1995. április 18., kedd III. évfolyam, 514. szám

*** 1995. április 13-án, Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsa. Az ülésen az RMDSZ Csíkszéki és Gyergyószéki területi szervezetének, valamint a Kovászna megyei és Udvarhelyszéki szervezeteinek elnökségei képviseltették magukat.
A résztvevők időszerűnek és szükségesnek tartották a székelyföldi RMDSZ-tagság sajátos érdekképviseletének biztosítása céljából létrehozni a Székelyföldi Egyeztető Tanácsot az önkéntesség, a megegyezésen alapuló döntéshozatal és az egyenlő képviselet elvei alapján.
A Székelyföldi Egyeztető Tanács nyitott az RMDSZ székelyföldi belső politikai szerveződései, illetve területi szervezetei előtt.
Az ülésről kiadott Közleményben a Székelyföldi Egyeztető Tanács támogatja a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezésének megvalósítását, jogos autonómiaigényét.
A Tanács a romániai magyarság nemzeti önazonosságának megőrzése elengedhetetlen feltételeként kinyilvánítja a személyi elvű autonómia, az erdélyi tömbmagyarság történelmi és területi adottságainak megfelelő sajátos státusú önkormányzati autonómia és a regionális (területi) autonómia iránti igényt. E háromszintű autonómia megvalósítása elengedhetetlen feltételének tekinti a Tanács a hármas autonómia statútum-tervezetének megvitatását és elfogadását az SZKT soron következő ülésén.
A Tanács a továbbiakban megállapítja, hogy a rendőrség egyre inkább megszálló hatalomként viselkedik a Székelyföldön, a lakosság megfélemlítésére és megalázására törekszik, emberi és nemzeti önérzetet sértő akciókat hajt végre. Ezek között megemlíti a Közlemény a kétnyelvű rendőrségi táblák lecserélését, azt, hogy több ún. antiterrorista alakulat, illetve fegyveres járőr és indokolatlanul sok rendőr tartózkodik és tevékenykedik a székely településeken, valamint azt, hogy rendőrségi alakulatok a székelyföldi cigány és magyar lakosság sérelmére hosszabb idő óta, több ízben rasszista jellegű, az emberi és alkotmányos jogokat súlyosan sértő, brutális cselekményeket követtek el.
Mindezen közösségi, etnikai jellegű jogsérelmek orvoslása végett az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsa felkéri a községi és városi RMDSZ-szervezeteket, hogy haladéktalanul jelentsék a területi szervezetek vezetőségeinek a tudomásukra jutott rendőri atrocitásokat, felkéri a székelyföldi helyhatóságok RMDSZ-tanácsosait, hogy a helyi tanácsokban határozottan lépjenek fel az állampolgári és emberi jogok védelmében, így mindennemű rendőrségi visszaélés ellen, és végül felkéri a székelyföldi RMDSZ területi szervezeteket, hogy a tudomásukra jutott és bizonyítható rendőri visszaélésekre vonatkozó iratok másolatait adják át az RMDSZ parlamenti képviselőinek, szenátorainak a belügyminiszterhez intézendő interpellálás végett, illetve juttassák el ezeket a nemzetközi emberjogi szervezetekhez.
Végezetül a Tanács elengedhetetlenül fontosnak tartja az általános, titkos, közvetlen választások mielőbbi megtartását valamennyi székelyföldi RMDSZ-szervezetben.

*** A katolikus és protestáns húsvéti ünnepre való tekintettel a parlamenti mukahét kedden, április 18-án kezdődött, a Képviselőházban mindjárt egy nagyon fontos eseménnyel: az Alsóház – egy tartózkodással (a “független” Petre Şurlea!) – elfogadta (ratifikálta) a Strasbourgban elfogadott Kisebbségi keretegyezményt. Az RMDSZ-frakció nevében Zsigmond László képviselő szólalt fel a vitában, aki kifejtette, hogy az RMDSZ támogatja e nemzetközi dokumentum elfogadását, ugyanakkor ezt az egyezményt egy minimális követelményrendszert tartalmazó szabályozásnak tekinti, és meggyőződése, hogy idővel Románia túlhaladja ezt, akárcsak több európai ország tette. Példának említette e téren a finnországi, spanyolországi és olaszországi joggyakorlatot: Finnországban a svéd nyelv is hivatalos nyelv, a svédek autonómiát élveznek; a spanyol alkotmány a nemzeti közösségek számára autonómiát biztosít; Olaszországban pedig a dél-tiroli tartományban három nyelvet is hivatalosnak ismernek el, az olasz mellett a németet és a ladint.