1994. május 25., szerda II. évfolyam, 290. szám

*** Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletére ezúttal szerdán, május 25-én került sor a szövetség bukaresti székházában. A házigazga Markó Béla mellett Dézsi Zoltán, az SZKT ÁB elnöke, Vida Gyula, a képviselőházi frakció elnöke, Seres Dénes szenátor, Birtalan Ákos és Szilágyi Zsolt képviselők foglaltak helyet az újságírók karéjában.
Rövid bevezetőjében Markó Béla összefoglalta az elmúlt két hét eseményeit az RMDSZ szemszögéből. Ezek közül természetesen a marosvásárhelyi SZKT-ülésen történtekről számolt be, kiemelve az itt elfogadott RMDSZ-állásfoglalást az Európai Stabilitási Egyezmény előkészítéséről. A május 26-án, csütörtökön Párizsban megnyíló értekezlet az európai stabilitás egyik fő problémájaként kezeli a volt szocialista országok térségében élő nemzeti kisebbségek problémáját. Az európai politikusok felismerték, hogy csak a térségben élő nemzeti kisebbségek jogi státusának rendezésével, a megfelelő jogi keretek megteremtésével biztosítható a térség stabilitása. Szövetségünk a külügyminisztériumhoz, a párizsi nyitóértekezlet titkárságához, továbbá valamennyi résztvevő ország bukaresti képviseletéhez eljuttatott Állásfoglalásában kinyilvánítja azon óhaját, hogy az Európai Stabilitási Egyezmény kidolgozása során a romániai magyarság helyzetének rendezését is szolgáló konferenciákon, két- vagy többoldalú tárgyalásokon az RMDSZ-t fogadják el résztvevőként. Ennek kapcsán Markó Béla azt is megemlítette, hogy az Európai Közösség egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a kisebbségi kérdésnek, rövidesen megvitatásra kerül a König-Jannson jelentés az ET-ajánlások romániai teljesítésére vonatkozóan, amelyben jelentős helyen szerepelnek a romániai magyarságot közvetlenül érintő, mindezidáig megoldatlanul maradt kérdések, többek között a Közoktatási törvény, a Nemzetiségi törvény, a Cseresznyés Pál-ügy, az egyházi javak visszaszolgáltatása. Ezzel kapcsolatban Markó Béla kifejezte szövetségünk értetlenségét egyes hazai politikai erők, politikusok olyan kijelentései fölött, amelyek kétségbe vonják a jelentés objektivítását; holott az cáfolhatatlan tényeken, adatokon alapul. Ez a magatartás – mondotta Markó Béla – presztízsveszteséghez, az ország hitelének rontásához vezet.
Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke a marosvásárhelyi ülésen végzett munkáról tartott rövid ismertetőt. Elmondotta, hogy a jó szervezésnek, a szövetségi képviselők felkészültségének és felelős hozzáállásának eredményeként a marosvásárhelyi SZKT mindössze egy nap alatt el tudta végezni a munkáját, a küldöttek legnagyobb része így részt tudott venni a csíksomlyói búcsún is. A SZKT május 20-án lezajlott marosvásárhelyi ülésének munkáját összegezve, Dézsi Zoltán elmondotta, hogy a napirendnek megfelelően a szövetség döntéshozó testülete meghallgatta az ügyvezető elnök jelentését a szövetség állapotáról, az Ügyvezető Elnökség beszámolóját a képviselőházi parlamenti csoport munkájáról, valamint Szabó Károly szenátusi frakcióelnök beszámolóját a szenátusi csoport munkájáról. Nagyon hasznosak voltak az ezt követő, az Ügyvezető Elnökséghez intézett interpellációk. Tőkés László tiszteletbeli elnök SZKT-hoz intézett levelét Dézsi Zoltán olvasta fel. A testület megvitatta és elfogadta az RMDSZ Állásfoglalását az Európai Stabilitási Egyezmény előkészítéséről. Az SZKT úgyszintén megvitatott és elfogadott egy állásfoglalást a marosvásárhelyi Antonescu-szobor felállítására irányuló kísérletről. A továbbiakban az SZKT megvitatta és elfogadta a területi szervezetek mőködési szabályzatának tervezetét, meghallgatta és jóváhagyta az Ellenőrző Bizottság jelentését, módosította az SZKT mőködési szabályzatát, és végül határozatot fogadott el az ÜE mellett mőködő Ifjúségi Főosztály létrehozásáról.
Vida Gyula a két hete folyó parlamenti költségvetési vitáról szólva elmondotta, hogy az RMDSZ véleménye szerint ez a megengedhetetlenül későn benyújtott tervezet megalapozatlan, felelőtlen, hamis adatokra épül, és mint ilyen a kormány tehetetlenségét bizonyítja. Ennek megfelelően az RMDSZ parlamenti csoportja kérte, hogy a tervezetet utalják vissza a kezdeményezőnek átdolgozásra, aminek során kérjék ki és vegyék figyelembe az ellenzék módosító javaslatait is. Sok remény a kompromisszumra nincs, a tervezetet a többségi szavazógépezet el fogja fogadni, az RMDSZ ehhez azonban nem járul hozzá, ellene szavaz.
Birtalan Ákos mindezt azzal egészítette ki, hogy a tervezet a szociális, kulturális, oktatási és egészségügyi téren szigorúan takarékos, gazdasági téren viszont felelőtlenül pazarló, továbbra is szubvencionálja a ráfizetéses gazdasági egységeket.
Seres Dénes szenátor a lakások visszaadását szabályozó törvénytervezetről mondta el az RMDSZ véleményét, miszerint ezt a törvényt a kormány a tulajdonosok és a bérlők együttes nyomására terjesztette elő, de nincs meg a politikai akarata a kérdés végérvényes és jogszerő rendezésére. Ami szövetségünket illeti, az RMDSZ a teljes körő visszaszolgáltatás mellett száll síkra, hiszen ez az egyedüli jogszerő megoldás, természetesen az államnak megfelelő intézkedésekkel védelmet kell nyújtania a bérlők számára, kedvező hitelek és lakásépítési feltételek biztosításával.
Szilágyi Zsolt arról beszélt, hogy az európai általános stabilitást térségenként kell megteremteni, s ehhez a kisebbségek helyzetének rendezése, kisebbségi törvények elfogadása elengedhetetlen. Az eddig tapasztalható huzavonának ebben a tekintetben – reménye szerint – egyszer vége lesz, egy új kormány, esetleg egy előrehozott választás döntő változást hozhat e téren.
Egy kérdésre válaszolva, Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ kéréssel fordult a külügyminiszterhez, hogy Párizsba utazása előtt konzultációra kerülhessen sor a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozóan szövetségünk vezetésével. Sajnos, csupán a Parlament Külügyi Bizottságában jött létre találkozó, ott elmondtuk véleményünket, és átadtuk az SZKT Állásfoglalását.
Az RTV riportere azt firtatta, egyetért-e az RMDSZ Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentésével, miszerint az SZKT-nak a romániai magyarság parlamentjévé kell válnia. Markó Béla és Dézsi Zoltán igenlő választ adtak. A TV-riporter arra vonatkozó kérdésére pedig, hogy miért ellenzi az RMDSZ Antonescu szobrának felállítását, Markó Béla kifejtette, hogy Antonescut háborús bőnösként ítélték el, kisebbségellenes és zsidóellenes megnyilatkozásai köztudottak, a tábornokot mindmáig nem rehabilitálták, a szoborállítás Marosvásárelyen provokációnak tekinthető.