1994. október 11., kedd II. évfolyam, 387. szám

*** Október 10-én, hétfőn, mindkét Házban éltek az interpelláció lehetőségével az RMDSZ honatyái.
A Szenátusban Szabó Károly, a parlamenti csoport alelnöke Liviu Maior tanügyminiszterhez intézett interpellációjában azt tette szóvá, hogy az államelnök strasbourgi kijelentéseivel ellentétben, amelyek az ország kedvező külföldi megítélését hivatottak szolgálni, a magyar nemzetiségő diákokat a legkülönbözőbb módszerekkel akadályozzák meg abban, hogy élve alkotmányos és törvények adta jogaikkal, anyanyelvükön tanulhassanak. Egy konkrét példát idézett, a szatmári 3. számú líceum IX. – finommechanikai profilú – osztályába sikerrel felvételizett 18 tanuló esetét, akikből mindmáig nem alakult magyar osztály, a megyei főtanfelügyelőség nem intézkedik az ügy megoldásáért, s ráadásul a gyerekek szüleire pszichikai nyomást gyakorolnak bizonyos “reformért” felelős (?) inspektorok. Szabó Károly azonnali intézkedést kért a tanügyminisztertől a helyi hatalmi tényezők alkotmánysértő és az Európai Tanácsban elhangzott államfői kijelentéseket meghazudtoló mesterkedéseivel szemben.
A Képviselőházban dr. Elek Barna Maros megyei képviselő a burgonya kerti növények közé való sorolása ügyében, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól kapott magyarázatot a kérdést tisztázó válasz alapján – miszerint a burgonyát tévesen sorolta a Kormány 507. sz. határozata a kerti-zöldség termények sorába – Florin Georgescu pénzügyminisztertől kért választ arra, hogy átértékelte-e a tárca a burgonyatermesztés téves besorolásából fakadó adózás kérdését, és milyen intézkedéseket foganatosítottak a helyes adókulcs alkalmazására.
Antal István Hargita megyei képviselő ugyancsak a pénzügyminiszterhez intézett kérdést, arra kérvén választ, hogy mikor szándékszik a tárca módosítani az 1954-ből, Gheorghiu Dej idejéből (!) származó pénzügyminisztériumi utasításokon alapuló, a privatizációt fékező gyakorlaton, amely lehetetlenné teszi az 1990/54-es törvény értelmében megalakult családi társaságok és iparengedéllyel rendelkező magánvállalkozók beruházó kedvét, mivel ezek a kisvállalkozók a fejlesztésre, termelőeszközökre, azok főjavítására költött összegeket nem írhatják le adóalapjukból.
Kerekes Károly Maros megyei képviselő az Iparügyi és a Pénzügyminisztériumtól arra kért választ, milyen észérv alapján kapnak az állami monopóliumként nyilvántartott villamossági ágazatban (RENEL) és a gázmővekben dolgozók jelentős jövedelemkiegészítést ingyenes villanyáram-. illetve földgázszolgáltatás formájában, tetemesen megterhelve az ország költségvetését, hiszen ugyanilyen alapon más kategóriák is jogot formálhatnának arra, hogy ne fizessenek postai vagy telefonszolgáltatásért, vízért, hőenergiáért, illetve mentesüljenek a házbérfizetési, társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségek alól.

*** A Magyar Szocialista Párt 1994. október 7–8-án tartott kongresszusán az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte, aki Markó Béla és a szövetség nevében is üdvözölte a kongresszust. Üdvözlő beszédében Takács Csaba kitért az MSZP és a magyar kormány programjában megfogalmazott, a határokon túli magyarokat érintő kérdésekre, az oktatás, kultúra, gazdaság területén szükséges együttmőködés fontosságára, valamint az e területen nyújtott támogatások folytonosságára, az ezzel kapcsolatos egyeztetések szükségességére, a román-magyar alapszerződés megkötésének folyamatára.

*** 1994. október 7-én Fodor Gábor mővelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta Markó Béla szövetségi elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, valamint Kötő József és Cs. Gyímesi Éva ügyvezető alelnököket, az RMDSZ Mővelődési és Oktatási Főosztályának képviseletében. A találkozón részt vevő RMDSZ-vezetők ismertették a romániai magyarság mővelődési életével és az anyanyelvő oktatás helyzetével kapcsolatos alapvető gondokat, és megfogalmazták álláspontjukat az együttmőködés és az anyaországi támogatás további alakulásával kapcsolatban. Külön foglalkoztak a könyvkiadás támogatásának nagy léptékő csökkentésével és a diplomahonosítás szabályozásának módozataival. Szóba került a román és magyar mővelődési minisztériumok vezetőinek közelgő találkozója és a megkötendő együttmőködési egyezmény, amely a kölcsönös tanulmányi ösztöndíjak, tanár- és diákcserék, rektorátusok stb. ügyeit fogja szabályozni.
Fodor Gábor válaszában azt emelte ki, hogy az új magyar kormány kisebbségpolitikai elképzelései nagymértékben egyeznek azokkal az igényekkel, amelyek az RMDSZ részéről megfogalmazódtak. Támogatja azt a törekvést, hogy a kisebbségi mővelődési és oktatási problémák megoldásáról helyi szinteken döntsenek maguk az érdekeltek. Hangsúlyozta, hogy nyitott a további eszmecserékre, az ügyek gyakorlati megoldásában pedig biztosította a küldöttséget az illetékes főosztályvezetők és a Határon Túli Magyarok Hivatala készséges együttmőködéséről.