*** 1994. május 31-én délután ülésezett a Demokratikus Konvenció Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte.
A testület megvitatta az LP ’93 javaslatát a DK párttá alakítására vonatkozóan, és elvetette az indítványt.
Az ülésen az RMDSZ kérésére napirendre tőzték szövetségünknek a Tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját. Vezetőink politikai állásfoglalására és az RMDSZ törvénymódosító javaslatainak parlamenti támogatására kérték fel a DK parlamenti pártjait, valamint Emil Constantinescut, a DK elnökét. A kérdésben szövetségünk vezetői szavazást kértek, és a testület egyöntető szavazatával a DK kormányzási programjában megfogalmazott elveknek megfelelően az RMDSZ-álláspont támogatását határozta el.
*** A magyarországi parlamenti választások eredményeinek közzététele után Markó Béla szövetségi elnök és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levélben gratulált Horn Gyulának, a Magyar Szocialista Párt elnökének, az MSZP választási győzelméhez. A leveleket alább közöljük.
Horn Gyula elnök úrnak
Magyar Szocialista Párt
Tisztelt Elnök Úr!
Gratulálunk a Magyar Szocialista Párt kíváló választási eredményéhez.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindvégig megkülönböztetett figyelemmel követte a magyarországi választásokat, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy a romániai magyarságnak helyzete megnyugtató rendezéséhez szüksége van egy politikailag stabil, gazdaságilag erős Magyarország segítségére.
Meggyőződésem, hogy pártja támogatni fogja a demokráciáért, a közösségi jogokért folytatott küzdelmünket.
őszintén sikert kívánok Önnek, Önöknek felelős, a magyar nép, a magyar nemzet érdekében kifejtett munkájukban.
Bízom abban, hogy mielőbb találkozhatunk, és személyesen is véleményt cserélhetünk a Magyar Szocialista Párt és az RMDSZ minél hatékonyabb együttmőködéséről.
őszinte tisztelettel, nagyrabecsüléssel:
Markó Béla
A Magyar Szocialista Párt Elnökségének
Horn Gyula elnök úrnak – Budapest
Tisztelt Elnökség! Tisztelt Elnök Úr!
Fogadják tiszteletteljes jókívánságaimat abból az alkalomból, hágy pártjuk fölényes gyôzelmet aratott a magyarországi választásokon.
Meggyőződéssel remélem, hogy a Magyar Szocialista Párt által, vagy a meghatározó részvételével alakítandó új magyar kormány az ország határain kívül került kisebbségi magyarság irányában – alapvonalaiban – folytatni fogja azt, az Antall József nevével fémjelzett nemzetpolitikát, mely hosszú idő után először kezelte érdeme szerint és súlyának megfelelően létünket és sorsunkat, és amely – egyébiránt – az összes magyarországi pártok politikai konszenzusán alapult.
Megelégedéssel gondolok vissza arra, hogy a párttal és annak képviselőivel az elmúlt négy esztendőben sem szüneteltek kapcsolataim. Horn Gyula elnök úr 1989-ben külügyminiszteri minőségében támogatta küzdelmünket, és Nagyváradon is meglátogatta egyházainkat és Demokrata Szövetségünket. Ezen előzményeken – érdemben – nem változtatnak az utóbbi időben támadt nézeteltérések, melyeket – reményeim szerint – közös jószándékkal volna lehetséges és szükséges kiküszöbölni.
Úgy ítélem, hogy erdélyi magyarságunk indokolt és méltányolandó elvárásai a rövidesen hivatalba lépő új magyar kormánnyal szemben változatlanok – sőt, ha lehet, csak fokozódnak. Ezek teljesüléséhez kérem magam is értő és érző támogatásukat. A magyar-román államközi kapcsolatok hőn óhajtott javulásának és rendeződésének is ez lenne a föltétlen előfeltétele.
Isten áldását kérve munkájukra – tisztelettel küldöm üdvözletemet:
Tőkés László
püspök
az RMDSZ tiszteletbeli elnöke
*** Az RMDSZ Udvarhely széki Szervezetének elnöksége 1994. május 31-én Állásfoglalást tett közzé a magyarországi országgyőlési választások kapcsán, amelyben többek között ez áll: „Megnyugtató számunkra, hogy a Magyar Köztársaság legsikeresebb politikai erejének, a Magyar Szocialista Pártnak vezetői a választási kampány során felelősségtudatról tanúskodó nyilatkozatokat tettek az utódállamokban élő magyarság érdekképviseletét illetően, kifejezésre juttatva, hogy támogatják önrendelkezési, azaz autonómia-törekvéseinket. Minden összhangban van a legjobb szocialista hagyományokkal, az európai nemzetközi gyakorlattal, valamint a mi tevékenységi területünk sok évszázados székely hagyományával és a romániai magyar nemzeti közösség számára sorsdöntő Kolozsvári Nyilatkozattal belső autonómiánkról”.
*** Június 1-én, szerdán, ismét sajtóértekezlet színhelye volt az RMDSZ bukaresti székháza. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal Takács Csaba ügyvezető elnök, Vida Gyula, a képviselőházi csoport elnöke, Magyari Lajos, a Szenátus tanügyi bizottságának titkára és Asztalos Ferenc, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke vett részt a sajtóértekezleten, amelynek bevezetőjében Markó Béla elmondotta, hogy a szokásostól eltérően egy héttel korábban azért volt szükség erre az értekezletre, mert az elmúlt héten, valamint e hét elején a romániai magyarság szempontjából igen fontos események, konzultációk álltak az RMDSZ tevékenységének homlokterében. Markó Béla utalt a Parlamentben már ma megvitatásra kerülő Tanügyi törvénytervezetre, illetve az ezzel kapcsolatosan az RMDSZ által különböző politikai tényezőkkel kezdeményezett konzultációkra (a Demokratikus Konvenció Végrehajtó Bizottságának ülésére, a párizsi Európai Stabilitási Egyezmény kapcsán Melešcanu külügyminiszterrel, illetve a Ion Iliescu államelnökkel létrejött találkozóra, melyeken egyaránt szóba került, illetve fő téma volt a romániai magyarság szempontjából kulcsfontosságú Oktatási törvénytervezet, és az ezzel kapcsolatos RMDSZ-álláspont). A sajtóértekezleten ezekről a találkozókról és konzultációkról hangzott el bővebb információ, s a kérdések is kiváltképp erre a témekörre összpontosultak, de szóba került az RMDSZ álláspontja a magyarországi választások eredményének kapcsán, valamint a megalakítandó új magyar kormánnyal, illetve az Országgyőlésben abszolút többséget megszerzett Magyar Szocialista Párttal való jövőbeni kapcsolatunkról.
Egy kérdésre válaszolva Markó Béla, majd Asztalos Ferenc kifejtették, hogy miben áll a tanügyi törvénytervezet diszkriminatív, restriktív jellege, amely az általunk elfogadhatatlannak tartott jelenlegi formájában még a Ceaušescu-rendszer vonatkozó törvényéhez viszonyítva is visszalépést jelent. Vida Gyula a törvénytervezet alkotmányellenességét hangsúlyozta, Magyari Lajos pedig a tervezet ellentmondásosságára, egyes kitételeinek abszurditására mutatott rá. Markó Béla és Takács Csaba arra hívta fel a sajtó figyelmét, hogy – és erre az államfővel lezajlott találkozón is hangsúlyosan kitértek vezetőink – most immár politikai döntésre van szükség, annak eldöntésére, hogy a kérdést európai normáknak megfelelően, az ET-i ajánlásoknak megfelelően kívánják rendezni.