1994. június 16., csütörtök II. évfolyam. 306. szám

*** Június 16-án, csütörtök délben került sor az RMDSZ szokásos sajtóértekezletére, amelyen ezúttal Markó Béla szövetségi elnök mellett Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, Hosszú Zoltán és Seres Dénes szenátorok, valamint Asztalos Ferenc és Nagy Benedek képviselők vettek részt.
Bevezetőjében Markó Béla elmondotta, hogy az RMDSZ érdeklődését az utóbbi két hétben a romániai magyarság számára kulcsfontosságú Tanügyi törvénytervezet parlamenti vitája kötötte le, illetve az ezzel kapcsolatos konzultációk a Képviselőház Állandó Bürójában, valamint a Demokratikus Konvenció pártjaival, de megfelelő figyelmet fordított a szövetség a demokratikus jogállam kialakításának szempontjából fontos másik törvényre is, az Államosított ingatlanokról szóló törvénytervezetre, amelynek vitája a Szenátusban zajlik. A szövetség kiemelkedő eseményként élte meg ugyanakkor Frunda György litvániai ET-raportőrré választását is, amellyel az RMDSZ kiváló jogász-szenátorának az ET Jogi és Emberjogi Bizottságában végzett munkája, de egyben az RMDSZ politikai tevékenysége nyert Európa Tanács általi elismerést.
Visszatérve a Tanügyi törvénytervezet kérdésére, Markó Béla hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ az egész oktatásügy korszerő átszervezéséért és demokratikus rendezéséért szállt síkra, megkülönböztetett figyelmet fordít a kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetre, hiszen a minden szintő anyanyelvi oktatás korlátozás nélküli biztosítása kulcskérdése a romániai magyarságnak, alapvető eleme a nemzeti identitás korlátozását, végső soron felszámolását jelenti. Ezzel kapcsolatban Markó Béla megjegyezte, hogy bár az oktatás nemcsak számunkra, hanem az egész román társadalom számára kulcskérdés, sajnálatos módon sem a politikai pártok, sem a média nem tanúsítanak megfelelő érdeklődést a Tanügyi törvény kialakítása iránt, nem mérik fel kellőképpen azt, hogy ez a törvény döntő módon határozza meg, pozitív vagy negatív irányban az egész román társadalom jövőjét.
Asztalos Ferenc, a Képviselőház Tanügyi Bizottságának alelnöke konkrétan kifejtette a törvénytervezet kisebbségeket érintő, elfogadhatatlan előírásait, amelyek – ha a vita során nem módosulnak – a Ceaušescu-korszak diszkriminatív Tanügyi törvényéhez képest is visszalépést jelentenek, gyakorlatilag a magyar anyanyelvő oktatás elsorvasztásához vezetnek.
Seres Dénes az Államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet szenátusi vitájának eddigi eredményeit mérlegelve kifejtette szövetségünk elvi álláspontját a kérdésben. Nevezetesen, hogy a jogtalanul eltulajdonított ingatlanokat teljességükben vissza kell szolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, mert a demokratikus jogállam nem épülhet a diktatórikus rendszer önkényeskedéseire, s ezzel párhuzamosan az államnak – és nem az adófizető polgárnak! – kell vállalnia a bérlők szociális védelmének terheit. Minthogy ezek az elvek nem érvényesülnek a törvény eddig elfogadott szakaszaiban, az RMDSZ – az ellenzékkel egyetértésben – kivonult a plénumból, többé nem vesz részt a tervezet vitájában.
A kérdések zöme – alighanem mert a Tanügyi törvénnyel kapcsolatban elhangzott RMDSZ-álláspontról, az anyanyelvő oktatással kapcsolatos elvárásainkról immár mindent tud a sajtó – az RMDSZ-politizálás más vonatkozásait firtatta. Így szóba került ismét az Antonescu-szobor marosvásárhelyi felállításának az ügye, az RMDSZ álláspontja az államelnök felfüggesztésére vonatkozó KDNPP-kezdeményezéssel kapcsolatban, a Szövetség viszonya a DK-val, a Tőkés László elleni “újabb” kampány. A Tanügyi törvénnyel kapcsolatban elhangzott egyetlen érdembeni kérdésre Markó Béla válaszolt. Az Evenimentul Zilei újságírónője azt firtatta, miképpen magyarázza majd választóinak az RMDSZ, ha a Tanügyi törvény a jelenlegi formában kerül elfogadásra, és ilymódon a magyarságot megfosztják az anyanyelven való tanulás jogától. A válasz frappáns volt: “Ezt nem nekünk kell megmagyaráznunk, hanem azoknak a kormánytöbbséget alkotó politikai pártoknak és vezető román politikusoknak, akik fennen hangoztatják demokratikus jogállam iránti elkötelezettségüket, és akik az európai integráció híveinek vallva magukat, bizonyos kötelezettségeket és felelősségeket vállaltak az európai normák, az ET-ajánlások, a demokrácia meghonosítására Romániában. Ami bennünket illet, ebben az esetben levonjuk a megfelelő következtetéseket négyévi következetes harcunk eredményeire vonatkozóan. Ám bízunk benne, hogy a tervezetet módosítják, hogy végül mégiscsak győzedelmeskedik a józan ész, azaz egyszerőbben szólva: a demokrácia.”

*** A Szatmár megyei, valamint a szatmárnémeti, nagykárolyi, tasnádi RMDSZ-szervezetek elnökei szervezeteik nevében a következő Nyilatkozatot tették közzé:

Aggodalommal tölti el a Szatmár megyei RMDSZ-szervezetek tagságát és vezetőségét a Tanügyi törvénytervezet képviselőházi vitája. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a Demokratikus Konvenció pártjainak parlamenti csoportjai sem támogatják minden esetben következetesen és maradéktalanul azokat a jogos elvárásokat, amelyeket a jövendő Tanügyi alaptörvénnyel szemben a kisebbségi oktatás kielégítő rendezése érdekében képviselőink megfogalmaznak.
Fölemeljük mi is a szavunkat a nemzetiségi oktatás intézményesített elsorvasztási törekvésével szemben. Erre szólítjuk fel megyénk s az ország minden jóérzéső, az egyetemes demokratikus jogok kivívását támogató lakosát.
Reméljük, hogy az anyanyelven való oktatás és tanulás jogát parlamenti úton, nem pedig a polgári engedetlenség eszközeivel sikerül gyermekeinknek kiharcolnunk.