1995. március 9., csütörtök III. évfolyam, 488. szám

*** Március 9-én délelőtt Markó Béla szövetségi elnök találkozott Doru Ioan Tărăcilă belügyminiszterrel, akivel egyórás beszélgetést folytatott a közelgő március 15-i ünnepségekkel kapcsolatos teendőkről. Az RMDSZ elnöke által kért találkozót az tette szükségessé, hogy az utóbbi napokban több aggasztó híresztelés is napvilágot látott a sajtóban és próbált feszültséget, magyarellenes hangulatot kelteni a romániai közvéleményben a március 15-ére tervezett ünnepi rendezvények kapcsán. Markó Béla a belügyminiszter támogatását kérte annak érdekében, hogy mint az előző években is, a rendőrség fordítson fokozott figyelmet a rend fenntartására, biztosítsa a békés, méltóságteljes, senki nemzeti érzelmei ellen nem irányuló megemlékezések nyugalmát, biztonságát. A belügyminiszter közölte, hogy semmilyen aggodalomra okot adó jelzéseket nem kapott, de ígéretet tett arra, hogy a rendőrség biztosítani fogja a rendezvények zavartalan lebonyolítását, őrködni fog a közrend, a lakosság békéje fölött.

*** Az Emberi Jogok Védelmének Ligája (LADO) Nicolae Ştefănescu Drăgăneşti elnök révén büntetőjogi eljárás megindítására szólította fel Vasile Manea Drăgulin főügyészt Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, az RNEP elnöke ellen a román lakossághoz intézett utcai tüntetésekre szólító felhívása miatt, amelyek a magyarság márciusi 15-i megemlékezéseit lennének hivatva meghiúsítani. A LADO elnöke a Legfelsőbb Törvényszék mellett működő Főügyészséghez címzett keresetében kifejti, hogy még ha az ünnepi megemlékezések zavargásokhoz vezetnének is, ami nem valószínű, ezek megelőzése, megfékezése a rendfenntartó szervekre tartozik, és semmiképpen holmi civilekre. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események vagy a bukaresti bányászjárások beszédes példái annak, hogy mire vezethet az állampolgárok különböző kategóriáinak egymás ellen uszítása. A LADO több ízben figyelmeztetett az RNEP és Gheorghe Funar szélsőséges magatartására, akik nem hajlandók megérteni, hogy a meggondolatlan cselekedetek polgárháború kirobbanásához vezethetnek Romániában, mint az Jugoszláviában történt.
Miután kifejti, hogy Gh. Funar nem tartja tiszteletben Románia Alkotmánya 20. cikkelyének 2. pontját, miszerint a nemzetközi egyezmények elsőbbséget élveznek a belső törvényekkel szemben, sem az 1992. júliusi II. Helsinki Konferenciának a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó dokumentumait, a LADO elnöke felkéri a főügyészt, hogy a BTK 317. cikkelyének és a román Alkotmány 30. cikkelyének alapján kezdeményezzen vizsgálatot és bírósági eljárást Gheorghe Funar ellen.

*** 1995. március 9-én sajtóértekezletet tartott Bukarestben az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Buchwald Péter szenátor, a szenátusi frakció titkára, Pécsi Ferenc, a képviselőházi frakció alelnöke és Varga Attila képviselő.
Markó Béla bevezetőjében a két legidőszerűbb témáról, a március 15-i ünnepi rendezvényekkel kapcsolatos problémákról és a készülő román-magyar alapszerződésről tartott rövid, elemző ismertetőt. Kifejtette a márciusi ünnep jelentését-jelentőségét az egyetemes magyarság számára, az 1848-as szabadságharc mai üzenetét nemcsak a hazai magyarság, hanem az egész romániai társadalom számára, és hangsúlyozta, hogy ez az ünnep, a népek szabadságát, egyenlőségét és testvériségét hirdető eszmék jegyében történő megemlékezés nem irányul senki ellen, nem sérti senki nemzeti érzelmeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt napokban a megfélemlítés szándékával számos magyarellenes nyilatkozat és fenyegetés látott napvilágot a sajtóban, utcai tüntetésekre történt felbújtás, ami szükségessé tette, hogy miként az elmúlt években is, kérje a belügyminisztérium támogatását a méltóságteljes, ám senki nemzeti érzelmeit nem sértő békés ünneplés körülményeinek biztosításához. Erre sor is került a Doru Ioan Tărăcilă belügyminiszterrel létrejött találkozón. Ami az alapszerződéssel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot illeti, Markó Béla elmondotta, hogy nem a megkötés időpontja a fontos, hanem hogy jó szerződés szülessék, és ehhez politikai akarat szükséges mindkét fél részéről. Az RMDSZ szerint az alapszerződés akkor éri el a célját, ha megoldja a két ország közötti kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, és ezek között tagadhatatlanul fontos a nemzeti kisebbségek, jelesen a romániai magyar és a magyarországi román közösségek helyzetének megoldása.
Pécsi Ferenc a román-magyar alapszerződés kapcsán elmondotta, hogy Meleşcanu külügyminisztert a két ház külügyi bizottságaival való találkozóján egyes pártok képviselői arra kérték, ne írjon alá olyan szerződést, amelyben szerepel az autonómia kifejezés! Ezzel összefüggésben Pécsi Ferenc megjegyezte, hogy kérdésére, miért félnek annyira ettől a szótól politikusaink, azt a választ kapta, hogy a közvélemény még nem érett meg ennek a fogalomnak a befogadására. A dél-tiroli autonómia európai példáját említette, hogy az sem született meg könnyen, de íme, működik, Olaszország nem hullott darabokra, a polgárok pedig békében élnek egymás mellett. Kérte a sajtót, hogy tegyen többet az autonómia tartalmának, jelentésének valós megismertetéséért, és ismételten hangsúlyozta, a magyarság nem privilégiumokat kér, hanem nemzeti identitásának megőrzését szavatoló jogokat, azok gyakorlásának jogi biztosítékait.
Buchwald Péter a kolozsvári március 15-i rendezvények programját ismertette, és reményét fejezte ki, hogy a megemlékezés békében, zavartalanul zajlik majd le. Erre vonatkozóan a megye prefektusa, Grigore Zanc a hatóságok támogatását ígérte.
A kérdések főképpen az alapszerződéssel kapcsolatos álláspontunkat firtatták, de szóba került az RMDSZ kiválása az RDK-ból, illetve állítólagos “közeledése” a kormányhoz. Ezzel kapcsolatban Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ nem kívánt kilépni az RDK-ból, az SZKT ezzel kapcsolatos döntésére a konvenciós partnereink kényszerítettek, s ez a döntés nem volt elhamarkodott. A jövőben partneri kapcsolatokra törekszünk az ellenzék pártjaival, amennyiben ez lehetséges lesz, és továbbra is ellenzékben maradunk, de nyitottak vagyunk a párbeszédre a fő kormánypárttal, különösképpen a nemzeti kisebbségek kérdésében, hiszen meggyőződésünk, hogy a kérdést csak tárgyalások, konstruktív párbeszéd útján oldhatjuk meg. Az alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy nem az RMDSZ-nek kell elfogadnia, illetve aláírnia a szerződést, egyelőre nem ismerjük a végső változatot, de a véleményünket mindenképpen elmondjuk majd róla, mint ahogy természetesnek és jogosnak tartjuk azt az igényünket, hogy amikor a kisebbségekről döntenek, kérjék ki a véleményünket. Varga Attila jogász-képviselő kifejtette, hogy a kisebbségi keretegyezménnyel szemben az 1201-es Ajánlás sokkal egyértelműbben, konkrétabban fogalmaz, 11. pontjában a különleges statútumokat is előírja, bevételét az alapszerződésbe azért tartjuk fontosnak, mert ez jogi garanciákat biztosít a kisebbségek jogainak gyakorlati érvényesítésére, s ennek az ET által elfogadott dokumentumnak az alkalmazására a kormány, a vezető politikai pártok Románia ET-felvételekor kötelezettséget vállaltak.