1994. június 20., hétfő II. évfolyam, 308. szám

*** 1994. június 18-án, Kolozsváron megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács, amely az RMDSZ keretén belül szövetségi szinten társult, illetve az RMDSZ-szel együttmőködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma, amely a társadalom érték- és érdekpluralizmusát megjelenítve közösségünk megmaradása és megszilárdulása érdekében mőködik. A Szövetségi Egyeztető Tanács e szervezetek választott képviselőiből, valamint egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiségekből áll.
A Tanács az első ülésén megválasztotta vezető testületeit, megtárgyalta mőködési szabályzatának alapelveit, állásfoglalást, illetve nyilatkozatot fogadott el a Mátyás király szobrával kapcsolatos polgármesteri visszaélésekre, valamint a Tanügyi törvény parlamenti vitájára vonatkozóan. A Szövetségi Egyeztető Tanács az állásfoglalást és a nyilatkozatot külön dokumentumként hozza nyilvánosságra.

A Szövetségi Egyeztető Tanács Állandó Bizottságának tagjai:
Elnök: Csávossy György;
Alelnök: Szőcs Judit;
Titkár: Gergely Csaba;

A Szövetségi Egyeztető Tanács szakbizottságai és vezetői:
1. Oktatás és tudomány: Cs. Gyímesi Éva;
2. Közmővelődés és mővészet: Balogh Ferenc;
3. Gazdaság: Vincze Mária;
4. Sajtó és könyvkiadás: Dávid Gyula;
5. Emberjogi, egészségügyi és szociális kérdések: Csirák Csaba.

*** NYILATKOZAT

Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa, amely az erdélyi magyar egyházak vezetőiből, tudományos, mővészeti, szakmai szervezetek képviselőiből, jelentős közéleti személyiségekből áll, nagy figyelemmel és indokolt aggodalommal követi nyomon a Tanügyi törvénytervezet vitáját a román Parlamentben. Ennek a törvénynek meghatározó szerepe lehet a hazai oktatás korszerősítésében, nemzedékek egész sorának képzésében. A romániai oktatás kereteit kialakító törvény újabb dokumentuma lehet a romániai társadalom felzárkózási szándékának az európai normákhoz, a jelentős hazai hagyományokra építve.
A Tanügyi törvény akkor lehet korszerő és társadalmilag hatékony, ha érvényesíti a nemzeti kisebbségek teljes egyenjogúságát az oktatás minden szintjén és minden formájában.
A törvénytervezettel kapcsolatos parlamenti állásfoglalások azonban egyértelmően azt igazolják, hogy az identitásunkat megtartó iskolahálózat megteremtésére és biztosítására nincsen meg a politikai akarat. A tervezet nem írja elő és nem rendeli el az oktatás minden formájában és szintjén az anyanyelven való tanulást és képzést, mellőzi az anyanyelvő szakképzést, a felsőoktatásban pedig az anyanyelvő oktatást csak a pedagógiai és mővészeti szakokra korlátozza. Az egyházak, amelyek évszázadokon keresztül biztosították a mindenki számára nyitott felekezeti oktatást, a törvénytervezet szerint nem rendelkezhetnek azzal a joggal, hogy bármilyen szintő és formájú oktatási egységeket szervezzenek.
Úgy véljük, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjának Románia Alkotmányával és a nemzetközi ajánlásokkal és kívánalmakkal összhangban levő álláspontja, valamint az előterjesztett módosító javaslatok és az Ügyvezető Elnökség Memóriuma mindannyiunk közös óhaját és akaratát fejezik ki.
Felhívjuk minden felelős politikai tényező figyelmét, hogy a törvénytervezet csak akkor felelhet meg az európai emberjogi és kisebbségi követelményeknek, ha a javasolt módosítások szellemében nyeri el végső formáját és válik törvénnyé.
A romániai magyarság a törvénytervezet módosítását a fentiek szellemében alapvetően fontosnak tekinti. Meggyőződésünk, hogy egy olyan Tanügyi törvény, amelyet a nemzetiségek bizalommal fogadnának, az egész romániai társadalom javára vállna, és előnyösen hatna az ország nemzetközi tekintélyére.

Kolozsvár, 1994. június 18.

Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa

*** ÁLLÁSFOGLALÁS

Kolozsvár a szélsőséges, xenofób, nemzeti identitásunk eltörlésére szövetkezett erők és a másságtőrő európai demokratikus szellemiség csatájának városává vált. A polgármester által exponált nacionalizmus, amely nem riad vissza a kultúrbarbarizmustól, az etnikumok közötti viszály szításától, az akár sorozatos törvénysértésektől sem, újabb támadást készített elő a MATHIAS REX szoborcsoport, valamint Kolozsvár esztétikai és építészeti szempontból európai hírő Főtere ellen.
Bizonytalan, tudományosan nem igazolt feltevésekre alapozva felásatja kincses városunk Főterét, és ezzel a manipuláló politikát takaró ürüggyel veszélyezteti az Európa első öt lovas szobra közé tartozó, egyetemes értékő, nemzeti közkincsünket képező Fadrusz János-alkotást.
A feltárások nevét nem a tudományosság szabja meg, hanem a Mátyás szobor topográfiája. A római város központja nem a Mátyás szobor alatt található. A tervezett ásatások nyilvánvalóan újabb ürügyet kívánnak szolgáltatni a város jellegzetes arculatának megváltoztatására, a Mátyás szobor eltávolítására.
A politikai szándékot az is leleplezi, hogy az Óvárban már megkezdett eredményes ásatásokat nem folytatják hatékonyan; a városi tanács elé olyan munkálatok engedélyezéséről szóló határozattervezetet terjesztenek, amely a politikai vágyálmokat szándékosan összemossa a realitásokkal, holott az illetékes szervek jóváhagyása csupán tájékoztató elővizsgálatokról intézkedik és a döntést ezek eredményeitől teszi függővé.
Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívja a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét az alábbiakra:
– a tervezett munkálatok az egyetemes kulturális örökség egyik fontos, világszerte nyilvántartott mőértékét veszélyeztetik;
– az ásatási program ki nem nyilatkoztatott végcélja e táj minden nemzetiségi lakója kimondottan erre a városi köztérre tervezett kincsének meggyalázása a kultúrbarbarizmus megnyilvánulásaként;
– a kezdeményezés a társadalmi béke ellen irányuló bőncselekmény, amelyért a felelősséget a kezdeményezők és az a hatalom viseli, amely eltőri a sorozatos törvénytelenségeket és feszültségkeltést;
– a testület tagjai vállalják, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel egyetemes kulturális örökségünk védelmére kelnek.
Jelen dokumentumot minden illetékes hazai és nemzetközi fórumhoz eljuttatjuk.

Kolozsvár, 1994. június 18.

Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa

*** A Babeő-Bolyai Egyetem két tanára, Dr. Cs. Gyímesi Éva és Dr. Péntek János az egyetem magyar szakos tanárai és hallgatói nevében levélben fordult Adrian Nãstasehoz, a Képviselőház elnökéhez, kérve őt, hogy a kormánypárt vezető politikusaként is vesse latba minden tekintélyét azért, hogy a most vitatott Tanügyi törvénynek ne legyen semmilyen korlátozó és diszkriminatív jellege. “Európai látókörő politikusként – hangzik a levél – bizonyára Ön is belátja, hogy e törvénynek, ha nem az erőszakos asszimiláció eszköze akar lenni, biztosítania kell az anyanyelvő oktatás teljes szabadságát és viszonylagos autonómiáját az oktatás minden szintjén, minden formájában és minden tantárgy esetében.”