1994. október 28., péntek II. évfolyam, 400. szám

*** Az Ügyvezetô Elnökség 1994. október 27-én ülésezett Kolozsváron.
A testület megtárgyalta a romániai magyarság személyi és közösségi jogait sértô megnyilatkozásokat és intézkedéseket, valamint az RMDSZ-t az utóbbi idôben ért támadásokat, amelyek a szövetségünk elleni tudatos rágalomhadjáratként jelentkeznek, és szervezetünk politikai lejáratását és felszámolását célozzák. Az Ügyvezetô Elnökség ezzel kapcsolatos álláspontját külön nyilatkozatban hozza nyilvánosságra.
Az Ügyvezetô Elnökség pozitívan értékelte a Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Horn Gyula magyar miniszterelnök között a közelmúltban létrejött találkozót, az ügyvezetô elnöknek az SZDSZ küldöttgyûlése alkalmából az SZDSZ vezetôivel folytatott megbeszéléseit és a Magyarok Világszövetségének küldöttgyûlését.
Az Ügyvezetô Elnökség elhatározta az Országos Önkormányzati Konferencia alakuló ülésének rövid idôn belüli összehívását. A testület ezután a gazdasággal és .az oktatással kapcsolatos kérdéseket is megvitatott – különös tekintettel a Kolozs megyei osztályösszevonások eseteire –, és döntött az októberi sajtótámogatás ügyében.
Az Ügyvezetô Elnökség az idôszerû szervezeti kérdések megtárgyalása érdekében november 12-re összehívja a megyei és területi szervezetek elnökeit és a platformok és pártok vezetôit.

*** NYILATKOZAT

Az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége felhívja a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy az utóbbi idôben a romániai magyarság és annak érdekképviseleti szervezete, az RMDSZ az ellenük irányuló összehangolt és tudatos támadás újabb hullámának célpontja. E veszélyes politikai manôver célja ellenséges közhangulatot teremteni a romániai magyarság ellen.
Az újabb offenzíva idôzítésében bel- és külpolitikai indokok egyaránt közrejátszottak. Belpolitikai téren az RMDSZ által benyújtott Tanügyi törvénytervezet támogatására összegyûjtött félmilliónyi aláírás révén szervezetünk nemcsak hogy látványosan megcáfolta azokat a kormánypárti és nacionalista rágalmakat, miszerint nem élvezi a romániai magyarság bizalmát, hanem azt is igazolta, hogy képes cselekvôen fellépni érdekei védelmében. Az európai folyamatokban pedig, mint ismeretes, mindinkább elismerést és legitimációt nyernek azok a célok, amelyeket az RMDSZ dokumentumaiban megfogalmazott, és amelyekért küzd.
Kihangsúlyozzuk, hogy szervezetünk továbbra is elkötelezettje annak a politikának, amely az európai folyamatok és a nemzetközi gyakorlat szellemében keresi a megoldást az egyre súlyosbodó nemzeti elnyomás és diszkrimináció megszüntetésére. Ennek egyik hatékony eszköze a politikai és a civil szférában folytatott közvetlen párbeszéd a többségi román nemzettel.
Törekvéseinkkel ellentétben a hatalom által gyakorolt etnikai feszültségkeltés és a provokációk véget nem érô sorozata gátolja az óhajtott román-magyar közeledést. E láncolatba szervesen illeszkedik – hogy csak néhány példát említsünk – a kormánykörökhöz közel álló médiákban folytatott, hamis vádakra alapozott magyarellenes sajtókampány; a Hadügyminisztérium államtitkárának fenyegetô kijelentése; az államelnök számtalan hamis állítása; a kormánypárt elnökének ama példátlan felszólítása, hogy a politikai pártok dolgozzanak ki RMDSZ-ellenes lépéseket; valamint az oktatási, illetve a közigazgatási szinteken folyó diszkrimináció. A romániai magyarság ellen folytatott politikai hadjárat céljainak szélsôséges megfogalmazása a Funar és pártja által október 24-én közzétett provokatív hangnemû nyilatkozat, amely becsmérli közösségünket, bennünket hazánk elhagyására szólít fel, sôt etnikumunk fizikai megsemmisítését is kilátásba helyezi. Ez a nyilatkozat egyrészt sérti az ország alkotmányos rendjét, másrészt megkérdôjelezi a román-magyar kapcsolatok rendezését is, hiszen nem egy jelentéktelen és elszigetelt politikai formáció, hanem egy a kormányzásban részt vevô párt álláspontjáról van szó.
Ismételten leszögezzük, hogy az államelnök, a kormány és a politikai pártok által táplált feszültségek ellentétesek Románia polgárainak érdekeivel, valamint a romániai magyar kapcsolatok _javításának szándékával, ugyanakkor destabilizáló hatásuk által megnehezítik Románia bekapcsolódását azokba az európai integrációs folyamatokba, amelyeknek az RMDSZ elkötelezett híve.

Kolozsvár, 1994. október 27.

Az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége
Takács Csaba
ügyvezetô elnök

*** A múlt héten a sajtóban megjelent hír nyomán az RMDSZ Maros megyei szervezete meghívására Marosvásárhelyen találkoztak a Maros megyei Romániai Demokratikus Konvenció pártjainak képviselôi. A nyílt és nyugodt hangulatú beszélgetés során kiderült, hogy az RMDSZ-nek a Maros megyei RDK-ból való kizárásáról szóló hír hamis, a Maros megyei RMDSZ továbbra is tagja a Romániai Demokratikus Konvenció megyei szervezetének.
Az elmúlt idôben az RDK-n belüli együttmûködés nem volt zavarmentes, különösen a rendszeres találkozók hiánya miatt. A találkozó során elhatározták, hogy két hét múlva újabb találkozóra kerül sor, amelyen konkrétan megbeszélik a szükséges stratégiai és taktikai lépéseket annak érdekében, hogy a Romániai Demokratikus Konvenció 1996-ban megyeszinten megnyerje a választásokat.

*** Október 27-én, csütörtökön, az RMDSZ képviselôházi csoportja sajtóértekezletet tartott a Képviselôház sajtótermében.
A sajtóértekezlet témájaként a fogyatékos személyek súlyos szociális helyzetének javítására tett RMDSZ-kezdeményezések és az oktatásügy kisebbségi vonatkozású aktuális kérdései szerepeltek. Kerekes Károly Maros megyei képviselô ismertette a kormányhoz intézett interpellációját és kérdéseit, amelyekre csak késve és minden konkrétumot nélkülözô választ kapott. A rendkívül súlyos helyzetet a kormánynak az 1994. évi költségvetés módosítására vonatkozó sürgôsségi rendelete sem oldja meg. Az RMDSZ reméli, hogy az említett rendelet parlamenti vitája alkalmat nyújt az ügy méltányos rendezésére, ellenkezô esetben a felelôsség a kormányra és az azt támogató pártokra hárul.
Asztalos Ferenc egy, a kisebbségi oktatást kedvezôtlenül érintô tanügyminisztériumi rendelet alkalmazásáról, illetve arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy a többszöri közbenjárásra kiadott és a korábbi rendeletet módosító minisztériumi telefonértesítés ellenére a Kolozs és Bihar megyei tanfelügyelôségek folytatják az osztályok összevonását. Hasonlóképpen megoldatlan a Marosvásárhelyen beindult református szeminárium IX. osztályának helyzete, amelynek egy építészeti szakközépiskolában kell mûködnie. Asztalos Ferenc írásban megfogalmazott tiltakozása eredményeként Liviu Maior miniszter megoldást ígért október 18-án, de az azóta is késik.
Mindezek ellentmondanak annak a sokat hangoztatott, ám pusztán propangandisztikus célokat szolgáló állításnak, hogy Románia a nemzetiségi jogokat illetôen az európai normákon felül teljesíti vállalt kötelezettségeit.