*** Az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztálya felhívja a területi szervezetek mellett mőködő Privatizációs-Információs Irodák figyelmét arra, hogy tájékoztassák a falusi szervezeteket a 855/1995. számú kormányrendelet 4. szakaszának előírásai értelmében.
E határozat előírja, hogy a mezőgazdasági szolgáltató egységek (Servagromec, Agromec) privatizációjában érdekelt földtulajdonosok, vagy azok szervezett jogi formái (társaságok, társulások) részvényvásárlási igényeiket írásban kell hogy közöljék 1995. december 15-ig a Megyei Privatizációs Bizottságoknál. Ez csak a privatizálandó vagyon 40%-ára (a készpénzért történő részvényeladásra) vonatkozik. A privatizációs értékpapírok (kuponok) elhelyezésének határideje változatlanul 1995. december 31-e.
*** 1995. december 7-én, sürgősségi eljárással napirendre tőzték a Szenátusban a helyhatóságokról szóló 69/1991. számú törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet. A procedurális vita során Frunda György szenátor megjegyezte, hogy a tervezetben az autonómia fogalma az önigazgatásra szőkül le, a pénzügyi-gazdasági autonómiáról szó sem esik. Szóvá tette ugyanakkor, hogy a tervezet készítői nem vették figyelembe összességükben mindazokat az ajánlásokat, amelyeket az ET Románia tagfelvételekor írt elő, s amelyeket a Helyi Autonómiák Európai Chartájában a Helyi Hatalom Kongresszusa Küldötteinek nevében nyújtottak át Romániának. Frunda György kérte, hogy ezeket sokszorosítva bocsássák minden szenátor rendelkezésére. Oliviu Gherman, a Szenátus elnöke ezt a javaslatot azzal verte vissza, hogy az ajánlások, ha ilyen forrásból származnak is, nem kötelező érvényőek. Kozsokár Gábor és Seres Dénes szenátorok írásban benyújtott számos módosító javaslatát a Jogi Bizottság elfogadta, azok helyet kaptak a tervezetről szóló Jelentésben.
Az általános vita során Hajdú Gábor és Seres Dénes szólaltak fel. Hajdú Gábor hangoztatta, hogy a sürgősségi eljárás megelőzhető lett volna, ha a kormány nem késlekedik indokolatlanul a tervezet benyújtásával. Elgondolkoztatónak mondta, hogy a kormány nem terjesztette a Parlament elé előzetesen – és mindmáig – ratifikálásra a Helyi Autonómiák Európai Chartáját. A Szenátus Jogi Bizottságának módosító javaslataival kapcsolatban helyeselte, hogy a polgármester mellett a polgármester-helyettest is közvetlenül válasszák meg. Üdvözölte a tervezet ama kitételeit, melyek szerint az olyan településeken, ahol jelentős számban élnek kisebbségekhez tartozó személyek, azok anyanyelvükön érintkezhessenek szóban és írásban a helyhatóságokkal. Rámutatott azonban arra, hogy egy további törvényszakasz cinikus módon megköveteli az így megfogalmazott kérvények közjegyző által hitelesített román nyelvő fordításban való letételét, ami elfogadhatatlanul megnehezíti, irreálissá teszi e jog gyakorlását. Ugyanez mondható el arról a rendelkezésről, mely szerint a helyi tanácsok ülésein csak az államnyelvet lehet használni. Seres Dénes szenátor kifogásolta a helyi tanácsosok számának csökkentésére vonatkozó javaslatot, minthogy így a községközponton kívül eső falvak, illetve egyes érdekcsoportok esetleg szóvivő nélkül maradhatnak a helyi tanácsokban. Nem tartotta helyesnek a megyei tanácsok állandó megbizottakból álló testületeinek a megszüntetését, és figyelmeztetett arra, hogy a törvények egész sorának a meghozatalára lesz még szükség ahhoz, hogy a helyi autonómia mechanizmusa valóban mőködőképessé váljék.
*** 1995. december 6-án, a Pro Europa Liga a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS) bukaresti székházában kerekasztal-találkozót szervezett a romániai nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételével. A Pro Europa Liga és a nemzeti kisebbségi szervezetek közötti együttmőködés elemzésén túl a találkozó célja az volt, hogy a Pro Europa Liga három tervezett akciójához, programjához – az Altera címő folyóirat kiadásához, a minden év márciusában Marosvásárhelyen megtartandó Tolerancia hete megszervezéséhez és a Romániai Nemzeti Kisebbségek Fehér Könyvének összeállításához – megnyerje a kisebbségek hozzájárulását. A szervezőket Smaranda Enache, Szokoly Elek és Mircea Suhőreanu képviselték a találkozón, a nemzeti kisebbségek szervezetei közül pedig jelen voltak a tatár-török muzulmán szövetség, két szerb kisebbségi szervezet, a Lengyelek Szövetsége, a Zsidó Közösségek Szövetsége, az albán, a horvát, az ukrán és az „Aven Amentza” Roma Alapítvány képviselői. Az RMDSZ részéről Markó Béla szövetségi elnök és politikai tanácsosa, Niculescu Antal vett részt a tanácskozáson. Jelen volt a rendezvényen Csortán Ferenc, a Mővelődésügyi Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Osztályának igazgatója is.
*** Képzőmővészeti kiállítás nyílt 1995. december 5-én az RMDSZ Maros megyei szervezete székházának Bernády-termében. A kiállított munkák – több mint 40 mőalkotás – a Maros megyei szervezet által december 12-én tartandó Téli aukció keretében árverezésre kerülnek.
*** 1995. december 6-án, a Szováta kerülethez tartozó Székelyabod és Hármasfalu helységekben került sor falutalálkozóra. A Maros megyei szervezet részéről jelen volt Kerezsi János és Deák Gyula, valamint Májai György kerületi elnök.