szövetségi elnök hangoztatta, hogy az RMDSZ kezdettől fogva támogatta az egyetemi diákság követeléseit, ezt a támogatását nem tette függővé az RMDSZ követeléseinek sorsától, mint ahogy feltétel nélkül támogat minden más, jogos és indokolt módosítási javaslatot a törvény jobbítása érdekében, mindamellett természetesen továbbra is határozottan fenntartva saját követeléseinket.
*** 1995. október 28-a és november 1-e között a brüsszeli székhelyő Nemzetközi Keresztény Ifjúsági Fórum a Pozsony melletti Smolenicében „Együttélés többnemzetiségő államokban – kihívás az európai ifjúság számára” címmel nemzetközi szemináriumot szervezett. A rendezvényen az RMDSZ-t Nemes Árpád, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa képviselte, aki előadást tartott a romániai magyar kisebbség jelenlegi helyzetéről, és részt vett a kerekasztal-beszélgetéseken.