1994. december 2., péntek II. évfolyam, 424. szám

*** Az RMDSZ Udvarhelyszéki Területi Szervezetének elnöksége 1994. november 29-én tartott ülésén Tiltakozást fogadott el és tett közzé.
A dokumentum megállapítja, hogy a magyar és a román honvédelmi miniszter bukaresti találkozója újra időszerővé tette Székelyudvarhely és környéke militarizálásának ügyét.
Gheorghe Tinca román nemzetvédelmi miniszter a találkozó alkalmából adott (és Székelyudvarhelyen is közvetített) TV-nyilatkozatában kijelentette, hogy térségünkben “nem növekszik riasztó módon a román hadsereg létszáma”, és hogy egy ezred (3 hegyivadász és 1 gépfegyveres zászlóalj), tehát kb. 1200–1500 katona és tiszt betelepítését tervezik vidékünkre; továbbá, hogy “a Kárpátok védelme nemcsak Románia, hanem egész Európa számára fontos”, és végül: “a hadsereg védelmezi a román lakosságot, amelynek szüksége van a védelemre”.
Ugyanakkor nyilatkozott a tévének, a miniszter jelenlétében, Leucea ezredes, hegyivadász brigádparancsnok, aki szerint “a Hargita megyei román katonaság és polgári hatóság közötti viszony harmonikus: kapcsolatuk alapja a bizalom, a tisztelet és kölcsönös segítségnyújtás”, és “Hargita megyében a katonaságot jobban elfogadja a lakosság, mint más megyékben, és a hadsereg a lakosságban biztonságérzetet, optimizmust, bizalmat kelt”.
Mindezzel szemben az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége megállapítja, hogy 1989 decembere óta ezen a vidéken a román hadsereg csak zavart keltő akciókat folytatott, veszélyeztetve a térség nyugalmát. Miután kifejti, hogy a Székelyföld militarizálását sem az ország, sem Európa védelmének érdeke nem indokolja – hiszen Székelyudvarhely és környéke az ország közepén fekszik, külső ellenség támadásától térbelileg tökéletes védettségben, és az országot amúgy sem fenyegeti semmilyen irányból támadás, és egyébként is elegendő katona állomásozik a Székelyföldön –, a dokumentum kijelenti: “Térségünk militarizálását az itt élő magyar lakosság számára egyáltalán nem tartjuk megnyugtatónak, ezért tiltakozunk ellene!”
Megemlítve, hogy a rendőrség létszáma sem csekély a vidéken (Hargita és Kovászna megyében körülbelül háromszor annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint az ország többi részén, vagy mint a Ceauőescu-korszakban), és vázolva a Székelyudvarhelyen meglévő súlyos lakáshiányt, a dokumentum rámutat arra, hogy a többezres létszámú román rendőrség és katonaság, több száz román tiszt meg családjaik betelepítése – ellentétben az európai és nemzetközi gyakorlattal – megváltoztathatja a város és a vidék lakosságának etnikai összetételét. “A magyar-román alapszerződés előkészületi fázisában, a magyar és a román hadügyminiszter meg-megismétlődő tárgyalásai idején térségünk rendőri megszállása és militarizálása, tehát magyar etnikai jellegének intézményes megváltoztatása a román rendőrök és katonák idetelepítése révén, semmiképpen sem minősíthető az alapszerződés megkötése előtt kívánatos bizalomkeltő és bizalomerősítő intézkedésnek” – hangzik a Tiltakozás, amelyet a dokumentum szerzői eljuttatnak az RMDSZ vezető testületeihez, a sajtóhoz, a magyar és a román honvédelmi tárca vezetőjéhez és Strasbourgba, az Európa Tanácshoz.

*** KÖZLEMÉNY

A Román Hírszerző Szolgálat parlamenti jelentésének azon részével kapcsolatban, amely az RMDSZ Csíkszék Területi Szervezetére vonatkozik és amely Koszta Nagy István “állítólagos” kijelentéseit tárgyalja, szervezetünk elnöksége az alábbiakat közli:
Az RMDSZ Csíkszék Területi Szervezete egyetlen ülésén sem tárgyalta – a jelentés állításaival ellentétben –, nem elemezte az RMDSZ Tanügyi törvénytervezetét, mivel ez nem volt hatáskörében. A törvénytervezet parlamenti előterjesztése céljából elindult aláírásgyőjtésnek csupán szervezési kérdéseivel foglalkoztunk.
Koszta Nagy István nem tisztségviselője az RMDSZ Csíkszék Területi Szervezetének, így annak ülésein sem vesz, nem vehet részt. Mindezek alapján megállapítható, hogy a jelentés erre vonatkozó adatközlései pontatlanok.
Csatlakozva az RMDSZ országos elnökségének álláspontjához, úgy ítéljük meg, hogy a jelentés említett szövegrésze tendenciózus, inkább politikai célokat szolgál, mintsem pontos tényfeltárást és tájékoztatást, mint ahogy az elvárható egy ilyen szakintézménytől. Nézetünk szerint ilyen cél lehet a nemrég beindított Hitel c. folyóirat lejáratása, valamint zavar- és feszültségkeltés szervezetünk életében.

Csíkszereda, 1994. november 30.

Az RMDSZ Csíkszék Területi Szervezetének Elnöksége nevében
Borbély Ernő
elnök