1994

1994. október 13., csütörtök II. évfolyam, 389. szám

*** 1994. október 12-én megbeszélést tartottak Csíkszeredában a csíki, gyergyói, háromszéki és udvarhelyi RMDSZ-szerveztek elnökségeinek képviselői, Hargita megye tanácsának elnöke jelenlétében.
A tanácskozás tárgyát az említett szervezetek legidőszerőbb és legsürgősebb problémáinak megvitatása, illetve egyeztetése képezte, köztük a magyar feliratok eltávolítása a rendőrség épületeiről, illetve a katonaság székelyudvarhelyi terjeszkedésének kérdései, mely vonatkozásban elképzelések körvonalazódtak újabb lépésekre.
Megegyezés született arra vonatkozóan is, hogy Hargita megye három területi RMDSZ-szervezete a jövő héten megkezdje az együttmőködésük intézményesítését célzó egyeztető tárgyalásokat.
Mivel a tanácskozás véleménycsere-jellegő volt, határozatokat nem hozott.

*** Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform Ügyvezető Testülete 1994. október 11-én Nyilatkozatot adott közre, amelyben a magyar nyelvő feliratoknak a Hargita és Kovászna megyei rendőrségi épületekről való eltávolítását méltánytalannak, az országban végbemenő visszarendeződési folyamatot jelzőnek és provokatívnak minősíti, és kiemeli, hogy a hatalom éppen akkor döntött így, amikor az ország elnökének Strasbourgban számot kellett adni Románia egyéves ET-tagsága alatt a demokrácia irányába tett lépéseiről, s „amikor a magyarországi és romániai közvélemény – a két állam közötti alapszerződés megkötése előtti tárgyalási szakaszban – jogosan várt el és vár el kölcsönös bizalomkeltő és bizalomerősítő intézkedéseket mindkét kormányzattól”.
A Nyilatkozat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a békés életre vágyó magyar lakosság provokálásának és megfélemlítésének nyilvánvaló szándékával hónapról hónapra nagyszámú román rendőrt telepítettek és telepítenek Hargita és Kovászna megyébe. A zömében magyar lakosságú székely megyék etnikai jellegének betelepítéssel történő megváltoztatása ellentétes a nemzetközi joggal, illetve a fejlett demokratikus államokban kialakult, nemzetközileg elismert gyakorlattal – hangsúlyozza a dokumentum, majd megállapítja, hogy hasonló szándékú kísérlet folyik román katonaság, újabban egy hegyivadász század betelepítésével Székelyudvarhely városába, holott a tervezett katonai létesítményről alig néhány kilométerre már állomásozik egy katonai egység. A nagyszámú román rendőrnek és katonának tervezett állomásoztatása a Székelyföldön összefüggésben van Paőcu államtitkár kardcsörtető, a tömbmagyarságot katonasággal fenyegető közelmúltbeli kijelentéseivel.
A Nyilatkozat végül a hadügyminiszter székelyudvarhelyi látogatása kapcsán, amelynek célja a városba telepítendő katonatisztek lakáshoz juttatásának szorgalmazása volt, emlékeztet a székelyföldi városok súlyos lakáshiányára, amely a két megye településeinek fiatalságát, a családalapítókat és pályakezdőket sújtja (csupán Székelyudvarhelyen 400, Sepsiszentgyörgyön 600 sürgős igénylés vár – reménytelenül – megoldásra), s kéri Hargita és Kovászna megye településeinek helyhatóságait, hogy a rendelkezésükre álló törvényes lehetőségek határain belül utasítsák el lakóépületek, földterületek, telkek átadását a hadsereg, illetve a rendőrség számára.

*** Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetősége, valamint a Nagyvárad városi tanácsában mőködő tíztagú RMDSZ-frakció a város 1944. október 12-i „felszabadulása” 50. évfordulójának alkalmával egy nem létező tanácsi határozat és egy eléggé kétértelmő prefektusi rendelkezés alapján a nagyváradi városháza bejáratánál felavatott emléktáblával kapcsolatban Nyilakozatot adott ki, amelyben a város egyharmadának érzékenységét sértőnek minősíti a tábla szövegét. A „horthysta-fasiszta” megbélyegző jelző – az Antonescu marsall utcatábla tőszomszédságában – egyértelmően diszkriminatív és sebeket feltépő – mutat rá a nyilatkozat, amelynek aláírói a leghatározottabban tiltakoznak az ellen, hogy történelmi évfordulóinkon egyre gyakrabban kezd megjelenni a magyarellenesség. A történelem ilyesfajta meghamísítása csak a megosztottsághoz és a kiszámíthatatlan kimenetelő konfliktusok gerjesztéséhez vezet – figyelmeztet a Bihar megyei RMDSZ nyilatkozata. „Szervezetünk vezetősége, felelőssége teljes tudatában ismételten kinyilatkoztatja, hogy a bihari magyarság létérdeke a békés együttélés légkörének megtartása. Épp ezért e történelemhamisító, indulatokat gerjesztő emléktábla elmozdítása érdekében aláírásgyőjtést kezdeményez” – fejeződik be Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök, Aranyics János megyei RMDSZ választmányi elnök és Jakabffy László városi tanácsi RMDSZ-frakcióvezető által aláírt, 1994. október 12-én Nagyváradon keltezett nyilatkozat.