*** 1994. november 1-én, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke találkozott Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. A megbeszélésen jelen volt Somai József szervezési alelnök is.
A találkozó jó alkalmat adott arra, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást azokról az eseményekről, amelyek az utóbbi idôben a Magyarok Világszövetségét és az RMDSZ-t foglalkoztatták. A beszélgetés kiterjedt a két szervezet közti kapcsolatrendszer kiszélesítésére és a további együttműködésre.
A megbeszélésen külön kitértek a Duna TV fontos szerepére a régió magyarságának polgáriasodásában. Szükségesnek ítélték olyan programok kidolgozását, amelyek választ adnak időszerû gazdasági, művelődési, oktatási kérdésekre.
*** Szerdán, november 2-án, a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetősége tartott sajtóértekezletet, amelyen részt vettek: Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök, Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-beli képviselője, Borbély László, a Képviselőház titkára, Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, Madaras Lázár és Fekete Zsolt.
A házigazda szerepét Verestóy Attila látta el, aki bemutatta a résztvevő honatyákat, majd röviden szólt azokról a kérdésekről, amelyeket a sajtóértekezlet témájául javasoltak a rendezők: az RMDSZ elleni legújabb támadásokról, az ország felelős politikusainak felelőtlen és alkotmányellenes kijelentéseiről, a privatizáció fékezéséről, a kormány etatizáló, központosító, a helyi autonómia elvét semmibe vevő, az Alkotmányt is sértő rendeleteiről és intézkedéseiről, a törvényhozói munka lassú üteméről, amely a hatalmon lévő pártok és csatlósaik teljes hitelvesztését, demagógiáját, a kormányzásra való képtelenségét tanúsítja. A meghívott honatyák sorra kifejtették e kérdésekben az RMDSZ véleményét.
Frunda György beszámolt az ET jogi bizottságának római üléséről, amelyen megállapítást nyert, hogy Románia az ET 9 ajánlásából mindössze kettőt teljesített ezidáig, a többi kötelezettség beváltását pedig húzza-halasztja. Mint mondotta, Románia az egyetlen ET-tagország, ahova a felvétel után másodszor is ellátogatnak az ET jelentéstevői a vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata végett.
Madaras Lázár egy, a demokrácia és a helyi autonómia romániai fejlődésének szentelt értekezletről számolt be, amelyen szövetségünket képviselte, s amelyen sok szó esett arról, hogy a közigazgatás reformjának – a privatizációéhoz hasonló – késleltetése mennyire káros az ország számára.
Borbély László azokról a helyi autonómiát korlátozó, a prefektúrák hatáskörét kiterjesztő kormányhatározatokról szólt, amelyek ügyében interpellált is, s amelyek visszavonását kérte.
Verestóy Attila és Vida Gyula a privatizáció késleltetésérôl, a kormány ama törekvéséről szólt, hogy alárendelje a Román Nemzeti Bankot, a Parlamentet semmibe véve alkossa meg a törvényeket – rendeletek útján.
Végül Márton Árpád – miután a Képviselôházban felolvasott nyilatkozatát és Funar szatmári interjúját a sajtó képviselői kézhez kapták – az Alkotmány vonatkozó cikkelyeit idézve szögezte le az RMDSZ álláspontját az ellene irányuló, vezető politikusoktól származó felelőtlen és az Alkotmánynak ellentmondó kinyilatkoztatásokról, amelyek megkérdőjelezik az RMDSZ legitimitását. Tételesen említette Ion Iliescu elnök strasbourgi és Brassó-Pojána-i kijelentéseit, Oliviu Gherman párt- és házelnök sajtóban nyilvánosságra hozott elmélkedését és Funar, ugyancsak kormánypárti elnök szélsőséges, a magyarságot és az RMDSZ-t súlyosan sértő nyilatkozatait. Ezekkel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja az, hogy az államfőnek – alkotmányos kötelessége szerint is –, továbbá a kormánynak és a kormánypártnak határozottan állást kell foglalnia, hacsak nem vallja ugyanezeket a nézeteket.
Szóba került még a Bitay-nyilatkozat kapcsán a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés Elnökségének tisztázó nyilatkozata, a Maros megyei RMDSZ állítólagos kizárása a Romániai Demokratikus Konvencióból – a cáfolatot a legilletékesebbtől, Borbély László megyei elnöktôl hallhatták az újságírók.