1995. április 27., csütörtök III. évfolyam, 520. szám

*** A Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjaihoz

1995. május 5-re, péntek d.u. 15 órára Marosvásárhelyre összehívom a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését. Az ülés kétnapos, szombat estig tart.
Ugyancsak pénteken, 13 órától ülésezik az Egyeztető Kerekasztal, illetve azok a szakbizottságok, amelyeknek a megvitatandó dokumentumokat még meg kel vizsgálniuk.
Az Állandó Bizottság és az Ügyvezető Elnökség a következő napirendet javasolja:
1. Autonómia-statútumok politikai vitája;
2. kongresszusi dokumentumok;
3. A Kongresszussal kapcsolatos szervezési kérdések;
4. Az ügyvezető elnök beszámolója a szövetség állapotáról;
5. Az Ügyvezető Elnökség féléves beszámolója;
6. FUEV-Kongresszus, 1996.

Bukarest, 1995. április 27.

Markó Béla
szövetségi elnök

*** Markó Béla szövetségi elnök április 27-én felkérte a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnökét, hogy ugyancsak 1995. május 5-re hívja össze a Szabályzat-felügyelő Bizottság ülését Marosvásárhelyre.

*** Csütörtökön, április 27-én, ismét sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnökön kívül jelen voltak Kozsokár Gábor, a Szenátus titkára, Tokay György és Mátis Jenő képviselők.
Az egy héttel “előrehozott” sajtóértekezletet – mint azt Markó Béla rövid bevezetőjében elmondotta –, nemcsak a közvéleményt igencsak élénken foglalkoztató 1201-es Ajánlásra vonatkozó strasbourgi döntéssel kapcsolatos RMDSZ-álláspont megvilágítása tette szükségessé, hanem az is, hogy a jövő héten a zsúfolt program miatt aligha lesz módja a szövetség vezetésének sajtóértekezletet tartani. Az RMDSZ belső eseményeiről szólva Markó Béla bejelentette, hogy pénteken Kolozsváron összeül a Szövetségi Egyeztető Tanács, amely a hazai magyar értelmiség, a civil társadalmi szervezetek, valamint – tanácskozói joggal – az egyház képviselőiből áll, s amely most természetesen a kongresszus dokumentumait hivatott megvitatni, mint ahogyan a május 5-6-án Marosvásárhelyen tanácskozó SZKT napirendjén is a IV. Kongresszuson elfogadásra kerülő dokumentumok szerepelnek, valamint a kongresszussal kapcsolatos szervezési kérdések és a szövetség állapotáról szóló ügyvezető elnöki beszámoló. Ezek után rá is tért a sajtóértekezlet fő témájára: az ET 1201-es Ajánlásával kapcsolatban az ET Parlamenti Közgyűlése által hozott döntésre, illetve az általa a romániai politikai életben és a sajtóban kiváltott visszhangra, a döntés hazai fogadtatására. Markó Béla összefoglalta a Miguel Angel Martinez romániai látogatása során elhangzott nyilatkozatokat, az 1201-es Ajánlás érvényességét megkérdőjelező sajtókommentárokat, majd a kérdés strasbourgi tisztázását a nagy szavazattöbbséggel elfogadott határozat által. Ez a határozat megelégedéssel tölt el bennünket, mert igazolja szövetségünk hónapokon keresztül állhatatosan hangoztatott álláspontját, miszerint az ET két évvel korábban elfogadott dokumentuma nem vesztette érvényét, a benne foglaltak nem sértik semmilyen módon Románia egységét és területi integritását, ellenkezőleg, nemcsak a kisebbségi kérdés rendezéséhez nyújtanak megoldásokat, hanem az egész társadalom stabilitásához, a jobb együttéléshez is hozzájárulnak. Ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a Parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg, illetve tagadják, akik korábban, Románia ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt. A tendenciózus nyilatkozatok és félreértelmezések manipulatív szándékkal továbbra is mesterségesen az ET-Ajánlás ellen hangolják a romániai közvéleményt – mondotta Markó Béla, és megemlítette Traian Chebeleu elnöki tanácsos, valamint Ion Iliescu államfő legutóbbi nyilatkozatait, amelyekkel nem érthetünk egyet.
Mátis Jenő képviselő a Magyar Ifjúsági Tanács megalakulásáról, a testület céljairól, jellegéről, vezető szerveiről, tagszervezeteiről tartott rövid ismertetőt, és ennek kapcsán megemlítette, hogy hasonló, az összes romániai ifjúsági szervezetet összefogó, reprezentatív testület mindmáig nem alakult meg. Egyúttal közölte, hogy a MIT kérni fogja az Országos Ifjúsági Tanácsok Európai Szövetségébe (CENYC) való felvételét.
A kérdések kizárólag az 1201-es Ajánlásra és az ET-dokumentumnak a román-magyar alapszerződésbe való felvételére, illetve az autonómia kérdéskörére vonatkoztak.
Tokay György arra a kérdésre, hogy szükséges-e még külön fölvenni az alapszerződésbe az 1201-es Ajánlást, ha az amúgy is kötelező, igennel válaszolt. Kifejtette, hogy ez az Ajánlás minimális normákat tartalmaz, megoldásokat nyújt a kisebbségi kérdés intézményes rendezésére, megerősítette azt, amit szövetségünk is következetesen vall, hogy a kisebbségek jogainak rendezésére megbízható megoldást csak a sajátos státusú helyi autonómia adhat. Egyébként – tette hozzá –, Martinez úr nagyon jó szolgálatot tett Romániának, mert lehetőséget adott a román diplomáciának, hogy lebetonozott visszautasító álláspontjából különösebb veszteség nélkül engedjen, utat nyitva a tárgyalások folytatásához. Arra a kérdésre viszont, hogy a helyi autonómia törvényének elfogadása megoldaná-e a magyar kisebbség helyzetét, Tokay György kategorikus nemmel válaszolt, mert mi sajátos státusú autonómiát követelünk a tömbmagyarság által lakott területeknek. Kozsokár Gábor hozzátette, hogy egy új, lényegesen javított autonómiatörvény nem oldja meg a nemzetiségek kérdését Romániában, de egy reális autonómia jelentősen hozzájárulhat ehhez, másrészt a sajátos státusú autonómia törvénybe iktatása garanciát jelentene a bizonyos területeken kisebbségben élő románság számára is, akárcsak a szórványban élő nemzeti kisebbségek számára. Markó Béla ismét kifejtette a sajátos státus alapvető jegyeit.
Traian Chebeleu ama kijelentésével kapcsolatban, miszerint az RMDSZ-t Budapestről irányítják és elszámoltatják, Markó Béla határozottan visszautasította ezt a nemcsak az RMDSZ-t, hanem a magyar kormányt is sértő, nagyon súlyos állítást. Ez egy nagyon veszélyes állítás, mert manipulálja a román közvéleményt, magyarság- és Magyarország-ellenes hangulatot teremt az országban. Ugyanakkor Markó Béla elismételte az RMDSZ álláspontját, miszerint politikai támogatást várunk a szövetségünk által megfogalmazott célkitűzéseinkhez, saját törekvéseinkhez a magyar parlamenti pártoktól, a magyar kormánytól. Az 1201-es Ajánlásra vonatkozó ET-beli döntéssel kapcsolatos román fogadtatás kilátásairól szólva Markó Béla úgy vélekedett, hogy sajnos folytatódik a kibúvókeresés, valójában a kormánynak, a hatalomnak nincs politikai akarata a nemzeti kisebbségek kérdésének európai normák szerinti rendezésére.
Az ET-ban kifejtett állítólagos magyar lobbyról a szövetségi elnök elmondta, hogy a magyarországi képviselők lobbyzásáról nincsen tudomásunk, az RMDSZ-nek viszont van egy állandó képviselője az ET-ban, ő képviseli a romániai magyarság érdekeit. Tokay György pedig hozzátette, a lobbyzás sikerének egyetlen titka van, éspedig az, hogy hozzáértő embert kell odaküldeni, és annak igaz ügyet kell képviselnie.