1994

1994. június. 15., szerda II. évfolyam, 305. szám

*** KÖZLEMÉNY

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége legutóbbi tanácskozásán elemezte a romániai belpolitikai helyzetet, a hazai történések külpolitikai vonzatait, valamint a szövetségünkre háruló és az előttünk álló feladatokat.
Szükségesnek tartjuk kinyilvánítani, hogy a törvényhozás mindkét házában napirenden levő kérdésben a törvényhozói tevékenység eddigi eredménye nem felel meg a közérdeknek, ellentétes azzal a folyamattal, amelyet az európai struktúrákba való integráció megkövetel, minek következtében feszültségek forrása.
A Tanügyi törvénytervezetnek a Képviselőházban eddig elfogadott szakaszai nem szolgálják a kisebbségi oktatással kapcsolatos, az RMDSZ által az európai gyakorlat és az Európa Tanács-általi ajánlások szellemében megfogalmazott megoldást, még a Ceausescu-diktatúra által hozott diszkriminatív törvény is megengedőbb volt a most tárgyaltnál. Ezért az Ügyvezető Elnökség felhívással fordul közösségünk tanáraihoz, a diákokhoz, a szülőkhöz, hogy fejezzék ki véleményüket a törvénytervezet kisebbségi oktatásra vonatkozó, már letárgyalt szakaszaival kapcsolatban, tiltakozzanak a méltánytalanság ellen. Mindannyiunk közös és jogos elvárásának, illetve akaratának a kinyilvánítása ebben a különösen fontos politikai helyzetben jövőnket illetően meghatározó lehet.
Bár közösségünkre nincs külön hatással, nem érthetünk egyet az államosított ingatlanokkal kapcsolatos szenátusi törvényalkotás jelenlegi menetével, a születendő törvény ugyanis, amennyiben szelleme nem változik meg alapvetően, az egykor megkárosítottak ellenében azok érdekeit szolgálja, akik a lakások jelenlegi lakói – vagyis a hatalom mai gyakorlóit juttatja méltánytalan előnyökhöz.
A hatalom és a szélsőségesen nacionalista kiszolgálói továbbra is politikai diverziók eszközét alkalmazzák, hogy eltereljék a figyelmet a fontos kérdésekről. Ilyennek minősül a kolozsvári Mátyás-szoboregyüttessel kapcsolatos polgármesteri indítványok sorozata. Áprilisban úgynevezett archeológiai ásatások szükségessége miatt kívánta volna a szoboregyüttest helyéről elmozdítani, legutóbbi ötlete a talapzat állagára vonatkozik: azért kellene a szobrot eltávolítani, hogy a szakértők véleményt mondhassanak a talapzat állapotáról, mely a polgármester szerint aggasztó. Az ÜE intézkedési tervet fogadott el a szoboregyüttes megmentése érdekében. Eszerint egy világnyelveken is elkészítendő ismertető tanulmánnyal a nemzetközi közvéleményhez fordulunk, jelentős, világhírő személyiségeket, mővészeket, tudósokat kérünk fel, hogy csatlakozzanak a szobormő akciónkhoz. Az akció eredményeként születő dokumentumot eljuttatjuk az ENSZ szakosodott szerveihez (UNESCO, ICOMOS), az Európa Tanácshoz, a román államfőhöz, aki 1990-ben aláírta a 187-es rendeletet, amely szerint Románia csatlakozik a kulturális és természeti világörökség védelméről szóló 1972-es konvencióhoz.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

*** 1994. június 14-én, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke – a vendég kérésére – fogadta Bogumil Luftot, Lengyelország bukaresti nagykövetét.
A háromórás megbeszélésen jelen volt Roman Wyborsky kulturális tanácsos és Kötő József mővelődés- és egyházügyi alelnök.
Általános, az átmenetre jellemző társadalmi, gazdasági és emberjogi kérdésekről folyt megbeszélés.
Szóba kerültek az Európai Stabilitási Egyezmény által nyújtott kisebbségi jogok és államközi kapcsolatok, a térség stabilitását garantáló politikai felelősségek felvállalása az európai folyamatok során, valamint a nemzetközi dokumentumok érvényesítése révén.
Takács Csaba tájékoztatta a lengyel nagykövetet a Bem-emléktábla ügyéről, majd helyszíni szemle következett. A nagykövet úr sajnálatát fejezte ki az újabb, jogállamban elfogadhatatlan polgármesteri akció miatt.

*** A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala a Tinerama címő hetilap 1994. június 10–16-i, 182. számában Tőkés László – a Szekuritáté informátora címmel megjelentetett cikk kapcsán – újságírók kérésére válaszolva – Közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben a Bibliát idézve: „nincs új dolog a nap alatt” (Prédikátor könyve, 1,9), megállapítja, hogy a rágalmazó állítás nem először látott napvilágot, a szélsőséges nacionalista román sajtó számtalan alkalommal és formában vádolta Tőkés László püspököt nemcsak a Securitateval, hanem a Magyar Titkosszolgálattal, a KGB-vel és a CIA-val való együttmőködéssel. Valamennyi hazug állításnak egyetlen célja a Temesváron elkezdődött forradalom diszkreditálása, a forradalom és a demokratikus ellenzék vezéralakjainak kompromittálása. „A folyamatban lévő, fokozott mértékő kommunista restauráció körülményei között egyáltalán nem jelent meglepetést a ceausiszta szekuritátéra jellemző metódusok egyre gyakoribbá való használata. A Tinerama cikkírója a forrást nem tagadja: a közzétett hamisítvány egy magyar nemzetiségő volt Securitate-tiszttől származik”. Való igaz, a becstelenségnek nincs nemzetisége. Ennyi mindenesetre megőrződött a „kommunista internacionalizmusból”, mely rendszerint a szélsőséges nacionalizmus és az idegengyőlölet leleplezésére szolgált” – hangzik a Közlemény, amely szokatlannak, csodálkozásra okot adónak minősíti azt, hogy újabban még a demokratikus arcélő lapokban is növekvő számban jelennek meg rágalmazó és diverziós írások, mint ahogy ezt a Tinerama Tőkés László elleni cikke is bizonyítja. „Úgy látszik, hogy az újjászervezett Securitate e folyóirat szerkesztőségébe is belehatolt. Miként a hajdan korrumpált Egyház soraiba is. Semmi új nincs a nap alatt…”

*** Miközben a Képviselőházban folyik a Tanügyi törvénytervezet vitája, a romániai magyarság egyre több társadalmi szervezete, közéleti személyisége, egyházi méltósága fordul levélben az ország vezetőihez, az államfőhöz, a miniszterelnökhöz, a Parlament két házelnökéhez a Tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak ügyében.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Lászlóffy Pál, a szövetség elnöke Ion Iliescu elnökhöz, Nicolae Vãcãroiu kormányfőhöz, Oliviu Ghermanhoz, a Szenátus elnökéhez és Adrian Nãstasehoz, a Képviselőház elnökéhez intézett levelében a kisebbségek anyanyelvi oktatásának minden szinten való biztosítása elé gördített akadályokat, obstrukciós parlamenti kísérleteket teszi szóvá, és a címzettek tekintélyének és befolyásának latba vetését kéri a kérdés európai normáknak, az ET-ajánlásoknak megfelelő rendezése érdekében, ami nemcsak a magyar kisebbség érdekeinek felel meg, hanem az ország kedvező nemzetközi megítélését is szolgálná.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök Adrian Nãstasehoz, a Képviselőház elnökéhez fordult faxon továbbított levélben a felekezeti és anyanyelvő oktatás jogi garanciáinak ügyében.