1994. június 28., kedd II. évfolyam, 314. szám

*** 1994. június 23-án a Szenátus, majd június 27-én a Képviselőház is elfogadta az Alkotmánybíróságnak a Háborús veteránokról szóló törvénnyel kapcsolatos döntését. Ennek megfelelően háborús veteránoknak tekintendők azok az észak-erdélyiek is, akik a II. világháború idejében hadikötelezettségeiknek eleget téve a román hadsereg ellen harcolni kényszerültek. Az ily módon elfogadott törvényt az ország elnöke köteles 10 napon belül kihirdetni. Az Alkotmánybíróság döntése mellett szavazott 216 képviselő, ellene egy (a német kisebbség képviselője), 36 pedig (zömmel az RNEP honatyái) tartózkodott.
A törvény ilyen alakulásában az RMDSZ-nek oroszlánrésze volt, de küzdelmét nem koszorúzta volna siker, ha nem sorakozik fel mögéje, kezdettől fogva, az egész parlamenti ellenzék. (A kormánypártiak – kényszerhelyzetben – kénytelenek voltak megszavazni az Alkotmánybíróság döntését, mert különben az egész törvény kidolgozását elölről kellett volna kezdeni, s a veteránok helyzetét szabályozó törvény újabb – többhónapos – késéséért nem tudták vállalni a felelősséget.)

*** A hétfői interpellációk során, június 27-én, Borbély László Maros megyei képviselő a kétnyelvő helységnévtáblák és feliratok ügyében intézett interpellációt a kormányhoz, sürgős írásbeli választ kérve a kormány hivatalos álláspontjáról a kérdésben. Az utóbbi hónapokban ugyanis olyan intézkedések történtek a kétnyelvő táblák tekintetében, amelyek nincsenek összhangban az ország alkotmányával és azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyeket Románia is aláírt.
Bár a kormány és a parlamenti pártok kötelezettséget vállaltak az ET 1201-es számú, a kisebbségekre vonatkozó ajánlásának alkalmazására, sőt, a Képviselőház külön Nyilatkozatot is elfogadott erre vonatkozóan, a gyakorlatban a prefektúrák felfüggesztik a helyi tanácsoknak a kétnyelvő táblák felállítására, a kétnyelvő feliratok alkalmazására vonatkozó határozatait, mi több, a már rég meglevő vagy tanácsi határozat értelmében újonnan felállított táblákat eltávolíttatják. Maros megyében a 69/1991-es számú törvényt megsértve, a prefektus és a megyei tanács elnöke körlevelet küldött a helyi tanácsnak, amelyben megtiltja a kétnyelvő táblák kérdésének napirendre tőzését is, az utászok pedig, prefektusi utasításra – a rendőri szervekkel karöltve – még a magánterületekre is behatoltak (!) és eltávolították a helyi tanácsok engedélyével felállított táblákat. Tették mindezt annak dacára, hogy a Külügyminisztérium a König-Jansson jelentésre adott válaszként az ET-hoz eljuttatott Memorandumában világosan leszögezi: “A kétnyelvő feliratok felállítása és fenntartása a helyi közigazgatási szervek hatáskörébe tartozik. A román kormány nem tett semmilyen intézkedést a kétnyelvő helységnévtáblák eltávolíttatásáért.”
Borbély László az RMDSZ képviselőházi csoportjának nevében előterjesztett interpellációjában azt is szóvá tette, hogy a kormány asztalán 1993 júniusától fekszik a Nemzeti Kisebbségi Tanács egy határozattervezete, amely előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint 10 százalékát kitevő nemzeti kisebbség él, ki kell tenni a kétnyelvő feliratot. Azóta a kormány nem foglalt állást ez ügyben, ezzel szemben az ET jelentéstevőinek bukaresti látogatásakor pozitívumként tüntették fel a Kovászna és Hargita megyékben létező kétnyelvő feliratokat. Borbély László bejelentette, hogy értesíteni fogják a Kormány Főtitkárságát a prefektus rendelkezéséről, a Belügyminisztériumtól pedig kérni fogják a magánterületre jogtalanul behatoló hatósági személyek megbüntetését.

*** 1994. június 19–26-a között Nagyenyeden megtartotta első szakmai találkozóját a januárban alakult Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel célja a népfőiskola fogalom megismertetése és elmélyítése a hazai magyar kultúrkörben, szakmailag támogatva ezzel azoknak a – főleg szórványban mőködő pedagógusoknak, papoknak és közösségszervezőknek – a munkáját, akik felelősséget éreznek és vállalnak azért a közösségért, amelyben élnek és tevékenykednek.
A rendezvény anyagi támogatója a Illyés Alapítvány volt, a szakmai hátteret a Magyar Népfőiskolai Társaság és a Sárospataki Népfőiskola Egyesület biztosította. Előadásokból és kiscsoportos tevékenységből állt össze a Bethlen Gáborról elnevezett népfőiskola tanfolyamának szakmai része, esti lazító programként pedig táncházat, népdaltanulást és borkultúrtörténeti előadást is szerveztek. A hallgatóknak konkrét népfőiskolai programokat is ki kellett dolgozniuk. A tanfolyam különlegessége a Tőzfelelős címő alkalmi kiadvány volt, melyet a népfőiskola hallgatói írtak és szerkesztettek.
A szervező munkában Dáné Tibor Kálmán és Laskay Sándor szerzett érdemeket.

*** Június 19–24-e között került sor Szovátán a Szovátai Kórusnapok elnevezéső hatnapos rendezvénysorozatra. A rangos rendezvényt a marosvásárhelyi Filharmónia nyitotta meg Wolfgang Amadeus Mozart Koronázási miséjével, Szalman Lóránd vezényletével. A kórustalálkozón magyar gyermekkarok, népdalkórusok, férfikarok, nőikarok, vegyeskarok és kamarakórusok mutatták be tudásukat.
A hazai és külföldi dalosok szovátai találkozóján megnyitóbeszédet mondott Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ szervezet politikai alelnöke.