1994

1994. október 27., csütörtök II. évfolyam, 399. szám

*** 1994. október 24-én, Budapesten az EBEÉ-konferenciához kapcsolódó FUEV-információs rendezvényre került sor, amely „Népcsoportvédelem Európában” címmel tárgyalta az önrendelkezési jog és autonómia kérdéseit. A résztvevôk elôadást hallgattak meg a dél-tiroli autonómia, a belgiumi német ajkú lakosság autonómiája és a magyarországi kulturális autonómia tapasztalatairól, valamint a FUEV „Európai Népcsoportvédelmi Egyezmény” tervezetének bemutatásáról. Az elôadást vita követte.
Az RMDSZ részérôl jelen voltak Somai József ügyvezetô alelnök, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselô, a Képviselôház külügyi bizottságának tagja és Pillich László, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke.

*** 1994. október 26-án, Daniel Tarschys, az Európa Tanács fôtitkára, aki a nemzetközi szervezet küldöttsége élén Bukarestben tartózkodik, munkatársaival együtt találkozott a parlamenti pártok frakcióvezetôivel. Az RMDSZ képviseletében Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, ügyvezetô politikai alelnök vett részt a találkozón.
A találkozó során a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nevében felszólaló Dan Marøian képviselôházi frakcióvezetô kijelentette, hogy Románia nagy lépéseket tett az ET-ajánlások teljesítésében, s ennek kapcsán azt állította, hogy a Tanügyi törvénytervezet elfogadott formája messzemenôen teljesíti az európai normákat.
A kormánypárt képviselôjének állításait cáfolva, Verestóy Attila felszólalásában rámutatott arra, hogy a Képviselôházban elfogadott törvénytervezet nem tartja tiszteletben a már meglévô és Románia által is ratifikált nemzetközi normákat, és a szenátusi vita során az oktatásügyi bizottság elnöke, Gheorghe Dumitrašcu TDRP-szenátor, valamint a bizottság kormánypárti tagjai elzárkóznak attól a szerintünk jogos igénytôl, hogy a cikkelyek megfogalmazásában tekintetbe kell venni az ET 1201-es ajánlását, továbbá a Helyi Autonómiák Európai Chartájának, valamint a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának elôírásait, mely utóbbi elfogadására és ratifikálására Románia több ízben kötelezettséget vállalt. Az RMDSZ szenátusi frakcióelnöke hangsúlyozta, hogy a legfontosabb lépés a demokratikus intézmények valós mûködésének biztosítása. Az RMDSZ megítélése szerint – tette hozzá – a jelenlegi parlamenti többség nem képviseli az ország lakosságának az európai integrációra, a demokratikus jogállam megteremtésére irányuló határozott akaratát, a hatalom nem mutat politikai akaratot a lakosság nagy többsége ezen kifejezett igényének valóra váltására.