1995

1995. december 11., hétfő III. évfolyam, 679. szám

*** A „Merre, Magyarország?” Alapítvány meghívására Markó Béla szövetségi elnök december 8-án, pénteken Békéscsabán könyvdedikáción vett részt, majd az ehhez kapcsolódó sajtótájékoztatón. Egy kérdésre válaszolva, Markó Béla kifejtette, hogy a magyar-román megbékélés az erdélyi magyarságnak jelentené a legtöbbet, mert számára különösen fontos, hogy Magyarország és Románia viszonya felhőtlen legyen. A szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy Iliescu elnök megbékélési javaslatának nem reális a kiindulópontja, amikor azt igyekszik elhitetni, hogy az erdélyi magyarság jogi lehetőségei megfelelnek az európai normáknak, sőt túlhaladják az európai mércét. Az RMDSZ ezzel szemben úgy véli, számos európai ország példáját alkalmazni lehetne Romániában. A magyar kormánynak a román államfő kezdeményezésére adandó válaszától azt várjuk – hangoztatta Markó Béla –, hogy hangsúlyosan fogalmazódjék meg benne az az igény, hogy a kisebbségek jogainak szabályozására van szükség.

*** Az Ügyvezető Elnökség 1995. december 7-én megtartott ülésének első napirendi pontjaként, a gazdasági alelnök beszámolója alapján, az RMDSZ által nyújtott privatizációs-információs szolgáltatást, valamint az erre a célra létrehozott irodák mőködését elemezte. Elhatározta, hogy 1995. december 16-ra Marosvásárhelyre összehívja a privatizációs szakcsoport és a területi megbízottak tanácskozását.

Az RMDSZ parlamenti csoportja törvényhozói tevékenysége szakmai hátterének biztosítása érdekében a jelenlevők áttekintették az ÜE-re háruló tennivalókat a kisebbségi szervezetek vagyonának visszaszármaztatásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, elemezték a kormány által benyújtott, a helyhatósági választásokat, valamint a helyi közigazgatást szabályozó törvények módosítására vonatkozó törvénytervezeteket és az RMDSZ által előterjesztendő módosító javaslatokat. Ugyanakkor elhatározták, hogy szakértői véleményezést kérnek Románia 1996-os költségvetési tervezetéről, különös tekintettel a diszkriminatív elosztási szándékok kimutatására.

A továbbiakban az ÜE az önkormányzati és területi szervezetekért felelős alelnöknek a területi kampánystábok tevékenységéről szóló beszámolóját hallgatta és vitatta meg, majd kijelölte a következő időszak ilyen irányú teendőit.

Az oktatási kérdésekről szóló napirendi pont keretében az ÜE tagjai tájékoztatót hallgattak meg a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatónőjének leváltása nyomán kialakult helyzetről, az iskola szülői bizottsága által kezdeményezett tiltakozó akciókról. Az oktatási alelnök beszámolt az ügy kapcsán az érintettek felkérésére tett intézkedéseiről, amelyeket az Ügyvezető Elnökség jóváhagyóan vett tudomásul. Ugyanakkor elhatározta, hogy továbbra is támogatja a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia magyar nemzetiségő diákjainak és tanárainak arra irányuló törekvését, hogy visszaállítsák ebben az intézményben az anyanyelven történő mővész- és zenepedagógus-képzést.

Az ÜE heti ülésén foglalkozott a januárban sorra kerülő rendkívüli és rendes SZKT előkészítéséből rá háruló feladatokkal is.

*** Bár Kovászna megye prefektusa, Vlad Adrian Cőőuneanu alárendeltjei révén igyekezett meggátolni azt, hogy a sepsiszentgyörgyi MADISZ által kezdeményezett ötnapos tiltakozási akció betetőzéseként, pénteken, december 8-án, a megyeközpont diáksága a Prefektúra épülete előtt tiltakozzon a Tanügyi törvény diszkriminatív rendelkezései ellen, e napon mintegy 3–4.000, zömében IX–XII. osztályos diák tiltakozó táblákkal, jogainkat követelő transzparensekkel vonult a Prefektúra elé, és félórás néma csendben fejezte ki tiltakozását a számukra, a romániai magyarság számára elfogadhatatlan törvénnyel szemben.

Az „előzményekhez” tartozik, hogy a Kovászna megyei Rendőrség felkérte a polgármestert, tiltsa be a tüntetést, de az nem volt hajlandó ezt megtenni. Ugyanakkor másfelől is igyekeztek megakadályozni a sepsiszentgyörgyi diákok tiltakozását: a megyei román főtanfelügyelő-helyettes szétküldött egy körlevelet, amely megtiltja a megye iskolái összes tanárainak és diákjainak a politikai szervezetek akcióiban való részvételt – ami természetesen teljesen jogtalan, alkotmányellenes intézkedés, hiszen sérti a gyülekezéshez és szabad véleménynyilvánításhoz való állampolgári jogot.

*** A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) 1995. november 29-én levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz, amelyben emlékeztette a hét ártatlanul elítélt zetelaki honfitársunk helyzetére.

Az Elnöki Hivatal Jogi Főosztályának vezetője november 30-án kelt és 1995. december 8-án kézbesített válaszlevelében közli, hogy a zetelaki elítéltek kegyelmi kérvényét az Igazságügyminisztérium vizsgálja, továbbá azt, hogy semmilyen politikai nyomást nem lehet figyelembe venni, tehát ebben az esetben is az érvényes jogi procedúrák betartásával fognak eljárni.