*** Az RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatot adott közzé a kolozsvári városvezetés Mátyás-szobor és Főtér elleni provokatív terveivel kapcsolatban.
„Mindannyiunk számára Mátyás király lovasszobra, Fadrusz János remekmőve és a 750 éves Szent Mihály templom nem egy város, nem Kolozsvár – hanem egész Erdély szimbóluma” – hangzik az állásfoglalás, amely megállapítja, hogy a kommunista múlt barbár örökösei, a városromboló Ceauőescut eszményképüknek tekintő, legsovénebb, magyargyőlölő erők megpróbálnak újra és újra kezet emelni az európai keresztény kultúra alkotásaira. „Nemcsak a szoborcsoportot akarják elköltöztetni, vagy éppen lerombolni, nemcsak a Szent Mihály templom környékét és kertjét akarják feldúlni, sokkal inkább az erdélyi helyzetet szeretnék destabilizálni! Egyaránt zsarolják ezzel a kormányzópártot és a konstruktív ellenzéket, megbolygatják az emberek nyugalmát, sőt, lehetetlenné teszik a magyar-román közeledést és történelmi megbékélést is!” A terv kiagyalói „meggyalázzák Hunyadi Mátyás őseinek, a Hunyadi-családnak az emlékét, a magyarok és románok közös transzilván múltját!” – szögezi le az állásfoglalás, amely így folytatódik: „Marosvásárhely és Maros megye népe átélte 1990 tavaszát, amikor posztkommunista csoportok kiprovokálták Kelet-Európa első etnikai konfliktusát. Akkor tanultuk meg, hogy csak az ország modernizációját segítő erők egysége és határozottsága vethet gátat az ilyen kísérleteknek!”
Végezetül „a Maros megyei RMDSZ elnöksége kifejezi teljes szolidaritását Kolozsvárral, kész minden segítségre, anyagi támogatásra, hogy a Funar-féle gonosztevők kezét lefogják, és eltávolítsák őket a közéletből. Követeljük, hogy az erre illetékesek azonnal függesszék fel polgármesteri tisztéből Gheorghe Funart!”
*** Ugyanebben a kérdésben állást foglalt a Bihar megyei RMDSZ-szervezet VI. Küldöttgyőlése is, amely nyilatkozatában megállapítja, hogy a megye magyarsága mélységes megdöbbenéssel szemléli azt a rafináltan kitervelt feszültségszító kampányt, amely napok óta zajlik a szellemiségére oly büszke „kincses Kolozsvár” falai között. „Régóta tudatára ébredhettünk annak, hogy Gheorghe Funar polgármester és a mögötte álló szélsőséges körök végső célja Erdély szellemi fővárosának magyartalanítása, az etnikai homogenizáció mielőbbi megvalósítása egy olyan településen, amely évszázadokon át az erdélyi magyarság egyik legfontosabb tudományos, oktatásügyi, illetve közmővelődési központja volt.” Miután hangsúlyozza, hogy Fadrusz János kolozsvári szobra Donatello és Verrochio, valamint Nagy Péter szentpétervári szobra mellett egyike Európa első öt lovas remekmővének, a nyilatkozat leszögezi, hogy e világhírő alkotás elmozdításának szándéka „tökéletesen illusztrálja azt az idegengyőlöleten alapuló kultúrbarbarizmust, melynek egyetlen krédója a bármiféle másságot megtőrni nem tudó nemzeti kizárólagosság; az emberiség kultúrörökségeként számon tartott Főtér minden alapot nélkülöző feltúrása pedig az egyetemes európai kultúra provokatív arculcsapása”.
Kiemelve, hogy Mátyás király személye az európai etika, az igazság, az emberi tisztesség jelképe, Kolozsvár és Erdély szimbóluma, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének VI. Küldöttgyőlése a leghatározottabban tiltakozik nemzeti önérzetünk sorozatos lábbal tiprása ellen, és felhívással fordul az erdélyi magyarság minden tagjához, Románia minden kultúrtisztelő polgárához, Európa minden hatalmi tényezőjéhez, hogy – amíg még nem késő – fogják le a szoborrombolók kezét.
*** 1994. június 25-én, Nagyváradon, beszámoló, illetve alapszabályzatmódosító küldöttgyőlést tartott az RMDSZ Bihar megyei szervezete. A 11 főből álló megyei elnökség tagjainak egyéni beszámolója, a megyei etikai bizottság határozatának ismertetése, valamint az azt követő hozzászólások után a küldöttgyőlés elfogadta az elnökség jelentését, majd pedig hivatalos dokumentumként egy, az anyanyelvő oktatás jövőjére vonatkozó Állásfoglalást, illetve egy, a Mátyás-szobor körül kialakult helyzettel kapcsolatos Nyilatkozatot.
Ezután került sor az Alapszabályzat módosítására az SZKT-nak a területi szervezetek felépítésére vonatkozó döntése szellemében. A körzeti javaslatok alapján a Bihar megyei szervezet VI. Küldöttgyőlése 22 pontban módosította a szervezet 1993. május 29-én elfogadott Alapszabályzatát. Ezek szerint a két küldöttgyőlés közötti időben a szervezet vezető testülete a megyei választmány. A megyei választmány tagjai a területi körzetek egy-egy képviselője (szám szerint 25), a küldöttgyőlést megelőző esztendő kilenc legeredményesebb körzetének egy-egy képviselője, az Önkormányzati Tanács tagjai (15), a megyei parlamenti képviselők és szenátorok (4), az SZKT, illetve a SZET Bihar megyei képviselete, a társult szervezetek egy-egy képviselője.
A megyei választmány saját munkájának irányítására, elnökhelyettesből, illetve titkárból álló saját elnökséget választ.
Két választmányi győlés között a szervezet vezetéséről a Megyei Elnökség gondoskodik. A Megyei Elnökség elnökből, illetve négy alelnökből áll (politikai, társadalom-szervezési, gazdasági, valamint oktatási alelnök).
Az alapszabályzat-módosítás után a küldöttgyőlés automatikusan tisztújító küldöttközgyőléssé alakult át, amely először megválasztotta a 75 tagú választmány választott tagjait, majd a megyei elnökséget.
Az RMDSZ Bihar megyei elnöke továbbra is Varga Gábor maradt, politikai alelnök Kapy István, társadalom-szervezési alelnök Lukács László, gazdasági alelnök Pete István, oktatási alelnök Nagy F. István lett.
*** Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szervezésében folyó év július 1-én, 14.00 órától a kolozsvári Pavlov utcai székházban egyeztető megbeszélésre kerül sor a platformok helyzetének rendezéséről, valamint a belső választások előkészítésének folyamatáról, melyre minden területi szervezet elnöke hivatalos.
A kezdeményezés egy tárgyalás-sorozat egyik állomása, az első ilyen témával rendezett kerekasztal-megbeszélésen a szövetségi elnök és az Ügyvezető Elnökség mellett az SZKT frakcióvezetői vettek részt. A július elsejei megbeszélésen azokról az elképzelésekről és feladatokról lesz szó, amelyek a következő időszakban döntő módon befolyásolják a szervezet életét, és többek között a soron következő SZKT napirendjén is szerepelnek majd. Ugyanakkor lehetőség nyílik más aktuális kérdések megvitatására is.