*** A Szövetségi Képvisel_k Tanácsa tagjaihoz
1995. február 25–26-ára, szombat reggel 9 órára Marosvásárhelyre, az RMDSZ Maros megyei székházának nagytermébe összehívom az SZKT rendes ülésszakát. Az ülésszak kétnapos.
Fölkérem az Egyeztet_ Kerekasztal tagjait, hogy az SZKT ülésszakát megel_z_ napon, február 24-én, pénteken délután 17 órakor üljenek össze ugyancsak Marosvásárhelyen, az RMDSZ megyei székházában.
Az SZKT Állandó Bizottsága a következ_ napirendet javasolja az SZKT ülészakára:
1. A szövetségi elnök tájékoztatója a múlt év decemberi SZKT-ülés óta eltelt id_szakról;
2. Az SZKT ÁB 1995. február 1-jei nyilatkozata;
3. Az Etikai Bizottság el_terjesztése;
4. A IV. kongresszus naptári terve;
5. A bels_ választásokról;
6. A bels_ önrendelkezést kiteljesít_ autonómiák tervezetének ismertetése;
7. Szabályzatmódosítás az ügyvezet_ elnök hatáskörére vonatkozóan;
8. A sepsiszentgyörgyi Önkormányzati Konferencia dokumentumai;
9. Az Oktatási F_osztály el_terjesztése: Cselekvési irányelvek a magyar nyelv_ oktatás fejlesztésére;
10. Interpellációk.
Az SZKT ÁB kéri, hogy az interpellálni szándékozók interpellációjukat az SZKT ülését megel_z_en, el_tte való napon írásban tegyék le az Állandó Bizottság titkárságán.
Bukarest, 1995. február 14.
Markó Béla
szövetségi elnök
*** 1995. február 13-án, hétfőn az RMDSZ-t elítélő egyszerű bizalmatlansági indítvány képviselőházi vitájában Antal István Hargita megyei képviselő visszautasította azokat a vádakat, miszerint a székelyudvarhelyi Orbán Balázs-szobor avatása alkalmával románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Antal István az Alkotmány 6. cikkelyének előírásaira hivatkozva kifejtette, hogy az ünnepség résztvevői az Alkotmányban előírt, a nemzetiségek identitásának megőrzésére és kifejezésére vonatkozó jogaikkal éltek, és sajnálatát fejezte ki afölött, hogy a sajtó, de különösen a TV az eseményt a román-magyar ellentétek szítására, magyarellenes hangulatkeltésre használta fel, és hogy a kormány megyei képviselője, a prefektus nem tisztelte meg jelenlétével a megemlékezést. Megerősítette, hogy az RMDSZ a jövőben is a törvényesség tiszteletben tartásával, demokratikus úton száll síkra törekvéseinek megvalósításáért, a társadalom demokratizálásáért.
Varga Attila Szatmár megyei képviselő szövetségünk háromszintű autonómiakoncepciójáról szólva a jogász pontos érveivel cáfolta azokat az állításokat, miszerint az RMDSZ etnikai alapon szándékszik megvalósítani a regionális autonómiát, és hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nyilatkozataiban, törvénytervezetében sehol sem szerepel etnikai kritériumokon alapuló autonóm tartományokra vonatkozó célkitűzés. Képviselőnk újfent kifejtette szövetségünk ismert álláspontját Románia nemzetállamként való meghatározásáról, kiemelve, hogy az európai országok elsöprő többsége, beleértve Franciaországot is, rég lemondtak az állam nemzeti jellegéről.
Borbély László Maros megyei képviselő az egyszerű bizalmatlansági indítvány három állítását cáfolta igencsak kétségbevonhatatlan érvekkel. Nem lehet nemzetállamról szó egy olyan ország esetében, mondotta, amelyben 15 nemzeti kisebbség él és az ország lakosságának 10%-át alkotja. Ennek a jellegnek a tagadása azonban nem jelenti azt, hogy szövetségünk a román állam szuverenitását, területi egységét és integritását kétségbe vonná. Hozzátette, hogy bár az RMDSZ nem szavazta meg az Alkotmányt, azt a legmesszebbmenően tiszteletben tartja, célkitűzéseinek megvalósítását kizárólag törvényes úton, a parlamenti demokrácia biztosította eszközökkel szándékszik elérni. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szövetségünk egyetlen dokumentumában, hivatalos állásfoglalásában sem történik említés etnikai alapokon álló autonóm tartományokról. A helyi autonómiát szigorúan az alkotmányos előírások figyelembe vételével, a szubszidiaritás elve alapján képzeljük el, és ez a koncepciónk mind az ország alkotmányával és törvényeivel, mind pedig a vonatkozó nemzetközi egyezmények és dokumentumok előírásaival tökéletes összhangban áll. Sajnálatos, hogy koncepciónk minimális ismeretének hiányában, nemcsak egyes politikai erők és helyi intézmények, szervezetek, hanem a kormány is élesen támadja az RMDSZ-t, kétségbe vonja belső struktúrájának megválasztására vonatkozó jogát és durván beleavatkozik szervezetünk belső életébe. Borbély László ugyanakkor szóvá tette, hogy a kormányzati erőknek nincs politikai akarata a nemzeti kérdés megnyugtató rendezésére, és példaként említette a közel félmillió aláírással támogatott Tanügyi törvénytervezetünk sorsát. Mi több, a hatalom burkolt vagy nyílt támogatásával példátlan RMDSZ- és magyarellenes kampány folyik, hogy ezzel eltereljék a közvélemény figyelmét a szélsőséges nacionalista és nacionál-kommunista erőkkel kötött négypárti koalíció létrejöttéről, amely rendkívül károsan befolyásolja az ország nemzetközi megítélését, és végső soron az ország valós érdekei ellen hat. Jellemzőnek nevezte, hogy miközben Atlantában román-magyar dialógusra, a kérdések őszinte megtárgyalására készülnek, itthon, a Parlamentben egy ilyen alaptalan vádakra épített bizalmatlansági indítványt vitatnak meg, és felhívást intézett az ország politikai pártjaihoz az RMDSZ és a romániai magyarság törekvéseinek előítéletektől mentes megközelítésére, őszinte és építő jellegű dialógusra.
*** Ötödik alkalommal került sor Aranyosgyéresen az Aranyosgyéresi Napokra. Az egy hétig tartó rendezvénysorozatban helyet kapott a történelem, az egészségügyi nevelés, a mezőgazdaság, a szépirodalom. Az utolsó előtti nap mindig a politikáé. Az idén a gyéresiek vendégei voltak a politikai eszmecserén Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Molnos Lajos Kolozs megyei elnök, Buchwald Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. A nagyszámú érdeklődő és a kérdések özöne is azt bizonyítja, hogy tagságunkat igenis érdekli a politika.
A hagyományossá vált rendezvénysorozatot szombaton batyubál zárta. A mulatság sikeréhez, a jó hangulathoz nagyban hozzájárultak a Kolozs megyei szervezet Pro Juventute Egyesületének műkedvelő színjátszói is (a Minier Csaba szervezte-vezette Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai), akik humoros jeleneteket adtak elő.