1994. február 10., csütörtök II. évfolyam, 218. szám

*** A Képviselőház Oktatásügyi Bizottsága 1994. február 9-én, a tanügyi törvénytervezet általános újratárgyalása során véglegesítette a Nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén történő oktatás címő, XIII. fejezet (120–125. szakaszok) szövegét.
Az RMDSZ képviselőházi csoportjának az Oktatásügyi Bizottságban dolgozó négy tagja minden lehetséges érvet – köztük egészen újakat – latba vetve bizonyította be javaslatainak alkotmányosságát, jogi és pedagógiai-módszertani megalapozottságát, hangsúlyozván azt is, hogy ezek a javaslatok azonosak az 16 román nemzeti kisebbség törvényes képviselőinek a Nemzeti Kisebbségi Tanács 1993. július 14-i plenáris ülésén egyhangúlag elfogadott javaslataival.
Mindezek dacára a bizottság többsége mereven elutasította legfontosabb, sarkalatos javaslatainkat. Azt még elfogadta, hogy a kisebbségek, kérésre, a gimnáziumi és líceumi tagozatokon külön tantárgyként tanulhassák saját történelmüket, valamint azt, hogy a nemzetiségek soraiból kikerült tanulók az anyanyelven tanult tantárgyakból anyanyelven felvételizhessenek, de a számunkra alapvető szakaszokat szavazótöbbséggel elutasította. Ezek A románok története, Románia földrajza, a Honpolgári nevelés, az összes szaktantárgy anyanyelven való szakoktatására, valamint arra vonatkoztak, hogy a felsőoktatás minden területén jogunk legyen az anyanyelvő képzésre.
Jeleztük, hogy a XIII. fejezet elfogadott formájában visszalépést jelent a 28/1978-as Oktatásügyi törvény vonatkozó előírásaihoz viszonyítva is, amire a bizottság kormánypárti elnöke, Romulus Dabu azt a sokatmondó választ adta, hogy a bizottság többségének mai döntésével “igazság tétetett” a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás kérdésében.
A bizottság többsége által megszavazott szövegváltozat értelmében.
– román nyelven kell tanítani A románok történelme, Románia földrajza és a Honpolgári nevelés tantárgyakat (122/2. szakasz);
– román nyelven kell tanítani az egészségügyi, jogi, mőszaki, mezőgazdasági és közgazdasági oktatásban a szaktantárgyakat (124.szakasz);
– a főiskolai oktatásban a törvény feltételei között “tagozatok és formációk” (“secøii ši formaøiuni”) létesíthetők a kisebbségek nyelvén a tanügyi és a kultúrális, mővészeti tevékenységekhez szükséges személyzet felkészítésére.
A törvénytervezet “Zárórendelkezések” fejezetében a 168. szakasz kimondja, hogy:
“A szülő vagy a törvényes gyám dönt a kiskorú gyermek ama jogáról, hogy román avagy a nemzeti kisebbség nyelvén mőködő iskolában végezze tanulmányait.”
Az I. bekezdésben meghatározott személyekre gyakorolt mindennemő beavatkozás vagy nyomás bőncselekmény és 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal büntetendő.”
Nyilvánvaló, hogy e szakasz előírásaival meg kívánják félemlíteni mindazokat (tanár, lelkész, újságíró, RMDSZ-vezető vagy bármely más személy), akik szóban vagy írásban az anyanyelven való tanulást szorgalmazzák a tanulókkal vagy szüleikkel való kapcsolataik keretében.
A kialakult helyzetben Asztalos Ferenc, Nagy Benedek, Németh János és Rákóczi Lajos egy Bukarestben, 1994. február 9-én kelt, és az RMDSZ szövetségi elnökéhez, valamint ügyvezető elnökéhez intézett tájékoztatóban a következőket javasolják:
1. A közvélemény azonnali tájékoztatása;
2. Szerepeljen a kérdés az Ügyvezető Elnökség során kötelező ülések napirendjén egy olyan Állásfoglalás kidolgozása érdekében, amely magában foglalja a szükséges politikai lépéseket és a polgári tiltakozás alkalmazandó formáit;
3. Az Ügyvezető Elnökség Állásfoglalásának az elfogadása szerepeljen a legközelebbi, csíkszeredai SZKT-ülés napirendjén;
4. A Demokratikus Konvenció első ülésén vitassák meg az Ügyvezető Elnökség Állásfoglalását;
5. Az Állásfoglalás képezze megbeszélés tárgyát a kormánypárttal való legelső tárgyaláson;
6. A dokumentumot el kell juttatni Ion Iliescu elnöknek,. illetve az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szerveknek.
Az Oktatási szakbizottságban tevékenykedő négy RMDSZ-képviselő úgyvéli, hogy e téren jórészt kimerítettük a politikai harc parlamentáris formáit, és szükségesnek tartja a Szövetség azonnali reagálását annak maximális mediatizálását bel- és külföldön egyaránt.