1994. december 20., kedd II. évfolyam, 436. szám

*** NYILATKOZAT

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége az 1989 decemberében Temesváron kitört népfelkelés ötödik évfordulóján kegyelettel adózik a város mártírjainak. Hálával gondol mindazokra, akik életüket kockáztatva szembeszegültek a kommunista diktatúrával és elnyomó gépezetével, követendő példát mutatva az ország lakosságának. Hiszen ők indították el azt a folyamatot, amely Romániában a kommunizmus megdöntéséhez vezetett.
A felkelés szikrája abban a kisszámú református gyülekezetben pattant ki, amely a Ceauőescu-rendszerrel már hónapok óta szemben álló lelkésze, Tőkés László köré tömörült. Ez a közösség, példaértékő ellenállásával, kezdetben maga mellé állította a város lakosságát. A temesvári népfelkelés rövidesen visszhangra lelt az ország többi nagyvárosában is, döntő jelleggel a fővárosban. Ezáltal teljesedett ki és vált forradalmivá a kommunistaellenes megmozdulás, az országos mérető összefogás pedig a diktatúra megdöntését eredményezte.
Az események öt év távlatából történő felidézése korántsem véletlen. Ugyanis folyamatosan azt tapasztalhatjuk, hogy a hatalom – politikai szándékainak megfelelően – a temesvári eseményekkel kapcsolatos tények elferdítésén munkálkodik. Ennek érdekében igyekszik a felkelésnek minél kisebb jelentőséget tulajdonítani, és a megfogalmazott eszmék érvényesülésének gátat emelni.
A forradalmi események utat nyitottak a társadalmi megbékélés és az ország demokratizálódása felé. Mindazokra, akik egy szabad jövő oltárán életüket áldozták – Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy Szebenben és más városokban – örök hálával emlékezünk. Jogos reményünk, hogy véráldozatuk nem volt hiábavaló, s hogy országunk társadalma az 1989 decemberében megnyitott úton fog haladni, gyakorlatba ültetve a jogállamiság valós értékeit.

Kolozsvár, 1994. december 19.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

*** A hétfői interpellációk során december 19-én a Képviselőházban Mátis Jenő, a Szenátusban Buchwald Péter terjesztett elő interpellációt az RMDSZ parlamenti csoportjának nevében a Gheorghe Funar RNEP-elnök és kolozsvári polgármester által kezdeményezett kilakoltatási ügyben. A lista immár 160 személyre duzzadt, s a kilakoltatás vagy “ráköltöztetés” csaknem kivétel nélkül magyar nemzetiségő, idős bérlőket fenyeget, egy olyan törvény alapján, amelyet embertelensége miatt még a Ceauőescu-diktatúrában sem alkalmaztak. Képviselőnk, illetve szenátorunk kérte az újabb etnikai feszültségeket szító kezdeményezés leállítását, a benne közremőködők felelősségre vonását és Gheorghe Funar felfüggesztését polgármesteri tisztségéből.
Magyari Lajos szenátor az RMDSZ csaknem félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetével kapcsolatban intézett kérdést az illetékesekhez, és meg is kapta rá a “választ” – a belügyminisztertől, aki azt állította, hogy az aláírások jelentős része hamis, illetve nem létező, vagy 18 éven aluli személyektől, külföldi állampolgároktól származik.

*** 1994. december 17-én, szombaton került sor a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának alakuló ülésére, amelyen az 56 képviselőből 48 volt jelen (öten hivatali kötelezettségeik miatt hiányoztak).
A TKT egyperces csenddel adózott a decemberi mártírok emlékének.
Ezt követően a résztvevők cikkelyenként megvitatták a Maros megyei TKT Mőködési szabályzatának tervezetét, majd cikkelyenként és egészében is megszavazták a tervezetet. A Maros megyei RMDSZ újonnan megválasztott elnöke, Zonda Attila előterjesztése alapján a testület titkos szavazással megerősítette tisztségükben a megyei Ügyvezető Elnökség tagjait: Kerekes Károly képviselő – politikai alelnök, Bulyovszki Lóránd – szervezési alelnök, Márton János – gazdasági alelnök, Tonk Sándor – oktatás- és ifjúságügyi alelnök, Kerezsi János – mővelődési és egyházügyi alelnök, Iszlai Árpád és Kakassy Sándor – önkormányzati alelnökök, Szekeres Erzsébet – szociális alelnök. A TKT titkos szavazással megválasztotta Állandó Bizottságát. Elnök: dr. Kelemen Attila, alelnökök: Nagy Elemér és Sipos Levente, titkárok: Lukácsi Szilamér és Kiss István.
A TKT ezután Határozatot fogadott el a szervezeti Alapszabályzat elvi kérdéseiről, illetve az Alapszabályzat-fogalmazó Bizottság kinevezéséről. Az általa kidolgozott szövegtervezetet a következő TKT-ülésen vitatják meg. Megalakultak a TKT szakbizottságai is: a politikai, gazdasági, önkormányzati, jogi, tanügyi és mővelődés-egyházügyi szakbizottság.
Végezetül a TKT Határozatot fogadott el a Területi Egyeztető Tanács összetételéről. A TET alakuló ülését a megyei elnök hívja össze legkésőbb 1995. január 17-ig.

*** Sikeres – három és fél órás – politikai show-mősorral emlékezett meg 1994. december 17-én a szatmárnémeti színház termében a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete megalakulásának ötödik évfordulójáról.
Muzsnay Árpád megyei elnök az egykori alapítótagok és tisztségviselők mellett köszöntötte a megye megjelent egyházi, mővelődési és gazdasági vezetőit, politikai pártjainak küldötteit. A megye prefektusa személyes megbízottjaként Octavian Lazin prefektúrai vezérigazgató, a Romániai Demokratikus Konvenció pártjainak nevében a KDNPP megyei elnöke, Anamaria Biriő szólt a jelenlévőkhöz. A RMDSZ parlamenti politikai szerepléséről a házigazda – Parászka Miklós színigazgató – kérdéseire Szabó Károly szenátor és Varga Attila képviselő vallott. A kétrészes show hangulatát oldottá tette Méhes Kati és Tóth-Páll Miklós színmővészek színvonalas irodalmi mősora.
Az est második részében Reiz Brigitta, a helyi MADISZ társelnöke köszöntötte az ötesztendős RMDSZ-t, majd a rendezvény díszvendégei – Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott ünnepi beszédet. Záróakkordként Bakos István, az MVSZ főtitkára a Világszövetség elnökségének Románia polgáraihoz intézett Nyílt levelét olvasta fel.
A gondolatébresztő, színvonalas és általános érdeklődéssel kísért emlékünnepség Kölcsey Ferenc Himnuszának szavalatával kezdődött és a Szózat hangjaival ért véget.