*** KÖZLEMÉNY
Az RMDSZ szövetségi elnöke és ügyvezető elnöke 1994. június 22-re összehívta Kolozsvárra az RMDSZ Operatív Tanácsát. A tanács ülésén jelen voltak: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, Csávossy György, Szabó Károly és Bodó Barna. Igazoltan hiányzott Vida Gyula; tanácskozási joggal, meghívottként részt vett Somai József.
Az Operatív Tanács elemezte az összehívás indokait és megállapította, hogy mind a Kolozsváron kialakult helyzet, mind a Tanügyi törvény vitájának jelenlegi állása kimerítik a válsághelyzet fogalmát.
1. Az Operatív Tanács a Mátyás király szoborcsoport és környezetének veszélyeztetettségét tárgyalva arra a következtetésre jutott, hogy a Kolozsváron kialakult feszültség a szélsőséges, xenofób erők megnyilvánulása, nem egyszerően kolozsvári jelenség. A sorozatos törvénytelenségek újabb merényletet jelentenek nemcsak nemzeti identitásunk és hagyományaink megőrzése, hanem egyben az egyetemes kulturális örökség ellen is, éppen ezért nemzeti, országos és egyetemes érdekeket sértenek.
Az Operatív Tanács mérlegelte a kolozsvári szoborcsoport és környékének megvédésére hozandó intézkedéseket, és elhatározta, hogy sorozatos, országos szintő tiltakozó megnyilvánulásokat indítványoz és támogat mindaddig, míg a Fadrusz János mővét és más, törvény által is védett mőemléket veszély fenyeget. Az első ilyen országos jellegő tiltakozó rendezvény az 1994. június 24-én, 11 órakor Kolozsvár Főterén sorra kerülő ökumenikus istentisztelet. Az Operatív Tanács indítványozza továbbá ügyeletszolgálat felállítását az esetleges ásatások elkezdésének megakadályozására. Ugyanakkor szándékában áll igénybe venni az illetékes nemzetközi fórumok támogatását.
2. Az Operatív Tanács megállapítása szerint a Tanügyi törvénytervezet parlamenti vitája alkalmából nyilvánvalóvá vált, hogy nincs meg a kellő politikai akarat az RMDSZ képviselői által beterjesztett módosító javaslatok elfogadására, annak ellenére, hogy azok a román Alkotmánnyal és a nemzetközi ajánlásokkal összhangban vannak. A törvénynek a kisebbségi oktatást szabályozó szakaszai bizonyítják, hogy a jelenlegi parlament nem szándékszik egy, az európai normák által megszabott, modern Tanügyi törvényt elfogadni, amely kielégítően biztosítaná a romániai nemzeti kisebbségek minden szintő anyanyelvi oktatását. A parlamentben készülő Tanügyi törvény veszélyezteti a nemzeti kisebbségek fennmaradását és megteremti az erőszakos asszimiláció kereteit.
A kisebbségi oktatással kapcsolatos cikkelyek alkotmányellenesek, súlyosan diszkriminatívak, ellentétben vannak az Európa Tanács ajánlásaival, és egyértelmően ellent mondanak az európai integráció követelményeinek. Miközben a kormánypárt nyilatkozataiban többször is elkötelezte magát az európai normák teljesítésére, a valóságban, az Európa Tanácsnak tett ígéreteit megszegve, éppen ellenkezően cselekszik. Ugyanakkor az Operatív Tanács sajnálattal állapítja meg, hogy a Tanügyi törvény vitájában az ellenzék sem tanúsított kellő egységet.
Az így kialakult helyzet arra kényszeríti az RMDSZ-t, hogy felülvizsgálja eddigi politikai stratégiáját a jelenlegi állapotnak megfelelően, beleértve a parlamenti politizálás módozatait. Ugyanakkor ajánlja, hogy a parlamenti frakció és a területi szervezetek használják a tiltakozás leghatározottabb formáit.
Kolozsvár, 1994. június 23.
Markó Béla
az RMDSZ szövetségi elnöke
*** A Romániai Magyar PEN-Klub, a Barabás Miklós Céh és a Kelemen Lajos Mőemlékvédő Társaság a romániai magyar történelmi egyházak képviselőivel együtt 1994. június 22-én megtartotta korábban bejelentett nemzetközi sajtóértekezletét Kolozsváron.
A sajtóértekezleten a szervezők meghívására válaszolva a romániai magyar közösség képviseletében számos ismert egyházi és közéleti személyiség vett részt: Jakubinyi György, gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál, szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Czirják Árpád érseki helynök, Erdő János, az unitárius egyház főjegyzője, Kiss Béla, a Zsinatpresbiteri evangélikus egyház főjegyzője, Markó Béla szenátor, szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Buchwald Péter Kolozs megyei szenátor, Eckstein-Kovács Péter városi tanácsos, Abody Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh elnöke, Fodor Sándor, a Romániai Magyar PEN-Klub alelnöke, Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Mőemlékvédő Társaság elnöke, Kós András szobrász, Ferenczi István nyugalmazott egyetemi tanár, régész, Kelemen Árpád egyetemi tanár. A kolozsvári román demokratikus közvélemény képviseletében jelen voltak Doina Cornea nyugalmazott egyetemi tanár, Liliana Bocu, a Polgári Szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke, Octavian Buracu, az Interetnikus Párbeszéd Egyesület elnöke.
Külföldi és hazai hírügynökségek, rádió- és TV-szerkesztőségek, valamint helyi és országos napilapok számos képviselője volt jelen és tett fel kérdést a polgármesteri hivatal mőemlékrombolási terveire, valamint az RMDSZ ezzel kapcsolatos érdekvédelmi szándékaira vonatkozóan.
*** Az RMDSZ Operatív Tanácsa által meghirdetett, Kolozsváron június 23-án megtartott sajtótájékoztatón részt vettek: Takács Csaba, Dézsi Zoltán, Csávossy György, Bodó Barna, Molnos Lajos, Buchwald Péter, valamint Virgil Lazőr, a Demokratikus Konvenció Kolozs megyei szervezetének szóvivője.
Az Operatív Tanács üléséről tartott beszámolójában Takács Csaba elemezte a Kolozsváron kialakult helyzetet a Mátyás-szobor és a Főtér ellen a város polgármestere által tervezett törvénytelen akciók kapcsán, és bejelentette, hogy az Operatív Tanács döntést hozott ügyelőszolgálat létesítésére, illetve arra vonatkozóan, hogy milyen országos és nemzetközi fórumokhoz fordul az RMDSZ. Külön levélben tájékoztatják a kolozsvári eseményekről Ion Iliescu és Nicolae Vőcőroiu kormányfőt.
A Demokratikus Konvenció szóvivője közölte a megyei fiókszervezet vezetőségének határozatát, mely szerint közös állampolgári kötelességnek tekintik a szoborcsoport, valamint a környezete megvédését szolgáló mindenfajta tiltakozó rendezvényen való részvételt.
A Tanügyi törvény képviselőházi vitájáról, illetve a romániai kisebbségeket diszkriminatívan érintő döntésekről Takács Csaba és Bodó Barna tájékoztatta a jelenlévőket. Az anyanyelvő szakoktatás fontosságáról Csávossy György beszélt.
*** Június 23-án, csütörtökön délelőtt befejeződött a Képviselőházban a Tanügyi törvénytervezet vitája. Mint arra több jel mutatott, az RMDSZ módosító javaslataiból vajmi keveset, szinte semmit sem volt hajlandó elfogadni a Képviselőház kormánypárti többsége. A romániai magyarság jövője, nemzeti identitásának megőrzése szempontjából kulcsfontosságú törvény súlyosan diszkriminatív előírásával gyakorlatilag elsorvasztásra ítéli a magyar nyelvő oktatást.
Ezzel kapcsolatban, a szavazás előtti politikai nyilatkozatában – amelyet Vida Gyula frakcióelnök olvasott fel – az RMDSZ képviselőházi csoportja keserően és felháborodottan állapította meg, hogy a tervezet végső formájában teljességgel elfogadhatatlan, durván és minősíthetetlenül diszkriminatív, súlyosan sérti a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait, és visszalépést jelent a korábbi törvényhez viszonyítva is. A kormánypárt szemmel láthatólag a szélsőséges politikai erők rabja. A kormány politikai akaratának hiánya a kérdés elfogadható rendezésére veszélyezteti a társadalmi békét és stabilitást. Az új helyzetnek megfelelően az RMDSZ átértékeli parlamenti szerepét és jelenlétének értelmét, jogainak kivívásáért más alkotmányos eszközökhöz lesz kénytelen folyamodni. Mindezek alapján természetesen az RMDSZ képviselőházi csoportja a törvény ellen szavaz – jelentette be Vida Gyula.
A szavazás végeredménye: 207 mellette, 39 ellene (RMDSZ, LP ’93, valamint az örmény és a német kisebbség képviselője), 14 tartózkodott (főleg a KDNPP-képviselők). A honatyák között volt aki semmiképpen sem foglalt állást…