*** 1994. november 1-én, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke találkozott Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezetô elnökével. A megbeszélésen jelen volt Somai József szervezési alelnök is.
A találkozó jó alkalmat adott arra, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást azokról az eseményekrôl, amelyek az utóbbi idôben a Magyarok Világszövetségét és az RMDSZ-t foglalkoztatták. A beszélgetés kiterjedt a két szervezet közti kapcsolatrendszer kiszélesítésére és a további együttmûködésre.
A megbeszélésen külön kitértek a Duna TV fontos szerepére a régió magyarságának polgáriasodásában. Szükségesnek ítélték olyan programok kidolgozását, amelyek választ adnak idôszerû gazdasági, mûvelôdési, oktatási kérdésekre.
*** Szerdán, november 2-án, a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetôsége tartott sajtóértekezletet, amelyen részt vettek: Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök, Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-beli képviselôje, Borbély László, a Képviselôház titkára, Márton Árpád, a képviselôházi frakció alelnöke, Vida Gyula, Madaras Lázár és Fekete Zsolt.
A házigazda szerepét Verestóy Attila látta el, aki bemutatta a résztvevô honatyákat, majd röviden szólt azokról a kérdésekrôl, amelyeket a sajtóértekezlet témájául javasoltak a rendezôk: az RMDSZ elleni legújabb támadásokról, az ország felelôs politikusainak felelôtlen és alkotmányellenes kijelentéseirôl, a privatizáció fékezésérôl, a kormány etatizáló, központosító, a helyi autonómia elvét semmibe vevô, az Alkotmányt is sértô rendeleteirôl és intézkedéseirôl, a törvényhozói munka lassú ütemérôl, amely a hatalmon lévô pártok és csatlósaik teljes hitelvesztését, demagógiáját, a kormányzásra való képtelenségét tanúsítja. A meghívott honatyák sorra kifejtették e kérdésekben az RMDSZ véleményét.
Frunda György beszámolt az ET jogi bizottságának római ülésérôl, amelyen megállapítást nyert, hogy Románia az ET 9 ajánlásából mindössze kettôt teljesített ezidáig, a többi kötelezettség beváltását pedig húzza-halasztja. Mint mondotta, Románia az egyetlen ET-tagország, ahova a felvétel után másodszor is ellátogatnak az ET jelentéstevôi a vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata végett.
Madaras Lázár egy, a demokrácia és a helyi autonómia romániai fejlôdésének szentelt értekezletrôl számolt be, amelyen szövetségünket képviselte, s amelyen sok szó esett arról, hogy a közigazgatás reformjának – a privatizációéhoz hasonló – késleltetése mennyire káros az ország számára.
Borbély László azokról a helyi autonómiát korlátozó, a prefektúrák hatáskörét kiterjesztô kormányhatározatokról szólt, amelyek ügyében interpellált is, s amelyek visszavonását kérte.
Verestóy Attila és Vida Gyula a privatizáció késleltetésérôl, a kormány ama törekvésérôl szólt, hogy alárendelje a Román Nemzeti Bankot, a Parlamentet semmibe véve alkossa meg a törvényeket – rendeletek útján.
Végül Márton Árpád – miután a Képviselôházban felolvasott nyilatkozatát és Funar szatmári interjúját a sajtó képviselôi kézhez kapták – az Alkotmány vonatkozó cikkelyeit idézve szögezte le az RMDSZ álláspontját az ellene irányuló, vezetô politikusoktól származó felelôtlen és az Alkotmánynak ellentmondó kinyilatkoztatásokról, amelyek megkérdôjelezik az RMDSZ legitimitását. Tételesen említette Ion Iliescu elnök strasbourgi és Brassó-Pojána-i kijelentéseit, Oliviu Gherman párt- és házelnök sajtóban nyilvánosságra hozott elmélkedését és Funar, ugyancsak kormánypárti elnök szélsôséges, a magyarságot és az RMDSZ-t súlyosan sértô nyilatkozatait. Ezekkel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja az, hogy az államfônek – alkotmányos kötelessége szerint is –, továbbá a kormánynak és a kormánypártnak határozottan állást kell foglalnia, hacsak nem vallja ugyanezeket a nézeteket.
Szóba került még a Bitay-nyilatkozat kapcsán a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés Elnökségének tisztázó nyilatkozata, a Maros megyei RMDSZ állítólagos kizárása a Romániai Demokratikus Konvencióból – a cáfolatot a legilletékesebbtôl, Borbély László megyei elnöktôl hallhatták az újságírók.