1995. június 14. szerda III. évfolyam, 552. szám

*** Június 14-én, szerdán, tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Ezúttal Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök, Magyari Lajos, a Szenátus oktatásügyi bizottságának tagja, Frunda György és dr. Csapó József szenátorok vettek részt a sajtóértekezleten, amelynek egyetlen témája a Tanügyi törvénytervezet szenátusi vitája és az ezzel kapcsolatos RMDSZ-álláspont volt.

Markó Béla bevezetőjében rámutatott arra, hogy bár az Alkotmány semmiféle megszorító rendelkezést nem tartalmaz az anyanyelvi oktatás terén, a gyakorlatban a román törvényhozásban olyan Tanügyi törvényt akarnak keresztülvinni, amely súlyosan veszélyezteti a kisebbségek, különösen a magyar kisebbség jogát az anyanyelvi oktatáshoz, s amely teljességgel figyelmen kívül hagyja a román társadalom egy jelentős részének, mégpedig közvetlenül érdekelt részének az igényeit, jogos elvárásait, amelyeket az RMDSZ mintegy félmillió állampolgár aláírásával megtámogatott, kilenc hónppal ezelőtt benyújtott törvénykezdeményezése tartalmaz. Minthogy semmi jelét nem látta annak, hogy a felelős politikai tényezők elfogadható megoldást keresnének a nemzeti kisebbségek nemzeti identitása megőrzésében és fejlesztésében oly alapvetően fontos kérdésben, ellenkezőleg, egy a korábbinál is sokkal diszkriminatívabb törvény elfogadásán iparkodnak, az RMDSZ úgy döntött, hogy nem vesz részt a törvény további kimunkálásában, nem legitimálja részvételével az anyanyelvi otatást súlyosan veszélyeztető szabályozást, és szenátorai kivonultak a teremből.

Kérdésre válaszolva Markó Béla hangsúlyozta, hogy a szövetség dialógusra való készsége továbbra is megvan, folytatjuk a politikai megoldásra irányuló tárgyalásokat mindenekelőtt a fő kormánypárt vezetőivel, azokkal a felelős tényezőkkel, amelyek készek megoldást keresni, de a dialógus most már ezektől az erőktől függ. Verestóy Attila kifejtette, hogy az elfogadott törvény másodrangúvá akarja süllyeszteni az anyanyelvi oktatást, amihez az RMDSZ nem adhatja beleegyezését, Magyari Lajos pedig konkrétan felsorolt néhány súlyosan diszkriminatív előírást, mint például a magyar és német nyelvű szakmai oktatás teljes felszámolását eredményező cikkelyt.

A sajtóértekezlet résztvevői között szétosztották az RMDSZ szenátusi frakciójának a kérdéssel kapcsolatos Nyilatkozatát.

*** Június 14-én, szerdán, háromnapos látogatásra Budapestre utazott a Parlament két Házában működő külügyi bizottságok közös küldöttsége Sergiu Nicolaescu, a Szenátus Külügyi Bizottságának elnöke vezetésével. A küldöttségben részt vesz Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ képviselő is, az alsóház Külügyi Bizottságának tagja. A romániai parlamenti delegáció megbeszélést folytat a Magyar Országgyűlés elnökével, Külügyi Bizottságának elnökével és tagjaival, a kormány több tagjával. A tárgyalások során természetesen az alapszerződés kérdéséről is eszmecserét folytatnak.

*** Az RMDSZ szenátorai kedden, június 13-án, a Tanügyi törvény kisebbségi fejezetének első, szám szerint 116-os cikkelyéről rendezett szavazás után elhagyták a Szenátus üléstermét. A döntést az váltotta ki, hogy noha a 116-os cikkely esetében Liviu Maior oktatásügyi miniszter is a Képviselőház által elfogadott változat elfogadását ajánlotta, a felsőház a Szenátus oktatási bizottságának változatát fogadta el, amely a magyar nyelvű oktatást újabb biztosítékoktól fosztja meg. A képviselőházi változat szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy “minden oktatási szinten és formában” anyanyelvű oktatásban részesüljenek, ezzel szemben a Szenátus által megszavazott szövegben már csak az szerepel, hogy joguk van anyanyelvük megtanulására és arra, hogy ezen a nyelven tanuljanak. A vitában Markó Béla szenátor, a szövetség elnöke azt javasolta, hogy vitassák meg az RMDSZ kisebbségi oktatási törvénytervezetében szereplő javaslatokat módosító indítványként, amit a felsőház szavazógépezete elvetett. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető rámutatott arra, hogy az RMDSZ-szenátorok jelenléte a teremben semmiben sem befolyásolja a törvény szövegének alakulását, mivel azt a többség kénye-kedve szerint alakítja. Ezért az RMDSZ-szenátorok elhagyták a termet.

A kérdésben még aznap az RMDSZ szenátusi frakciója állást foglalt, amelyet alább közlünk.

NYILATKOZAT

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi csoportja megpróbálta, a Tanügyi törvénytervezet szenátusi vitája előtt és közben is, felhívni a törvényhozó testület figyelmét a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek alapvető érdekeire az anyanyelven történő oktatás törvényes szabályozását illetően.

A felsorakoztatott érveket, amelyek a hagyományokra, a jelenlegi állapotra, az Alkotmányban rögzített jogokra, valamint a Románia által aláírt nemzetközi politikai és jogi dokumentumokra és vállalásokra vonatkoznak, mind elsöpörték a többségi szavazat erejével.

Ami a nemzeti kisebbségek oktatását illeti, több ízben nyomatékosan szorgalmaztuk, mind az 1994 őszi ülésszak idején, mind az idein, hogy a szenátus tűzze napirendre annak a törvényhozási kezdeményezésnek a vitáját, amelyet közel félmillió román állampolgár terjesztett elő.

Ez a törvényhozási kezdeményezés, amelynek alkotmányos és politikai jelentősége van, megmagyarázhatatlan okokból nem került a törvényhozó fórum napirendjére kilenc hónap után sem, a Tanügyi törvénytervezetet pedig úgy vitatják és fogadják el, hogy figyelemre sem méltatják ezt a kezdeményezést.

Ily módon bebizonyosodott az a tény, hogy a kormányzó pártoknak nincs szándékukban figyelembe venni nagyszámú állampolgár jogos érdekét.

Mivel valamennyi módosító javaslatunk, amelyet a szakbizottságban vagy a plénum előtt bemutattunk, és amelyekben hasznosítani szándékoztunk azoknak az állampolgároknak a kérelmeit, akik a törvényhozási kezdeményezés benyújtásával éltek alkotmányos jogukkal, cinikus módon elutasították, tiltakozásunk jeléül lemondunk a további részvételről e törvénytervezetnek a vitáján.

Nem legitimizálhatjuk jelenlétünkkel egy olyan diszkriminatív és paternalista törvény megszavazását, amely súlyosan veszélyezteti a Romániában élő kisebbségi közösségek nemzeti azonosságának, etnikai és nyelvi identitásának megőrzését és fejlesztését.

Bukarest, 1995. június 13.

Az RMDSZ szenátusi csoportja