1994. február 2., szerda II. évfolyam, 212 szám

*** A Szövetségi Képviselők Tanácsa tagjainak

1994. február 26-án, szombaton reggel 9 órára, Csíkszeredába összehívom a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésszakát. Az ülésszak kétnapos lesz. Az Állandó Bizottság eredetileg a február 19-i dátumot javasolta, de más programok miatt és a jobb előkészítés érdekében egy héttel halasztani kellett.
Az Állandó Bizottság a következő napirendi pontokat javasolja:

1. a megüresedett két Állandó Bizottság-titkári hely betöltése;
2. alapszabályzat-módosító határozat az Egyeztető Tanács megalakításáról és szerepéről;
3. a Szabályzat-felügyelő Bizottság Mőködési Szabályzata;
4. az Etikai Bizottság Mőködési Szabályzata;
5. az Ellenőrző Bizottság Mőködési Szabályzata;
6. a Parlamenti Csoport Mőködési Szabályzata;
7. az Alapszabályzat-tervezet megvitatása (területi szervezetek mőködése);
8. az Állandó Bizottság megválasztása;
9. különfélék.

A szakbizottságoknak már előző napon, február 25-én, pénteken délután tanácskozniuk kell. A szervező házigazdák (a csíki RMDSZ) kérik, hogy a szakbizottságok elnökei értesítsék őket, melyik bizottság hány személy számára igényel ellátást már péntek délutántól.
Kérem a területi szervezeteket és társszevrezeteket, hogy időben jelezzék a képviselők érkezésének idejét és elszállásolási igényeit.
Szükségesnek tartom a frakcióvezetői Kerekasztal tanácskozását is február 25-én, pénteken délután 5 (17) órától, szintén Csíkszeredában. Kérem az SZKT frakcióinak vezetőit, hogy legyenek jelen ezen a tanácskozáson.

Markó Béla
szövetségi elnök

*** 1994. február 2-án, szerdán, sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla mellett részt vett az értekezleten Takács Csaba ügyvezető elnök,Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Tokay György képviselőházi frakcióvezető és Márton Árpád Kovászna megyei képviselő; Kolumbán Gábort leszámítva tehát azok az RMDSZ-vezetők, akik kedden délután több mint három órás megbeszélést folytattak Iliescu államfővel a Cotroceni Palotában.
Természetes, hogy a sajtóértekezlet fő témája is az Iliescu elnökkel lezajlott találkozó volt.
Markó Béla bevezetőjében elmondotta, hogy a találkozóra annak az ajánlatnak a nyomán került sor, amelyet az államfő a Demokratikus Konvencióval tartott konzultáció befejeztével tett az RMDSZ képviselőinek. Teljesen hamis tehát a TV híradójában többször is elhangzott állítás, miszerint a találkozót az RMDSZ kérte. Ettől függetlenül, az Iliescu elnök meghívására létrejött találkozón szövetségünk képviselőinek alkalma nyílott arra, hogy az államfő elé tárják mindazokat a kérdéseket, amelyek a romániai magyarság kisebbségi jogainak tényleges biztosításában rendezésre várnak, s amelyek Románia európai integrációjának is elengedhetetlen feltételei nemcsak az RMDSZ megítélése, hanem az Európa Tanács által a román kormánnyal szemben a teljes jogú ET-tagság elnyerésekor támasztott követelmények, az ET Parlamenti Közgyőlésének ajánlásai szerint is. Ennek érdekében az RMDSZ-delegáció dokumentumcsomagot nyújtott át az elnöknek, amely tartalmazza a Szövetség legfontosabb dokumentumait, javaslatait, különböző sérelmeket szóvá tevő folyamodványait, jogos elvárásait a rendezésre váró kérdésekben. Ez a csomag megoldási módozatokat is tartalmaz, hiszen benne van a Parlament asztalára letett Kisebbségi törvénytervezetünk, amely más törvényekkel egyetemben (például a Tanügyi törvénnyel együtt) megoldhatná a romániai magyarság és általában a kisebbségek helyzetét, az európai normáknak megfelelően. Az átadott dokumentumok között helyet kapott az ET-hoz eljuttatott Aide-Memoire is, amely elemzi az ET-ajánlások teljesítésének stádiumát. Ezeket az ajánlásokat Románia az eltelt négy hónap alatt nem teljesítette – mutatott rá az RMDSZ elnöke –, és félő, hogy a hátralevő két hónapban sem teljesíti. Elmondotta, a találkozón elhangzottak alapján az a meggyőződése alakult ki, hogy sajnos a kormány(koalíció), a hatalom nem méri fel e kérdés valós súlyát, jelentőségét. Álláspontjaink az elnökétől igen eltérőek a magyar kisebbség helyzetének megoldását illetően, Iliescu elnök szerint ugyanis a nemzeti kisebbségek helyzetét az Alkotmány, a törvények megoldották, legfeljebb helyi, elszigetelt esetek, visszaélések fordulnak elő e jogok gyakorlását illetően. A tanácskozáson nagyon nyíltan sorra vettünk minden megoldásra váró kérdést – mondotta Markó Béla –, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az elnök és tanácsosai tanulmányozni fogják az RMDSZ dokumentumcsomagját. Az államfő felvetette, hogy a párbeszédet rendszeresíteni kívánják az RMDSZ vezetőivel, amit elfogadtunk, azzal a feltétellel, hogy ezek a találkozók a felmerülő kérdések tényleges megoldását célozzák.
Takács Csaba elmondotta, hogy a délelőtt folyamán az RMDSZ egy küldöttsége élén – amelyben részt vettek Asztalos Ferenc és Nagy Benedek, a Képviselőház tanügyi bizottságának tagjai – tárgyalásokat folytatott a tanügyminiszterrel, és átadták Liviu Maiornak a szövetség Memóriumát az anyanyelvi oktatás megoldására váró kérdéseiről. A miniszter megígérte, hogy tanulmányozni fogja a dokumentumot, és rövid időn belül válaszolni fog a benne felvetett kérdésekre. Ezzel kapcsolatban az ügyvezető elnök elmondotta, hogy ígéretben nem szenvedünk hiányt, ám a Tanügyi törvénytervezet kialakítása során a honatyák nem veszik figyelembe a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatait, mégkevésbé érdekvédelmi szövetségünk véleményét.
Verestóy Attila beszámolt a Szenátusi csoport Hargita megyei kihelyezett üléseiről, amelyeket nemcsak a 10 találkozón részt vett ezrek kísérték figyelemmel, hanem az RMDSZ egymilliós választótábora is, amely megköveteli képviselőitől, választott vezetőitől a romániai magyar közösség érdekeinek, gondjainak, törekvéseinek felvállalását, az ezekért való hatékony cselekvést. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a román társadalom számára természetes jogokat követelünk, semmi mást, és ezekkel a románság nagy része egyetért egy hangos kisebbség kivételével, mert e jogok nem sértik a többségi románság jogait.
A kérdések során szóba került a Kovászna megyében feszültséget keltő tanügyi és gazdasági helyzet, amelyről a Megyei Képviselők Tanácsa kedden állásfoglalást adott közzé. Ezt az állásfoglalást a sajtó jelenlévő képviselőinek szétosztották.
Tokay György egy Zsirinovszkijjal kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette, hogy nem az aberrációként elkönyvelhető, beteg elmére valló kijelentések az aggasztóak, hanem az, hogy Zsirinovszkijt az orosz választók 25 százaléka támogatja. Egyébként – mondotta –, hasonló szélsőségesekért nem kell Moszkváig mennünk, itthon is van belőlük… Egy másik, Horn Gyulának a határok sérthetetlenségéről tett kijelentésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Tokay György elmondotta, hogy nemcsak a Magyar Szocialista Párt vezetője, a többi magyarországi párt vezető politikusai, köztük Jeszenszky Géza külügyminiszter is hasonló nézeteket vallanak a határok sérthetetlenségéről. Kifejtette, hogy ezeket a megnyilatkozásokat az RMDSZ csak üdvözölni tudja, mint minden a magyar-román közeledést, megegyezést szolgáló állásfoglalást. Az új “ötpárti” koalícióval kapcsolatosan feltett kérdésre Tokay György kijelentette, hogy a kormánypárt szövetségesei most legalább nyíltan menetelnek, ami azt is jelenti, hogy nyíltan fel kell vállalniuk a politikai felelősséget – visszamenőleg is, hiszen eddig is együttmőködtek – a kormányzás “eredményeiért”.

*** 1994. február 2-án Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc és Nagy Benedek felkereste hivatalában Liviu Maior tanügyminisztert és átadta az RMDSZ–nek a magyar kisebbség oktatásügyi gondjait összefoglaló Memóriumát. A miniszter megígérte, hogy a dokumentum tanulmányozása után válaszol a felvetett kérdésekre. A találkozón szóba került a készülő Tanügyi törvénytervezet. Takács Csaba ügyvezető elnök kifejezte reményét, hogy a szakminisztérium vezetője figyelembe veszi az RMDSZ szempontjait és latba veti befolyását annak érdekében, hogy a tervezet a kisebbségi oktatás tekintetében is az európai normáknak megfelelő formát öltsön.

*** 1994. február 2–án délelőtt az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalába látogatott Anita Melin, a Svéd Nagykövetség tanácsosa. A vendéget Bíró Anna–Mária és Niculescu Antal, a szövetségi elnök kül–, illetve belpolitikai tanácsosa fogadta. A svéd diplomata kérésére létrejött találkozón napi politikai kérdésekről és az RMDSZ tevékenységéről folyt eszmecsere.