*** Pénteken, december 9-én a Szenátus fôtitkárságának kezdeményezésére és szervezésében a területi szenátori irodák kabinetfőnökei Bukarestben találkoztak az irodák szervezési-ügyviteli és adminisztratív problémáinak megbeszélésére, különös tekintettel a megyei irodák működésére az 1995-ös évben.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátori csoportjának elnöke az alkalmat felhasználva rögtönzött gyűlést kezdeményezett az RMDSZ 11 megjelent szenátori kabinetfőnökével.
A kötetlen eszmecsere során – a kabinetfőnökök személyes kapcsolatteremtésén, egyéni bemutatkozásán túl – szervezési és politikai problémák is felmerültek. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a szenátori irodák vezetői, munkájukból és hatáskörükből eredően, az eddiginél markánsabb szerepkört kellene, hogy kapjanak a megyei, de az országos döntéselőkészítési folyamatokban is.
A kabinetfőnökök az információ-áramoltatásban és a közhangulat felmérésében meglévő lehetőségeik folytán olyan reális adatbázissal rendelkeznek, amelyet legalább a megyei szintű döntéshozatal előkészítésében fel kell használni.
A jelenlévők megegyeztek abban, is, hogy a szenátorok és kabinetfőnökeik részvételével további tanácskozásokat kell szervezni, kapcsolatcsere és akcióegyeztetés céljából, mind az RMDSZ szenátusi frakciója, mind a megyei RMDSZ-szervezetek összehangoltabb tevékenységének érdekében.
*** Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Nyilatkozatot tett közzé, amelyben nagyon is jellemzőnek tartja, hogy Kolozsvár polgármestere, a pártelnök Gheorghe Funar éppen egy, a Ceausescu-diktatúra idején hozott (és szintén jellemző módon, mindmáig érvényes!) törvény (5/1973) szellemében s annak segítségével szándékszik újólag felbolygatni Kolozsvár amúgy sem túl nagy nyugalmát. A Gheorghe Funar vezette polgármesteri hivatal érvényes lakbérleti szerződéssel rendelkező, jobbára idős embereket zaklat, akar törvényre citálni, mert úgymond túl nagy lakterülettel rendelkeznek.
A Nyilatkozat felhívja a figyelmet arra a nem véletlen tényre, hogy a perbe idézendő 81 lakó közül (elsô két lista) – valami „csoda” folytán! – nem kevesebb mint 80, legalábbis a neve után ítélve, magyar nemzetiségű. A napnál is világosabb a szándék: „megtisztítani” a magyaroktól Kolozsvár központját, s mindezt lehetőleg a városközpont történelmi („magyaros”) arculatának a megváltoztatásával, azaz eltüntetésével egyidőben.
Miután rámutatott arra, hogy a polgármester, a polgármesteri hivatal száz- és százmilliókat költ gigantikus szobrokra, hatalmas ünnepségekre, ahelyett, hogy ezeket a milliókat közművesítésre, lakásépítésre, a város köztisztaságára, útjavításra és főleg újabb munkahelyek létrehozására fordítaná, s hogy néhány idős, jobbára beteg ember kilakoltatásával akarja megoldani ezrek lakásproblémáját – amivel csak inkompetenciáját bizonyítja -, a Nyilatkozat figyelmeztet arra, hogy a hasonló kezdeményezések kétségtelenül újabb etnikumközi feszültség forrásai lehetnek és lesznek is.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a leghatározottabban tiltakozik e mostani, embertelen, egy idejét múlt kommunista törvény szellemében fogant kezdeményezés ellen, és minden törvényes eszközzel harcolni fog polgártársaink nyugalmáért, joguk érvényesítéséért. Kijelenti, hogy az emberi jogok védelmére létrehozott nemzetközi fórumokhoz és szervezetekhez fordul segítségért polgártársaink védelmében s e szembetűnően diszkriminatív, magyarellenes intézkedés végrehajtásának a megakadályozása végett.
A december 7-én kelt Nyilatkozatot a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet nevében Molnos Lajos megyei elnök látta el kézjegyével.