Alapértelmezett

1993. május 27., csütörtök I. évfolyam, 42. szám

***      1993. május 28-a és június 1-e között Erdély több városába látogat el az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) küldöttsége.

            A küldöttség vezetője Karl Kring, a FUEV alelnöke, tagjai is jeles személyiségek: dr. Siegfried Brugger dél-tiroli tartományi képviselő; Felix Ermacora bécsi professzor, dr. Christoph Pan dél-tiroli professzor, dr. Irene Kustatscher szakértő, Komlóssy József FUEV alelnökségi tag. A csoportot útján végigkíséri dr. Reinhard Olt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője is.

            A küldöttség Szepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Szebenben találkozik önkormányzati képviselőkkel, gazdasági szakemberekkel, oktatókkal, egyházi méltóságokkal, az RMDSZ és a Romániai Németek Demokrata Fórumának képviselőivel, vezető tisztségviselőivel. A látogatás célja ismerkedni a romániai kisebbségi lét különböző kérdéseivel és találkozni – Bukarestben, kormányzati szervekkel is.

            A látogatás jelentőségét növeli, hogy a FUEV kunzultatív szerepkörrel rendelkezik az Európa Tanács mellett, mint Európának egyetlen, a teljes térségre kiterjedő kisebbségi tömörülése. A FUEV egy–egy küldöttsége az utóbbi félév során látogatást tett Szlovákiában és a Vajdaságban és a kisebbségi kérdésről készített jelentései az Európa Tanács illetékes bizottságai elé kerültek.

***      1993. május 28-án és 29-én, Budapesten, a Szabad Demokraták Szövetsége rendkívüli küldöttgyőlésén, amelyet egy kisebbségpolitikai tanácskozás előz meg, az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Kolumbán Gábor, az SZKT alelnöke és Béres András képviseli.

***      Az SZKT Állandó Bizottsága nevében Csiha Tamás az SZKT ÁB elnöke Nyílt levelet intézett az RMDSZ Képviselők Tanácsa tagjaihoz, valamint a tag- és társszervezetek választmányaihoz, amelyet az alábbiakban ismertetünk:

            Az RMDSZ 1993. januárjában, Brassóban tartott kongresszusának határozatai szövetségünk belső szervezését, új döntéshozó testületek kialakítását indították el. A strkturális átalakítást az érdekek egyeztetésén alapuló egységes, legitim és hatékonyabb fellépés igénye tette szükségessé.

            A Kolozsvári Nyiltkozatban megfogalmazott belső önrendelkezés jogát és óhaját csupán egy erős, a belső érdekeket és nézetellentéteket egyeztetéssel és konszenzusra törekvéssel feloldó szövetség képes a gyakorlatban érvényesíteni.

            Csakis az összehangolt politikai akarat tudja kiharcolni a jogaink érvényesítéséhez szükséges alkotmányos, törvényes és pénzügyi garanciákat. A napjainkban folyó szövetségi szervezőmunkával közösségi önkormányzásunk hosszú távú és fenntartható mőködését igyekszünk előkészíteni. Arra törekszünk, hogy a szakértelmet, jogszerőséget és demokráciát érvényesítsük a felelős politizálásban, fokozatosan megszüntetve a rögtönzött érzelmi motiváltságú döntési gyakorlatot. Ez az időszak mindenekelőtt a belső szabályzatok megalkotásának, az érdekek és nézetek feltárásának és egyeztetésének időigényes és sokszor sziszifuszi kitartást, de főleg türelmet igénylő, egyén megbecsülését és tiszteletét próbára tevő munka ideje.

            Az SZKT megalakulása óta heves, szenvedélyektől főtött, de alkotó viták színhelye. A frakciók megalakulása, az Egyeztető Kerekasztal nagyon áldásos mőködése és legutóbb az SZKT mőködési szabályzatának megvitatása igazolják, hogy a közös akarat megteremtheti a szövetségünk mőködéséhez elengedhetetlenül szükséges feltételeket.

            Mindezeket figyelembe véve közösségi sorsunk iránti nemtörôdömséggel magyarázom azoknak a szövetségi képviselőknek a magatartását, akik vagy el sem jönnek az SZKT ülésére, akik megengedik maguknak, hogy órákat, fél napot vagy akár egész napot késsenek, akik idôben jelen vannak és nem távoznak idő előtt, csak éppen a munkaidőben hiányoznak, illetve akik idő előtti távozásukkal bénítják meg a tanács mőködését.

            Mindenféle hiányzás, késés, illetve idő előtti távozás bénítólag hathat… és hat a Tanács munkájára!

            Ezúton hívom fel tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az elkövetkezőkben csak azok hiányozzanak, késsenek vagy távozzanak idő előtt az ülésekről, akik bevallottan nem tartják szívügyüknek a kisebbségi sorsunkat!

            Fölkérem a tag- és társszervezetek választott vezetőségeit, éljenek azon jogukkal, hogy az SZKT képviselőit számoltassák el mindenkori jelenlétükről az SZKT ülésein.