*** 1994. június 28-án tartotta ünnepélyes nyitóülését a magyar Országgyőlés, amelyen Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására jelen volt Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba is.
*** A Szociáldemokrata – Újbaloldali Tömörülés Elnöksége a következő Közleményt hozza a nyilvánosságra:
A Szociáldemokrata – Újbaloldali Tömörülés 1994. június 25-én, szombaton Kolozsváron elnökségi értekezletet tartott, amelyen részt vett dr. Dáné Tibor elnök, Bitay Ödön elnökhelyettes, Nagy Károly titkár, Kira Miklós elnökségi póttag, a kolozsvári csoport megbízottja. Az elnökség meleg barátsággal köszöntötte a Magyar Szocialista Párt küldöttét, Fritz Péter mérnököt, az MSZP Országos Választmányának tagját, országgyőlési képviselőt, akit az elnökség felkért, hogy mind Horn Gyula pártelnöknek, mind az MSZP vezetőségének és választóinak tolmácsolja a romániai szociáldemokrata – újbaloldaliak őszinte jókívánságait és szolidaritását a magyarországi országgyőlési választásokon elért sikerük alkalmából.
A jelenlevők ezután áttértek a következő napirend megvitatására:
1. A Szociáldemokrata – Újbaloldali Tömörülés álláspontja a nemzetiségünk jog- és esélyegyenlőségét semmibe vevő és alkotmánysértő törvénnyel kapcsolatban. Előadó: Nagy Károly.
2. Az RMDSZ belső szövetségi politikája, valamint az Újbaloldali Tömörüléssel kapcsolatos eddigi sajtókampány és részleges sajtóbojkott. Előadó: Bitay Ödön.
3. Az RMDSZ szervezeti felépítése az európai demokratikus követelmények tükrében, az RMDSZ-kerületek és helyi szervezetek politikai és társadalmi tekintélyének helyreállítása. Előadó: dr. Dáné Tibor.
4. A dolgozói tulajdonszerzés lehetősége a termelőeszközök magánosításának folyamatában. Előadó: Nagy Károly.
5. A Magyar Szocialista Párt nemzetiségi politikája, álláspontja a határon túli magyarsággal kapcsolatosan, a kétoldalú államszerződések lehetőségéről és esélyeiről. Előadó: Fritz Péter, az MSZP küldötte.
6. A Magyar Szocialista Párt és a Szociáldemokrata – Újbaloldali Tömörülés rendszeres együttmőködésének lehetősége és távlatai. Előadó: dr. Dáné Tibor.
Az öt és fél órás elnökségi értekezleten a napirendet teljes egészében kimerítették és a kapcsolatos határozatokat egyöntetően jóváhagyták. A részletekről az elnökség tájékoztatja a folyó év október 1-re összehívandó megyeközi értekezletet. Ezen az értekezleten a küldöttek beszámolókat hallgatnak meg az addig sorra kerülő bel- és külföldi tárgyalásokról is.
A Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés Elnöksége
*** Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletére ezúttal szerdán, június 29-én került sor a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett az értekezleten Szabó Károly, a szenátusi csoport elnöke, Buchwald Péter kolozsvári szenátor, a csoport titkára, Székely Ervin, a képviselőházi csoport alelnöke és Sinkó István kolozsvári képviselő.
Markó Béla rövid bevezetőjében bejelentette, hogy eredetileg ez lett volna a nyári parlamenti szünet előtti utolsó sajtóértekezlet, de mert előreláthatólag rendkívüli parlamenti ülésszakra is sor kerül, a jövő héten is szervez sajtóértekezletet az RMDSZ, a nyári vakációban pedig akkor, amikor fontos események, történések ezt indokolják.
Az utóbbi időszak számunkra legjelentősebb politikai eseményei és fontosabb szövetségi akciói közül Markó Béla a Tanügyi törvény képviselőházi elfogadását és a kolozsvári Mátyás-szobor és Főtér körül kialakult helyzetet, illetve az ezzel kapcsolatos határozott RMDSZ-álláspontot említette, valamint az Erdély több városában, településén tapasztalt – ha nem is magyarellenes kampánynak, de mindenesetre aggasztónak minősíthető, kisebbségünk ellen irányuló – cselekményeket. Ezek között megemlítette a Maros megyei prefektus és rendőri hatóságok utasítására, illetve cinkos közremőködésével eltávolított kétnyelvő helységnévtáblákat, valamint a Déva várában mindeddig háborítatlan, ám nemrég ismeretlen tettesek által meggyalázott, tönkre tett Dávid Ferenc emléktábla ügyét. A kolozsvári nacionalista polgármester provokációi mellett ezek annál is aggasztóbbak, mert a törvényhozás szintjén is lehetségessé vált egy olyan megszorító, diszkriminatív törvény elfogadása, mint a hazai magyar nyelvő oktatás jövőjét súlyosan veszélyeztető és a magyarság, az RMDSZ számára teljesen elfogadhatatlan Tanügyi törvény, amely a kommunista rendszer törvényénél is megszorítóbb a kisebbségi oktatás szempontjából, gyakorlatilag felszámolja az anyanyelvő szakoktatást, súlyosan korlátozza a felsőfokú oktatás és a felekezeti oktatás lehetőségeit. Ami ez utóbbi törvényt illeti, az RMDSZ továbbra is minden lehető eszközzel, a nemzetközi fórumok segítségét is kérve, harcolni fog a törvény módosításáért (a Szenátusban, az Alkotmánybíróságon). A kolozsvári „tudományos célú ásatások” megakadályozására pedig a polgári engedetlenség eszközeit is igénybe véve, az SZKT által rövidesen kidolgozandó program alapján fog cselekedni érdekvédelmi szövetségünk.
Buchwald Péter a legfrissebb kolozsvári helyzetjelentéssel lepte meg a sajtó képviselőit: a déli órákban telefonon tudta meg, hogy a délelőtt folyamán az RMDSZ helyi vezetői és a Történelmi Múzeum vezetői közötti tárgyaláson megegyeztek abban, hogy az ásatásokhoz – közterületen – elengedhetetlenül szükséges a helyi tanács jóváhagyása. És lévén hogy egy ilyen döntéshez a tanács kétharmadának szavazata kell, remélhető, hogy ilyen jóváhagyás nem születik. Azt pedig Sinkó István jogász-képviselő tette hozzá, hogy a katolikus egyház területén (a Szent Mihály templom kertjében) folytatandó ásatásokhoz viszont a római katolikus egyház semmiképpen sem fog hozzájárulni. Másrészt – folytatta Sinkó István – a Főtér történelmi rezervátum, amelyet eredeti állagában kell megőrizni, csak igen indokolt helyzetben lehet megbolygatni. Ugyanakkor arra sincs garancia, hogy az esetleg elkezdett munkálatokat befejezhessék, a szőkös anyagi eszközök miatt. Továbbá: nagyon is kétséges az ásatások tudományos motivációja, hiszen a Memorandisták emlékmőve alatt feltárt római korú ötvöskemencét annak rendje és módja szerint befedték, a város másik pontján két évvel ezelőtt kezdett ásatásokat pedig – bár azok is sikeresek voltak – anyagi eszközök híján abbahagyták. Egyértelmû tehát – vonták le a következtetést az RMDSZ-vezetôk –, az ásatások nem tudományos célt szolgálnak, egyetlen céljuk a feszültségkeltés, az emberek figyelmének elterelése a súlyos napi gondokról. Szabó Károly kifejtette, hogy egy nagyszámú társadalmi réteget – a magyar kisebbséget – pszichológiai tesztnek vetik alá: meddig terjed a provokációkkal szembeni tőrés határa. Ezt pedig nem egy egyszerő végrehajtó, a kolozsvári polgármester teszi, hanem a nyíltságot nem kedvelő, háttérben meghúzódó más erők…
Székely Ervin a különleges felhatalmazást a parlamenti vakáció idejére ismét keresztülerőszakoló kormányt azzal vádolta, hogy semmibe veszi a törvényhozást, s olyan rendelkezések elfogadására kapott ismét felhatalmazást, amelyekről csak a Parlament dönthet.
Az RMDSZ általános politikai magatartásának átértékelésével kapcsolatban a szövetségi elnök kijelentette, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa kérte az ország elnökét, foglaljon nyíltan állást a kolozsvári nacionalista provokációkkal kapcsolatban, de erre nem került sor, mint ahogyan a Tanügyi törvénnyel kapcsolatban sem. Adrian Nőstase kormánypárti vezető sugalmazása, hogy kollégái tanúsítsanak több megértést az RMDSZ Tanügyi törvényt módosító javaslatai iránt, szintén csak a kijelentések szintjén maradt, a tény viszont az, hogy a kormánypárti képviselők leszavazták az RMDSZ módosító javaslatát. Bennünket immár a tettek érdekelnek, nem a nyilatkozatok – szögezte le végezetül Markó Béla.