1995. május 8., hétfő III. évfolyam, 526. szám

*** Május 5-én és 6-án ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
Az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete megvitatta a kongresszuson előterjesztendő dokumentumokat, a szövetség Programját és Alapszabályzatát. Mindkét dokumentum kapcsán az autonómia-formákról, az autonómia-statútumokról, különösen a területi autonómiáról folyt a legélénkebb vita, de a statútum-tervezetek szövegének tulajdonképpeni vitája végül is a kongresszus feladata marad. A testület meghallgatta és jóváhagyta a Szervezési Főosztálynak a kongresszus előkészítésével kapcsolatos ismertetőjét. Az SZKT tudomásul vette a Szabályzatfelügyelő Bizottság közlését, miszerint az RMDSZ május 26-án kezdődő kongresszusán a szövetségi elnöki tisztségre Markó Béla, Kónya-Hamar Sándor és Borbély Imre pályázik.
Az ülés második napján felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki beszámolt amerikai útjának tapasztalatairól. Ugyancsak napirenden kívüli felszólalásában Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-küldötte beszámolt a Parlamenti Gyűlés Jogi Bizottságában végzett munkájáról, valamint arról, hogy mi történt Strasbourgban, az 1201-es Ajánlás megerősítése előtt és után. Frunda György beszámolóját a hallgatóság nagy tetszéssel, tapssal fogadta.
Az SZKT Állásfoglalást fogadott el az 1201-es Ajánlással kapcsolatban. Hasonlóképpen a testület saját állásfoglalásaként fogadta el az ügyvezető elnöknek a klézsei események kapcsán közzétett nyilatkozatát.
A tanácskozás váratlan eseménye volt Borbély Imre képviselőnek, a gyergyói területi szervezet szövetségi elnökjelöltjének személyes támadása a szövetségi elnöki tisztségre ismét jelölt Markó Béla szövetségi elnök ellen, akit opportunizmussal, a szövetség autonomista törekvéseinek szabotálásával és más súlyos vádakkal illetett, majd átadta neki és a tanácskozás résztvevői között is szétosztotta a szövetségi elnökhöz címzett terjedelmes nyílt levelet. Markó Béla válaszában kijelentette, hogy a maga részéről, mint azt már jelölése elfogadásának pillanatában megfogadta magában, nem kíván személyre szóló kampányt folytatni vetélytársai ellen, és ehhez a fogadalmához tartja magát a Borbély Imre által ellene indított méltatlan támadás dacára is.

*** ÁLLÁSFOGLALÁS

Az SZKT megelégedéssel szerzett tudomást az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 508/1995 sz. Utasító Határozatáról, amely nem csupán megerősíti az 1201/1993 sz. Ajánlást, hanem a benne foglaltakat saját megfigyelő és ellenőrző tevékenységének alapelvévé is emeli.
Ezen határozat igazolja ugyanakkor a romániai magyar nemzeti közösség törekvéseinek jogosságát és az általa javasolt megoldások európai szellemét.
Tekintettel arra, hogy a kisebbségi kérdés a XX. század végén nem tekinthető az egyes államok belügyének, a létező problémák megnyugtató rendezésében kiemelt szerep hárul a nemzetközi szervezetekre is.
Románia Európa Tanács-beli tagfelvételekor a román hatóságok írásbeli nyilatkozatban vállalták, hogy a nemzeti kisebbségek védelme terén politikájukat az 1201/1993 sz. Ajánlásban megfogalmazott alapelvekre építik. Mostanáig ez nem történt meg.
Bizonyos, hogy a fent említett dokumentum előírásainak alkalmazása és a román belső jogrendbe való beépítése nagyban elősegítheti az etnikumközi konfliktusok elkerülését, megoldását és a térség stabilitásának megőrzését.

Marosvásárhely, 1995. május 5.

Szövetségi Képviselők Tanácsa

*** Az RMDSZ Szervezési Főosztálya, a Brassai Véndiák Alapítvány és a Művelődés címő folyóirat 1995. május 4–7-e között szakmai tanácskozást szervezett a torockói ifjúsági házban “Szociálpolitikai útkeresés” címmel. A tanácskozást színvonalassá tette a magyarországi Népjóléti Minisztérium számos magas képzettségű és gyakorlott szakemberének aktív részvétele, a hazai előadók és a szociális kérdések valamely területét felvállaló egyházak, alapítványok, karitatív egyesületek, egyetemisták részvétele.
A Népjóléti Minisztérium államtitkár-helyettese, Bíró Boldizsár és Takács Csaba ügyvezető elnök megnyitó beszédeikben köszöntötték a tanácskozást és kiemelték annak egyediségét és időszerűségét. A színvonalas előadások meghallgatása mellett a háromnapos rendezvényen a résztvevők izgalmas csoportmunkálatokon a szociálpolitika fogalomrendszerével, a szociális munka gyakorlatával és jövőbe mutató programokkal foglalkoztak.