1993. május 4., kedd I. évfolyam, 25. szám

***      A román nemzetiségő prefektusok kinevezése Hargita és Kovászna megyékben egyértelmően diszkriminatív és a kisebbséget sértő, a helyi közösségek óhaját figyelembe nem vevő, az európai önkormányzati elvekhez nem igazodó döntés, amellyel a kormány ellenőrzési és felügyeleti szerepét a helyi önkormányzatok hátrányára kívánja megerősíteni ezekben a megyékben – hangsúlyozza a Hargita megyei RMDSZ-tanácsosok és polgármesterek Önkormányzati Konferenciájának Határozata. A prefektusok kijelölésénél a kormány az Alkotmány 102. szakaszánk 2. cikkelyét megszegve – amelynek értelmében együtt kellett volna mőködnie a két megye legitim társadalmi szervezeteivel – a szélsőséges politikai erők nyomásának engedve nem egyszerően közigazgatási, hanem a két megye magyarságát sújtó, kimondottan politikai döntést hozott, olyan körülmények között, amikor a helyi törvénykezés továbbra is igen nagy végrehajtó hatalmat szán a prefektusnak.

            Az Önkormányzati Konferencia, figyelembe véve az ártámogatások megvonása miatt kialakult országos feszültségeket és azokat a törekvéseket, amelyek mindezeket etnikai konfliktusok szításával igyekeznek leplezni, valamint az országos költségvetés késői elfogadása nyomán kialakult ingatag helyzetet, arra kérte tanácsosait, hogy saját közösségeik és a lakosság javára végezzék tovább megkezdett munkájukat. Az Önkormányzati Konferencia jogosnak és indokoltnak tart továbbra is az egész megyében minden olyan tiltakozási akciót, amely tárgyalások megkezdésére és döntések megváltoztatására késztetné a kormányt.

            A fentiek értelmében a Konferencia a következő döntésekre jutott:

            1. Egyetértünk és támogatjuk az 1993. április 30-i Kovászna megyei Önkormányzati Konferencia határozatait.

            2. A jelenlegi helyzetben nem javasoljuk tanácsosaink lemondását.

            3. Nem mőködnek együtt a prefektúrával, a megyei tanácson keresztül vállaljuk választóink közérdekő gondjainak a megoldását.

            4. A helyi költségvetések elfogadása után Románia Alkotmányának idevonatkozó cikkelye, valamint a 69-es törvény 10., illetve 43. cikkelyének c. pontja alapján a helyi tanácsosok Hargita megyében helyi referendumokon kérjék ki a lakosság véleményét a kialakult helyzetről.

            5. Felhasználunk valamennyi testvértelepülési kapcsolatot azért, hogy a Hargita megyei magyarságot ért sérelmeket és méltánytalanságot Európa legkülönbözőbb országaiban és fórumain nyilvánosságra hozzuk. A megyei tanács kisebbségsérelmi iratcsomót terjeszt az Európai Régiók Győlése elé.

            6. Folytatjuk a polgári engedetlenség különböző formáink az alkalmazását.

            7. Felkérjük az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét a kormánnyal való tárgyalások megkezdésére. Megbízzuk ugyanezt a testületet, hogy a két megyében már kialakított válságstábbal együtt koordinálja a Hargita és Kovászna megyei tiltakozó akciókat. Igényeljük az RMDSZ parlamenti csoportjától, hogy mielőbb dolgozzon ki törvénymódósító javaslatokat a prefektúra hatáskörének a csökkentésére és a megyei tanács hatáskörének a bővítésére a reális helyi autonómia megteremtéséért.

            8. E tekintetben felhívjuk Hargita megye helyhatóságait, hogy nagyobb mértékben fordítsák erejüket az általuk képviselt közösségek társadalmi és gazdasági életének autonóm megszervezésére, a belső önrendelkezési struktúrák kialakítására.

            A konferencia Sántha Pál Vilmost, a megyei tanács elnökét, Kolumbán Gábort, a megyei tanács alelnökét, Dézsi Zoltánt, Gyergyószentmiklós polgármesterét és Bunta Leventét, Székelyudvarhely alpolgármesterét bízta meg azzal, hogy a Hargita megyei tanácsosok és polgármesterek képviseletében részt vegyen a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

***      Az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közmővelődési Egyesület és a Korunk Stúdió rendezésében 1993. április 30-a és május 2-a között zajlott le Kolozsváron és Szabédon a Szabédi Emléknapok rendezvénysorozata. Április 30-án és május 1-én Kolozsváron nemzetközi tudományos ülésszak keretében felelevenítették az Elvek, gondolatok címő 1943-as Termésankét emlékét, szembesítve az akkori magyar szellemi élet vezető egyéniségeinek vallomásait a mai kor uralkodó eszméivel és politikai gyakorlatával. Előadók Borbándi Gyula, K. Lengyel Zsolt (Németország), Czine Mihály, Láng Gusztáv, Molnár Gusztáv, Pomogáts Béla (Magyarország), Kántos Lajos, Markó Béla, Nagy György (Románia) voltak. Május 2-án Szabéd község lakói kolozsvári és marosvásárhelyi vendégeket fogadtak és egész napos ünnepségsorozat keretében emlékeztek Szabédi Lászlóra. Döntés született arról, hogy az immár hagyományossá váló Szabédi Emléknapok 1994-es rendezvényei keretében felavatják a költő szobrát Szabédon.

***      Az elmúlt hétvégen a Temes megyei Gátalja községben RMDSZ-fórumot szervezett a helybeli magyar közösség. Dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, valamint Vetési Zoltán és Radó János, az RMDSZ megyei szervezetének elnökségi tagjai vettek részt a találkozón.